Sulyok Tamás szerint Magyar Péter miniszterelnök azzal, hogy lemondásra szólította fel, és jogi eszközökkel történő eltávolítását is kilátásba helyezte, lényegében kizárta az önkéntes távozás opcióját.
A köztársasági elnök szerint a magyar alkotmányos rend védelme érdekében akkor is a helyén kell maradnia, ha Magyar Péternek ez nem tetszik.
A svájci Weltwoche főszerkesztője, Roger Köppel készített nagyinterjút Sulyok Tamás köztársasági elnökkel. Az államfő ebben részletesen beszélt a Magyar Péter miniszterelnökkel kialakult konfliktusáról, az államfő magyar jogrendszerben betöltött alkotmányos szerepéről, és arról, miért tartja veszélyesnek az ő és több másik közjogi méltóság eltávolítását célzó, személyre szabott alkotmánymódosítás lehetőségét.
Politikai okokból követelik a távozását
A köztársasági elnök felidézte, hogy a választások után együttműködést ajánlott az új kormánynak, ugyanakkor három nappal a voksolást követően Magyar Péter már lemondásra szólította fel, majd később alkotmánymódosítást helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem távozik önként.
Sulyok szerint a vele szemben megfogalmazott kifogások kizárólag politikai természetűek. Azt is kiemelte:
A magyar alkotmányos hagyományokban teljesen egyedi, hogy a magyar miniszterelnök lemondásra szólítja fel a magyar köztársasági elnököt.”
Az államfő szerint a miniszterelnök olyan ügyeket ró fel neki, amelyekben szerinte a köztársasági elnöknek éppen alkotmányos szerepéből fakadóan nem kell politikai állásfoglalást tennie.
A köztársasági elnöknek politikai kérdésekben semmiféle megszólalási kötelezettsége nincsen, lehetősége pedig rendkívüli módon behatárolt épp amiatt, mert ki kell fejeznie a nemzet egységét”
– hangsúlyozta.
A fenyegetésnek nincs helye egy jogállamban
Sulyok Tamás úgy véli, a kialakult helyzet túlmutat személyén, és már az alkotmányos rendszer működését érinti.
„Kizárólag politikai megfontolások alapján szeretnék átírni a jelenlegi magyar alkotmányos rendet. Ez már nemcsak az alkotmányos rendre, hanem az egész demokrácia rendjére veszélyt jelent, mert fenyegetéseken sem a demokrácia, sem a jogállam nem alapulhat”
– húzta alá az államfő, aki szerint a június 1-jei, Magyar Péterrel történt egyeztetésük után világossá vált számára, hogy a kormányzat személyre szabott alkotmánymódosítással kívánja eltávolítani hivatalából.
Az európai alkotmányos kultúra és az európai alkotmányos értékek kifejezetten tiltják a személyre szabott jogalkotást”
– mondta.
Nem történt rendszerváltás
Az interjúban Sulyok visszautasította azt az értelmezést is, hogy az áprilisi választások rendszerváltást jelentettek volna. Szerinte Magyarországon demokratikus kormányváltás történt, a hatalomátadás pedig az alkotmányos szabályoknak megfelelően zajlott le.
Semmiképpen nincs szó rendszerváltásról. Az egyszer volt 1990-ben, amikor egy egypárti diktatúrából részvételi demokráciába mentünk át”
– fogalmazott.
Mikor mondhat le egy köztársasági elnök?
A beszélgetés legélesebb kijelentése a lemondás kérdésére vonatkozott. Sulyok Tamás elismerte, hogy egy államfőnek lehetnek személyes vagy egészségügyi okai a távozásra, ugyanakkor szerinte van egy helyzet, amikor erre semmiképpen sem kerülhet sor:
„Egy esetben a magyar köztársasági elnök biztosan nem mondhat le: ha a magyar miniszterelnök ezt parancsba adja neki. Mert akkor a magyar alkotmányos rend fenntartása az, ami kényszerítő jelleggel megköveteli a köztársasági elnök hivatalban maradását”
– jelentette ki.
A köztársasági elnök közölte: a kialakult helyzet miatt a Velencei Bizottsághoz fordult, amely vissza is igazolta készségét arra, hogy alkotmányjogi tanácsokkal segítse a válság rendezését.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
(Mandiner)