Magyarország szimbolikusan és gyakorlatilag is visszatért Európába – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter az olasz Corriere della Sera lapban megjelent szombati interjújában. A tárcavezető szerint július 10-e mérföldkő az ország életében, hiszen az Ecofin Tanács ezen a napon hagyta jóvá a magyar helyreállítási tervet, elfogadták az Európai Ügyészséghez való csatlakozási kérelmet, és a magyar diplomácia ismét fontos regionális egyeztetéseken vett részt. Orbán Anita hangsúlyozta: a Magyar Péter vezette kormány a jogállamiság eszközeivel végzi az örökölt rendszer radikális átalakítását, miközben az EU korábban legkorruptabbnak nevezett gazdaságát próbálja kihúzni a válságból.
A legnagyobb olasz újság, a Corriere della Sera az „új Magyarországon” tapasztalható mélyreható változásokról kérdezte a diplomácia vezetőjét, aki optimistán nyilatkozott a hazai közhangulatról. Mint mondta, az országban nagy szemléletváltozás zajlik, és a hagyományosan pesszimista magyarok egy friss felmérés szerint már bizakodók a jövőjüket illetően − írja az MTI.
A külügyminiszter ugyanakkor elismerte, hogy az új kabinetnek rendkívül súlyos örökséggel kell megküzdenie, különösen a gazdaság területén. Az előző kormányzati ciklusból hátramaradt közel nyolcszázalékos költségvetési hiány komoly terhet jelent. Orbán Anita emlékeztetett arra, hogy Magyarország jelenleg az Európai Unió második legszegényebb országa, amelynek gazdasága „kormányra kerülésünk előtt sajnálatos módon az EU legkorruptabb gazdasága volt”.
Jogállami eszközökkel az államfoglalás ellen
Az interjúban szóba kerültek a nemzetközi emberi jogi szervezetek aggályai is, amelyek a gyors ütemű alkotmánymódosításokat, az államfő leváltását és a közmédia működésének felfüggesztését kifogásolták. A külügyminiszter határozottan visszautasította, hogy a kormány antidemokratikus módszereket alkalmazna.
Mi a jogállamiságra épülő társadalmat a jogállamiság eszközeivel hozzuk létre. Jogi eszközökkel alakítjuk át a rendszert
− szögezte le Orbán Anita.
A miniszter kifejtette, hogy az előző politikai időszakban klasszikus „államfoglalás” történt: bábokat neveztek ki a független intézmények élére, és olyan jogi környezetet teremtettek, amely szinte ellehetetlenítette az utódok dolgát. Példaként említette a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelyet szavai szerint „kifejezetten azért hoztak létre, hogy a civil társadalmat és az újságírókat támadja. Ezt megszüntettük” − mutatott rá az eddigi intézkedésekre.
A külpolitikai doktrínát érintve a tárcavezető megerősítette, hogy a kormány a választói felhatalmazásnak megfelelően továbbra sem támogatja fegyverekkel Ukrajnát, a hangsúlyt a humanitárius segítségre és a szankciók alkalmazására helyezik. Kijev uniós integrációjával kapcsolatban a teljesítményalapú megközelítést tartja hitelesnek, ugyanakkor kiemelte, hogy a kétoldalú kapcsolatok újraindításának elengedhetetlen feltételeként már sikerült egy kisebbségvédelmi megállapodást kötniük Kijevvel. Oroszországgal szemben a realitások talaján állnak: Moszkvával „nagyon pragmatikus kapcsolatra törekszünk, szuverén nemzetek közötti viszonyként”.
