Enyhén csökkent a Tisza Párt támogatottsága a június végi csúcshoz képest, miközben a Fidesz stabilizálni tudta a helyzetét – derül ki a Medián legfrissebb felméréséből. A kutatás szerint a köztársaságielnök-jelölt állításának módját még a Tisza szavazóinak többsége is bírálta, különösen a beígért társadalmi egyeztetés elmaradása miatt.
A Medián július 22. és 24. között a HVG számára készített közvélemény-kutatása szerint a Tisza Párt továbbra is toronymagasan vezet a pártpreferenciákban, de támogatottsága 3–5 százalékponttal csökkent a június végi felméréshez képest. A kutatók szerint bár nem bizonyítható közvetlen ok-okozati összefüggés a visszaesés és a köztársaságielnök-jelölés körüli események között, de az eredmények alapján az ügy kedvezőtlenül hathatott a kormánypártra.
A felmérés szerint a teljes népesség 57 százaléka szavazna a Tisza Pártra egy közeli országgyűlési választáson. Bár ez visszaesést jelent a júniusi méréshez képest, a biztos pártválasztók körében továbbra is kétharmadot meghaladó támogatottsággal rendelkezik. A Fidesz eközben kisebb erősödést mutatott. A teljes népesség 19 százaléka, a választani tudók 22 százaléka, míg a biztos szavazók 23 százaléka támogatná a pártot. A Medián szerint ezek a változások hibahatáron belüliek. A Mi Hazánk támogatottsága ugyanakkor növekedett június óta, miközben továbbra is kevés a pártnélküli választó.
Elsiethették a jelölést, hiányzott a beígért társadalmi egyeztetés
A kutatás közvetlenül azután készült, hogy Sulyok Tamás aláírta a köztársasági elnöki megbízatásának végét jelentő alaptörvény-módosítást és Magyar Péter bejelentette, hogy Polgár Juditot jelölné államfőnek. A világhírű sakkozó azonban visszautasította a felkérést. A felmérés szerint az ügyet szinte mindenki ismerte: a felnőtt lakosság 97 százaléka tudott arról, hogy új köztársasági elnököt kell választani, míg 94 százalék hallott arról is, hogy Magyar Péter Polgár Juditot javasolta.
Magát a jelöltet a megkérdezettek egyharmada tartotta jó választásnak, míg 42 százalék nem értett egyet a jelöléssel. A Tisza szavazói között is megosztott volt a fogadtatás: 43 százalék támogatta volna Polgár Juditot államfőként, míg több mint egyharmaduk nem értett egyet a döntéssel. A Medián szerint a közvélemény számára nem is Polgár Judit személye, hanem a jelölés folyamata jelentette a problémát.
A MEGKÉRDEZETTEK KÉTHARMADA KIFOGÁSOLTA, HOGY ELMARADT A KORÁBBAN BEÍGÉRT TÁRSADALMI EGYEZTETÉS A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK SZEMÉLYÉRŐL, ÉS MINDÖSSZE 22 SZÁZALÉK TARTOTTA HELYESNEK, HOGY A TISZA GYORSAN MEGNEVEZTE JELÖLTJÉT
A társadalmi egyeztetés hiányát nemcsak a Fidesz szavazói bírálták: a Tisza Párt támogatóinak 60 százaléka is úgy vélte, hogy szükség lett volna a korábban ígért konzultációra. A felmérés szerint a magyarok háromnegyede a közepesnél fontosabbnak tartja, hogy ki lesz Magyarország következő köztársasági elnöke, több mint felük pedig kifejezetten nagyon fontosnak nevezte ezt a kérdést.
Az Index szavazást is indított, kit látnának szívesen az olvasók a Sándor-palotában. A 3600 szavazat 30 százaléka pártokon kívüli jelöltet kér, a konkrét nevet választók közel negyede pedig Polgár Juditra voksolt . Az eredményről, Sulyok Tamás teljesítményéről és a lehetséges utódokról Horn Gáborral, a Republikon Intézet kuratóriumi elnökével beszélgettünk. Az egykori SZDSZ-es politikus szerint a leköszönő államfő Orbán Viktor bábja volt, az eltávolítása alkotmányos, az utódja pedig akár politikus is lehet, csak épp kormánytag ne legyen.
Több elvárást is fontosnak tartanak, de nincs egyértelmű név
A válaszadók több mint kétharmada szerint alapvető elvárás, hogy az államfő kizárólag magyar állampolgár legyen, vagyis ne rendelkezzen kettős állampolgársággal. Közel minden második megkérdezett fontosnak tartja a jogi végzettséget és a pártfüggetlenséget is, míg a többség szerint a nemzetközileg elismert életút szintén lényeges szempont.
Arra a nyitott kérdésre, hogy kit látnának szívesen köztársasági elnökként, a válaszadók 60 százaléka nem tudott nevet mondani. A legtöbb spontán említést Bárándy Péter korábbi igazságügyi miniszter kapta (8 százalék), őt Hadházy Ákos (6 százalék) és Márki-Zay Péter (5 százalék) követte.
A felmérést 2026. július 22-e és 24-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalékpont.
