A kormánypárti 444 terjedelmes cikkben vette végig, hogy a
Tisza-kormány hatalomra kerülése óta kiket cserélt le, küldött
nyugdíjba. A diadaljelentésnek beillő cikkre Navracsics Tibor korábbi
miniszter, a Fidesz önkormányzati kabinetének vezetője reagált, aki a
kommunisták 1945 utáni B-listázásához hasonította a folyamatot.
Navracsics Tibor a második világháború után a magyar közigazgatásban lezajlott B-listázásokkal állította párhuzamba a jelenlegi kormány személyügyi döntéseit. A volt miniszter a közösségi oldalán felidézte, hogy 1945 után lefolytatták az úgynevezett igazolóeljárásokat és azokat az embereket, akik nyíltan vagy kevésbé nyíltan, a nemzetiszocialista vagy nyilaskeresztes politikai törekvéseket segítették, eltávolították a közigazgatási karból. A politikus emlékeztetett, hogy a kommunisták ezt a tisztogatást túlságosan szűk körűnek tartották, ezért az úgynevezett B-listákkal azokat az embereket is nyilvántartásba vették, majd elbocsátották, akiknek a politikai nézetei nem feleltek meg a kommunisták „demokratikus” érzületének.
Navracsics megjegyezte, hogy
a B-listázás következtében több ezer, egyébként ártatlan köztisztviselőt távolítottak el a közszolgálatból pusztán politikai okokból, arra hivatkozással, hogy nem felelnek meg a demokratikus közszellemnek.
A jelenlegi politikai helyzetre áttérve úgy értékelte, hogy a folyamatot most nem B-listázásnak hívják. Azonban a volt miniszter szemléltetésképpen megosztotta a 444 egyik cikkét, hogy látható legyen a pusztítás mértéke. Navracsics „diadaljelentésnek” nevezte a balliberális portál írását, amelyben számbavették, hogy mely területeken cserélte le a Tisza a hatalomátvétel óta a felső vezetést.
Senkit nem kímél a Tisza
Példaként említették a négy nemzetbiztonsági szolgálat irányítóit, de megemlítették azt is, hogy a kormány leváltotta az országos rendőrkapitányt, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóját, a Készenléti Rendőrség parancsnokát, a Terrorelhárítás Központ, a büntetés-végrehajtás, illetve a katasztrófavédelem vezetőjét, a honvédség vezérkari főnökét, az országos kórházi főigazgatót, az országos tiszti főorvost és a mentőszolgálat vezetőjét. A 444 cikke kitért arra is, hogy mindegyik közigazgatási államtitkárt lecserélte az új kormány, ahogy a helyettes államtitkárok nagy részét is.
Az állami cégek vezetőit sem kímélték, jelentős személyi változások voltak a MÁV-nál, az MVM-nél, a Szerencsejáték Zrt-nél, az állami bankok élén is. Külön felsorolták a közmédiából eltávolított vagy egyszerűen csak kikísért vezetőket, szerkesztőket, riportereket is. Az újdonsült kormánypárti lap kéjesen sorolta fel azokat a jobboldali orgánumokat, amelyeket be kellett zárni vagy pedig ahonnan újságírókat, szerkesztőket kellett elbocsátani. A Soros-blognak is nevezett lap további leszámolásokat is megelőlegezett.
Az államfőt és a 70 éves korhatár visszaállítása miatt Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét is leváltó alaptörvény-módosítást már betolta a csőbe Magyar Péter, és július elsején felmentették a médiahatóság elnökét is
– írták.
Azt is megállapították, hogy a Magyar Péter miniszterelnök által a rendszer tartóoszlopainak nevezett további közjogi méltóságok közül nem tett eleget a kormányfő felszólításának a Kúria elnöke, az Országos Bírói Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke és a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.
A cikk által felsoroltak kapcsán Navracsics megjegyezte, hogy a lista nem teljes, hiszen nincsenek köztük a megfenyegetett polgármesterek, a közintézményekben dolgozó emberek, azok a szerinte lesajnált igazgatók – akár kórházakat, akár iskolákat vezetnek –, akiket saját minisztereik aláznak meg.
Azok a becsületes, munkájukat szerető emberek, akiknek egyetlen bűne ma a kormány szemében az, hogy 2010 óta vállaltak munkát bármilyen közintézményben. Így működik a Szeretetország ma
– tette hozzá a korábbi tárcavezető.
Az alapvető jogok biztosához fordult az ellenzék
A Fidesz már lépett is a kirúgott közszolgák érdekében, ugyanis nemrég a Czunyiné Bertalan Judit vezette Védvonal Juhász Imréhez, az alapvető jogok biztosához fordult beadvánnyal a kormányzati igazgatásban tapasztalható közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés, valamint zaklatások miatt
A Védvonalhoz beérkezett nagy számú bejelentés alapján megállapítható, hogy május 13-át, vagyis az új kormány megalakulását követően a kormányzati igazgatási szerveknél, elsősorban a minisztériumoknál olyan munkáltatói gyakorlat alakult ki, amely politikai véleményhez, illetve vélt politikai kötődéshez kapcsolódó hátrányos megkülönböztetés, zaklatás és jogellenes elkülönítés gyanúját veti fel
– fogalmazott a Fidesz közleménye.
Folytatódik a tisztogatás
A legfrissebb fejlemény, hogy a tisztogatási hullám az NFI-t is elérte. „A Nemzeti Filmintézet igazgatóságának, köztük Káel Csaba igazgatósági elnöknek, a megbízatását visszavontuk” – jelentette be Nagy Ervin tegnap délután a Facebook-oldalán. A kultúráért felelős államtitkár közölte, az NFI működésének folytonosságát az új vezetés pályázati úton történő megválasztásáig ideiglenes igazgatóság biztosítja. Hozzátette, a vezetői pályázat kiírása a közeljövőben várható. „Előkészítjük az NFI működésének átvilágítását. Az átmeneti időszakban a cél, hogy csak a legszükségesebb napi döntések szülessenek meg. Ezt ígértük, most megcsináljuk. A filmreform elkezdődött!” – írta bejegyzésében Nagy Ervin. Korábban már lefejezték a Magyar Nemzeti Levéltárat és a Petőfi Kulturális Ügynökséget is.
(MNO)
