Miközben
Orbán Anita külügyminiszter sikeresnek nevezte a magyar–ukrán szakértői
egyeztetéseket, az ukrán nyelvi ombudsman lépései és egy kárpátaljai
iskoláknak küldött hivatalos levél azt mutatják, hogy a kisebbségi
nyelvhasználat továbbra is súlyos akadályokba ütközik a gyakorlatban.
Emiatt Ferenc Viktória, a Fidesz EP-képviselője az Európai Bizottsághoz
fordult, és arra kérte, hogy fordítson kiemelt figyelmet a kérdésre.
Még mindig kényes téma a nemzeti kisebbségek jogainak védelme Ukrajna és az Európai Unió között, előbbi az uniós csatlakozás terén remél előrelépést, míg Magyarország a kisebbségekre nehezedő nyomást tapasztalja Kárpátalján. Az újabb felháborodást az ukrán nyelvi ombudsman lépései váltották ki, aki elítélte a magyar és más kisebbségi nyelvek használatát a tanintézmények sporttevékenységében.
Korábban Nacsa Lőrinc volt fideszes országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy Kijev ugyan ígéretet tett a kisebbségek jogainak védelmére, de azokat a gyakorlatban nem tartotta be. Emellett hangsúlyozta a folyamatos nyomon követés szükségességét, és konkrét kérdéseket tett fel a vállalások teljesítésének határidejével kapcsolatban.
Erre válaszul Orbán Anita külügyminiszter arról számolt be, hogy a szakértői egyeztetések sikeresen zárultak a két ország között. Közölte, hogy Ukrajna vállalta a szükséges jogszabály-módosítások végrehajtását 2026-ban és 2027-ben.
A megállapodás alapján helyreáll a nemzetiségi iskolarendszer, a magyar nemzeti jelképek szabadon használhatók lesznek, az iskolai ügyintézés, a bizonyítványok kiadása, valamint az érettségi és felvételi vizsgák is magyar nyelven zajlanak majd. A magyar nyelv használata biztosított lesz az egészségügyben, a sportrendezvényeken, a tudományos konferenciákon és a politikai tevékenység során az érintett településeken
− mondta a tárcavezető.
Azonban Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti képviselője új információkat osztott meg, amelyből kiderült, hogy a kárpátaljai iskolák vezetői hivatalos levelet kaptak az ukrán államnyelv védelméért felelős biztostól. A dokumentum arra szólít fel, hogy tegyenek intézkedéseket a nemzeti kisebbségek nyelveinek az államnyelv helyetti használatának korlátozására az iskolai sportfoglalkozásokon.
Pedig Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy az iskolai érintkezés minden területén is garantálni kell a magyar nyelv szabad használatát. Mindezek ellenére az ukrán nyelvi ombudsman lépései nem erről árulkodnak. Emiatt Ferenc Viktória közvetlenül az Európai Bizottsághoz fordult, és arra kérte, hogy fordítson kiemelt figyelmet a kérdésre. A magyar kormány álláspontja ebben az ügyben nem változott, a kisebbségi jogok rögzítésére van szükség, és a Kijev által vállalt kötelezettségeket a gyakorlatban is végre kell hajtani.
Két hónappal a magyar–ukrán egyeztetések kezdete után az EU-val folytatott tárgyalások terén elért haladás, valamint a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak védelme továbbra is nyitott kérdés marad, az ukrán hatóságok optimista nyilatkozatai ellenére. A gyakorlatban, helyi szinten a nyelvi jogok továbbra is súlyos bürokratikus és politikai akadályokba ütköznek.
