Most, hogy csökkennek az olajárak, adót emel a MOL számára a Rovar úr, de ezt minden magyar meg fogja fizetni. Köszi, tiszások!
A kormány sávossá alakítaná a kőolajtermék-előállítókat – a gyakorlatban a Molt – terhelő különadót: a társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosítás szerint már hordónként 2 dolláros Brent-Ural árkülönbözet felett is adófizetési kötelezettség keletkezne, szemben a jelenlegi 5 dolláros küszöbbel. Az új rendszerben a 2 és 5 dollár közötti sávra 50, az 5 dollár feletti részre továbbra is 95 százalékos adókulcs vonatkozna. A javaslat emellett az adónemet 2027-re is kiterjesztené, az új szabályokat először a 2026. augusztusi kötelezettségekre kellene alkalmazni. A kormány a nemzetközi energiapiaci bizonytalansággal és a költségvetési kockázatok kezelésével indokolja a szigorítást.
Sávossá válhat a Brent-Ural spread, és 2027-ben is velünk maradhat az adóteher
Érdemi változás jöhet a kőolajtermék-előállítókat terhelő különadóban: a most benyújtott törvénymódosítás alapján
a kormány sávossá alakítaná a Brent és az orosz eredetű nyersolaj ára közötti különbségre épülő elvonást, miközben az adónemet 2027-re is fenntartaná.
A javaslat indoklása szerint a nemzetközi energiapolitikai helyzet, az energiaárak tartós ingadozása, valamint az európai és globális gazdasági folyamatok miatt kialakult piaci bizonytalanság teszi szükségessé a kőolajtermék-előállítót terhelő különadó felülvizsgálatát. A törvényalkotói cél "a gazdasági stabilitás erősítése és a rendkívüli piaci körülményekből eredő költségvetési kockázatok kezelése".
A különadó emeléséről szóló szöveg jelenleg még csak tervezet, amit a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott. Az észrevételeket június 24-ig lehet jelezni, ezután tárgyalja majd a parlament. Tekintve azonban, hogy a kormány kétharmados többséggel rendelkezik az országgyűlésben, nem sok kétségünk férhet hozzá, hogy a tervezetből törvény is lesz. Így a Molnak nagy valószínűséggel már augusztustól növekvő adóterhekkel kell számolnia.
A jelenleg érvényben lévő szabályozáshoz képest a legfontosabb változás az, hogy
a kormány alacsonyabb árkülönbözet mellett is adófizetési kötelezettséget írna elő.
A hatályos rendszerben a különadó alapját a Brent és az orosz eredetű nyersolaj beszerzési ára közötti pozitív különbség hordónként 5 dollárral csökkentett összege adja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első 5 dollárnyi árkülönbözet eddig kiesett az adóztatás alól, az 5 dollár feletti részre pedig 95 százalékos adókulcs vonatkozott.
A módosítás ezt alakítaná át. A javaslat szerint
a különadó mértéke a pozitív árkülönbözet hordónként 2 dollárt meghaladó, de 5 dollárt meg nem haladó részére 50 százalék lenne,
az 5 dollárt meghaladó részre pedig továbbra is 95 százalékos kulcs vonatkozna. Ezzel az elvonás sávossá válna:
- 2 dollárig nem kellene adót fizetni,
- 2 és 5 dollár között 50 százalékos,
- 5 dollár felett pedig 95 százalékos adó terhelné az árkülönbözetet.
A változás lényege tehát nem az, hogy a felső, 95 százalékos kulcs emelkedne, hanem az, hogy a korábban adómentes 2 és 5 dollár közötti sávra is jelentős elvonás kerülne. Ez érdemben növelheti a fizetendő adót azokban az időszakokban, amikor az orosz eredetű nyersolaj árelőnye a Brenthez képest mérsékelt, de továbbra is kimutatható.
Például 4 dolláros hordónkénti árkülönbözet esetén a jelenlegi szabályozás alapján nem keletkezne adófizetési kötelezettség, mivel a különbség nem haladja meg az 5 dolláros küszöböt. Az új rendszerben viszont a 2 dollár feletti rész, vagyis hordónként 2 dollár már 50 százalékos kulccsal adózna.
Az új szabályokat első alkalommal a 2026. augusztus havi kötelezettségre kellene alkalmazni, a törvény pedig a kihirdetését követő 31. napon lépne hatályba.
Vagyis a változás nem azonnal jelenne meg a fizetendő kötelezettségekben, de a piaci szereplőknek (elsősorban a Molnak) már előre számolniuk kellene az alacsonyabb küszöbbel és a sávos elvonással.
A módosítás másik lényeges eleme, hogy
az adónemet 2027-re is előírnák;
a jelenlegi szövegben szereplő „2025-ben és 2026-ban” fordulat helyébe a „2025-ben, 2026-ban és 2027-ben” megfogalmazás kerülne. Ez azt jelenti, hogy a Brent-Ural-különbségre épülő különadó nemcsak szigorúbbá válna, hanem legalább egy évvel tovább is fennmaradna.
Mi történik az árfolyammal?
Egyelőre nem reagáltak érdemben a befektetők a hírre: a nap eddigi erős teljesítményéhez képest töretlenül 2,5 százalékos pluszban van a Mol árfolyama, a forgalom nem kiugró.
Mekkora most a különbözet?
A Brent és az Urals FOB Primorsk közötti árkülönbség az elmúlt hónapokban rendkívül hektikusan alakult. A spread 2025 nagy részében még viszonylag stabilan pozitív tartományban mozgott, vagyis az orosz olaj érdemi diszkonttal forgott a Brenthez képest, 2026 elején azonban előbb látványosan kitágult, majd márciusban a közel-keleti feszültségek miatt hirtelen összeomlott. A különbözet ekkor rövid időre negatívba is fordult, ami azt jelentette, hogy az Urals FOB Primorsk jegyzése átmenetileg meghaladta a Brent árát.
A fordulat mögött az állt, hogy a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt az ázsiai finomítók alternatív forrásokat kerestek, ami felhajtotta az orosz olaj árát.
Ez a helyzet azonban csak rövid ideig tartott, a spread azóta ismét pozitív tartományba került, az elmúlt hetekben pedig újra
olyan szinteken mozog, amelyek mellett a Brent-Ural-különbségre épülő különadó érdemi terhet jelent.
Mennyit fizetett eddig a Mol?
A Brent-Ural-különbségre épülő különadó az elmúlt években már így is érdemi terhet jelentett a Mol számára. A társaság beszámolói alapján az adónem 2022 elején jelent meg: eredetileg a Brent és az Ural közötti árkülönbség 25 százalékát kellett megfizetni az orosz típusú kőolaj beszerzése után, majd 2022 augusztusától 40 százalékra, 2022 decemberétől pedig 95 százalékra emelkedett a kulcs. A szabályozás később enyhült annyiban, hogy 2023 áprilisától az árkülönbségből hordónként 7,5 dollár levonható lett, majd 2024 augusztusától ez a levonható küszöb 5 dollárra csökkent.
A teher nagyságát jól mutatja, hogy 2024 második negyedévében
a Mol 26,7 millió dolláros Brent-Urál-adóköltségről számolt be,
igaz, ez már 86 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi szintnél, miután a spread jelentősen szűkült. Ez alapján 2023 második negyedévében még nagyjából 190 millió dollár körüli adóteher kapcsolódott ehhez az adónemhez, vagyis a különadó csúcsidőszakban negyedéves szinten is százmillió dolláros nagyságrendű elvonást jelentett.
2025-ben a Mol éves jelentése szerint a Brent-Ural-spreadre épülő adó meghosszabbítása egybeesett azzal, hogy az év második felében ismét tágult az árkülönbség, ennek eredményeként a társaság 84 millió dollárnyi adófizetést könyvelt el ezen a soron. Éves szinten ez már jóval alacsonyabb, mint a 2022-2023-as extrém spreadkörnyezetben látott terhelés, de továbbra sem elhanyagolható összeg: önmagában nagyjából 30 milliárd forintos nagyságrendű tételről beszélünk.
Ó, ió, ció... diverzifikáció!
A friss szigorítás a Mol számára nemcsak adózási, hanem stratégiai kérdésként is értelmezhető. A Brent-Ural-különbségre épülő különadó sávossá alakítása ugyanis tovább csökkenti azt az előnyt, amelyet a társaság az orosz eredetű nyersolaj Brenthez viszonyított diszkontjából realizálhat. Minél kisebb része marad meg ennek az árelőnynek a vállalatnál,
annál erősebbé válhat a pénzügyi ösztönző arra, hogy a Mol tovább diverzifikálja a beszerzéseit, és fokozatosan mérsékelje az orosz forrásokra való támaszkodását.
Ez azért is fontos, mert a cég ellátási szerkezetében továbbra is meghatározó az orosz olaj szerepe: egy februárban megjelent tanulmány azt találta, hogy az orosz vezetékes importra szoruló Magyarországnak és Szlovákiának nemhogy nem sikerült csökkentenie kitettségét 2022 óta, hanem a magyar függés még nőtt is: a magyarországi kőolajimport 92 százaléka érkezett Oroszországból, míg 2021-ben ez az arány még csak 61 százalék volt.
(Portfolió)