Alább az Index beszámolója.
Problémás lett volna-e Polgár Judit esetében, hogy köztársasági elnökként magyar-izraeli kettős állampolgár? Mi volt a célja Magyar Péternek azzal, hogy ilyen gyorsan megnevezte az első jelöltet Sulyok Tamás kvázi lemondása után? Ezekről a kérdésekről és az új parlamenti munkáról, alkotmánymódosításokról beszélgetett (vitázott?) Panyi Miklós fideszes országgyűlési képviselő és Hont András publicista Tusványoson, ahol azt is megtudtuk, milyen hibát követett el a kormány konkrétan Polgár Judit esetében.
„Jelenleg alkotmányos szőnyegbombázás zajlik Magyarországon. Egy héten belül történtek olyanok, hogy a köztársasági elnököt egy mondattal eltávolítják, hogy a képviselői cikluskorlátozást létrehozzák, hogy a legfőbb ügyész is lemondott. Most napok alatt olyan folyamatok zajlanak, amire nem volt még példa. Ezekre a jelenségre utalva lehet azt mondani, hogy alkotmányos válság van kialakulóban. Ez egy példátlan felhatalmazás, amit kaptak, ezzel bármit is lehet tenni és tesznek is” – fogalmazott Panyi Miklós, a Fidesz parlamenti frakciójának frissen kinevezett frakcióvezető-helyettese Tusványoson.
A Mi lesz veled Magyarország? címet viselő panelbeszélgetésen Hont András publicista, az ÖT alapítója a témához kapcsolódva kijelentette, hogy amit jelenleg látunk, azt nem a Tisza kezdte, hanem már 1994-től kezdve precedenst teremtettek az MSZP–SZDSZ kormánytöbbség alkotmánymódosításai, amit aztán a Fidesz is folytatott 2010-től ciklusokon keresztül. Szerinte a korábbi kormánypárt is visszaélt többször a kétharmados többséggel, így ami most megy, azt lehet revansnak tekinteni. A publicista úgy látja, hogy a Tisza-kormány messzebb megy majd, mint a korábbi kormányok.
Az a nyafogás, ami elindult a Fidesz köreiben, azt be kell fejezni. Ha nincs erejük a parlamentben érdemben az érdekképviseletre, akkor más megoldáshoz kell nyúlni. Ugyanezt a hibát követte el a korábbi ellenzék is
– fogalmazta meg kritikáját Hont András, amit Panyi Miklós egyből el is utasított.
A fideszes képviselő szerint konstruktív ellenzéki szerepre készültek, elfogadva a választói akaratot. „De az a stílus, és azok a konkrét intézkedések, amikkel szembesültünk, olyan helyzetet idéznek elő, ami után át gondolni a parlamenti működésünket is” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy Magyarországon olyan mozgalom került kormányra, amiről még mindig keveset tudni. Mi a hosszú távú céljuk, stratégiai irányvonala – sorolta a kérdéseket a politikus.
Panyi Miklós kiemelte, jelenleg bosszúkormányzás zajlik, és ez meghatározza a jövőt is, de ők felveszik a kesztyűt, és küzdeni fognak – lehetőségeik szerint.
Harcolunk. Ha kell, offenzívába is átmegyünk
– üzente meg Panyi Miklós, majd úgy fogalmazott, a jelenleg kialakult helyzetre „nyilvánvalóan” reagálniuk kell. Új helyzetként hozta fel, hogy „népszerű képviselőket is kiiktatnak” a cikluskorlátozással, a köztársasági elnök elmozdítása pedig szerinte túlmegy minden határon. „Ha 2010 után mi csináltunk volna ilyeneket – közjogi méltóságok lemondatása például – nemzetközi felháborodás lett volna” – folytatta Panyi, mire Hont András röviden annyit szúrt közbe, hogy volt egy bizonyos Baka András. Emlékeztette beszélgetőpartnerét, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét 2011-ben a Fidesz-KDNP mozdította el: az új alaptörvényben a Legfelsőbb Bíróság nevét Kúriára változtatták, megszüntetve Baka András tisztségét is, majd egy külön alkotmánymódosítással új elnököt választottak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága évekkel később úgy határozott, hogy a lépés szembement az európai jogokkal. Panyi Miklós erre reflektálva azt felelte, valóban voltak olyan döntések 2010 után, amiket túlkapásként is lehet értelmezni, de szerinte össze nem hasonlítható a mostani helyzettel.
Vérben tocsogó köztársasági elnöki szék
Az elmúlt időszak slágertémájával, a köztársasági elnök elmozdításáról szólva a moderátor, Szalay-Bobrovniczky Vince egykori civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár így fogalmazott: „vérben tocsog a köztársasági elnök széke”. Problémaként vetette fel, hogy a Sulyok Tamás elmozdítása utáni első jelölt,
POLGÁR JUDIT KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGGAL RENDELKEZIK (MAGYAR ÉS IZRAELI), BÁR A MAGYAR ALKOTMÁNY DEFINÍCIÓ SZERINT EZT NEM TILTJA, DE EZ, SZERINTE, MÉGIS FELVET NEMZETBIZTONSÁGI KÉRDÉSEKET.
Kérdésként azt is bedobta, hogy nem érti, miért kellett ilyen gyorsan eltávolítani Sulyok Tamást, hiszen eddig is mindent aláírt, és valószínűleg ezután is így tett volna.
Hont András erre azt vetette fel, hogy ő azt nem érti, hogy miért az amerikai nagykövetségen kellett találkoznia Magyar Péternek és Polgár Juditnak. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „nem lehet tudni, kik jelölnek köztársasági elnököt vagy egyéb tisztségekre személyeket”. A kettős állampolgárságot önmagában nem tartja problémásnak, azt azonban megjegyezte, hogy Izrael esetében jelenleg az a baj, hogy egy háborúban álló országról beszélünk, a megítélésében nemcsak Magyarország, de egész Európa megosztott. Amit viszont súlyos problémának lát: ezt a kormányzat előzetesen nem mérte fel megfelelően.
Polgár Judit biztos kiváló államfő lett volna, mélyen empatikus vagyok vele. De hogy a kettős állampolgárságra Orbán Anitával az élen senki nem figyelt fel, ez problémás. Egy kormányzatnak az ilyen esetekre ezerrel készülni kellene
– jelentette ki az ÖT alapítója és elnöke, majd Sulyok Tamásra visszatérve azt mondta, ha politikai szereplő lett volna, akkor nem írta volna alá az alkotmánymódosítást.
Magyar Péter és a kontrollmánia
Panyi Miklós azzal kezdte válaszát, hogy Magyar Péter „kontrollmániás fickó”, a totális kontrollt szeretné elérni, ezért volt szüksége Sulyok Tamás eltávolítására is. „Ne felejtsük el, hogy az államfőnek vannak olyan jogkörei, amik a hatalomépítéshez elengedhetetlenek” – a politikus szerint ezért volt szüksége Magyar Péternek Sulyok elmozdítására, aki szerinte méltatlan támadásokat kapott.
Polgár Judittal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az egész folyamat „totális öngól volt”, előkészületlen művelet. Az újdonsült frakcióvezető-helyettes fideszes képviselő először azt hitte, hogy a sakk-királynő nevének bedobása csak gumicsont, amivel szondáztatni kívánják a társadalmat, de ennek ellenkezője akkor derült ki, amikor már Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője is arról beszélt, hogy a képviselőcsoport teljes mellszélességgel beállt a jelölt mögé. Azt nem érti, hogy miért volt szükség rögtön egy nappal Sulyok Tamás távozása után megjelölni a jelöltjüket, hiszen korábban arról beszéltek a kormány tagjai, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátják, hogy ki legyen a következő államfő. Szerinte is izgalmas kérdés, hogy ilyen előjelek után ki lesz az, akinek nemcsak a neve merül fel lehetséges elnökként, hanem vállalni is fogja a tisztséget.
Amikor felmerült, hogy mennyire tervszerűek vagy tervszerűtlenek Magyar Péter politikai döntései, akár a köztársasági elnök esetében, Panyi Miklós annyit reagált, hogy tervszerű, Magyar Péternek minden lépése el van döntve, a cél, szerinte, a pillanat uralása, amit az is bizonyít, hogy amikor mindenki Sulyok Tamás döntését várta azon a bizonyos szombati napon, egyszer csak a „semmiből előjött a választói korhatár 16 évre csökkentésével”.
Ezek azok pillanatok, amiket neki meg kell nyernie, ez a terve. Mire oda eljutunk, hogy a kormányzat fájdalmas döntéseket hozzon, addigra meglesz a többsége. Ebbe illeszkedik bele Sulyok Tamás lemondatása is
– fogalmazott Panyi a miniszterelnök politikai tempójáról és döntéseiről, amire Hont András így reagált: „Maratoni futást nem lehet nyerni 100 méteres sprintekkel”.
