A Fidesz írásbeli beadvánnyal fordul az Európai Bizottsághoz a magyarországi gazdasági megszorító intézkedések ügyében. Azzal kapcsolatban várják az állásfoglalásukat, hogy az uniós forrásokról való tárgyalások során feltételként szabták-e azokat a döntéseket, amelyeket a Tisza-kormány az elmúlt hetekben meghozott.
Ez az írásbeli beadvány azért indokolt, mert Magyar Péter nem ad tájékoztatást arról, hogy valójában miről állapodtak meg.
A Tisza parlamenti többsége döntött arról, hogy kivezeti az üzemanyagok védett árazását, és várhatóan belenyúlnak a gáz- és áramár-támogatások rendszerébe is. A miniszteri meghallgatáson ugyanis elhangzott, hogy a mostani általános támogatások helyett jóval szűkebb, szociális alapú támogatásokat akarnak – közölte Dömötör Csaba.
Felidézte, hogy szeptembertől megszűnik a lakáshitelekre vonatkozó kamatstop is. Ez akár több tízezer forinttal is megemelheti az érintett családok havi törlesztőit. A megszorító döntés közel negyedmillió magyar családot érint.
Fontos körülmény, hogy a kamattámogatások kivezetése hangsúlyosan szerepelt az Európai Bizottság korábbi követeléseiben. Ennek is következménye, hogy a kormány kivezeti a kisvállalkozások kedvezményes 3 százalékos hitelét is.
Szintén a bizottsági ajánlásokkal összhangban az körvonalazódik, hogy jelentősen csökkenthetik a magyar állampapírok után járó lakossági kamatokat, az általános kamatcsökkenésen túli mértékben is. Egyre hangsúlyosabban vetődik fel a kérdés, hogy a TBSZ-számlákhoz kapcsolódó adómentesség vajon megmarad-e? – tette fel a kérdést Dömötör Csaba.
Úgy vélte, a bizottság erőteljesen követelte a leválást a keleti energiaimportról, így a nukleáris fűtőelemek keleti importjáról is. Ez a paksi atomerőmű működését is érinti. Az új kormány kész teljesíteni ezt, ám arról nem ad tájékoztatást, hogy az emiatt bekövetkező áremelkedéseket kinek kellene kifizetnie. Minden valószínűséggel a magyar családoknak. A fideszes politikus kiemelte, ezek a bizottsági követelések és kormányzati döntések több millió magyar ember életét érintik.
Így joggal várnak, joggal várunk tájékoztatást arról, hogy pontosan mi szerepel a kormány és az Európai Bizottság megállapodásában, és ennek következményeként milyen megszorító döntések érkezhetnek még
– közölte.
