Az eurózóna gazdasági növekedése jelentősen lassult az idei első negyedévben, addig több ország is ki tudott emelkedni az uniós átlagból. Az Euronews szerint Magyarország a nagyobb európai gazdaságok között a leggyorsabb negyedéves bővülést érte el, miközben éves alapon is növekedni tudott. Most ezt az eurozónát rajongja az új Tisza-kormány.
Az Euronews az Eurostat 2026 első negyedévére vonatkozó második GDP-becslésére hivatkozva arról írt, hogy miközben Magyarország gazdasága növekedni tudott, az eurózóna GDP-je mindössze 0,1 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, éves összevetésben pedig 0,8 százalékos bővülést mértek. Ez jelentős lassulást jelent a 2025 utolsó negyedévében regisztrált 1,3 százalékos éves növekedéshez képest.
Az Európai Unió egészében valamivel kedvezőbb adatok születtek:
negyedéves alapon 0,2 százalékos, éves összevetésben pedig 1 százalékos növekedést mutattak ki.
Az Euronews ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ezek az eredmények még így is elmaradnak az Egyesült Államok teljesítményétől, ahol ugyanebben az időszakban 2,7 százalékos éves GDP-bővülést mértek. A lap szerint az általános európai lassulás mögött jelentős különbségek rajzolódnak ki az egyes tagállamok között. Több ország is jóval az eurózóna átlaga felett teljesített, különösen Ciprus, Bulgária és Spanyolország emelkedett ki az első negyedéves adatok alapján.
Ciprus érte el a legerősebb éves növekedést, miután gazdasága 3 százalékkal bővült az első negyedévben.
Az Euronews szerint a ciprusi gazdaságot elsősorban az erős magánfogyasztás, az uniós helyreállítási alapokból finanszírozott beruházások és a turizmus támogatta. Ugyanakkor a lap arra is kitért, hogy a közel-keleti konfliktusok és az energiaárak emelkedése egyre nagyobb nyomást helyez az ország gazdaságára.
Bulgária szintén erős, 2,9 százalékos éves növekedést produkált.
A cikk szerint az eredmény különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az ország 2026 januárjában csatlakozott az euróövezethez. Az Euronews idézte Christine Lagarde-ot, az Európai Központi Bank elnökét is, aki szerint Bulgária gazdasági ciklusa már korábban is szorosan együtt mozgott az eurózónával. A lap ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az infláció és a költségvetési hiány növekedése komoly kihívásokat jelenthet Szófia számára.
Az Euronews külön megemlítette Magyarország teljesítményét is. A lap szerint Magyarország gazdasága negyedéves alapon 0,8 százalékkal bővült, ami a nagyobb európai gazdaságok között a leggyorsabb növekedésnek számított az első negyedévben. Éves összevetésben Magyarország 1,7 százalékos növekedést ért el.
A cikk szerint a közép- és kelet-európai térség továbbra is fontos szerepet játszik az európai gazdasági növekedésben. Az Euronews megjegyezte, hogy több ország – köztük Lengyelország és Horvátország – első negyedéves adatai még nem jelentek meg, ugyanakkor ezek az államok korábban szintén erős növekedést mutattak. A lap idézte az ING várakozását is, amely szerint a lengyel GDP éves alapon 3,6–3,8 százalékkal emelkedhetett az első negyedévben. Az elemzés alapján Lengyelország egész éves gazdasági növekedése elérheti a 3,7 százalékot, ami szintén jóval meghaladná az eurózóna átlagát.
Az Euronews beszámolója szerint a nagy nyugat-európai gazdaságok közül Spanyolország teljesített a legerősebben. A spanyol GDP negyedéves alapon 0,6 százalékkal, éves összevetésben pedig 2,7 százalékkal nőtt.
A lap szerint a spanyol gazdaság bővülését elsősorban a belső kereslet támogatta. A háztartási fogyasztás 3,2 százalékkal emelkedett, miközben a beruházások is jelentős növekedést mutattak.
A BBVA Research elemzése alapján a Next Generation EU program forrásai, a növekvő bevándorlás és a védelmi, illetve infrastrukturális beruházások is hozzájárultak a kedvező eredményekhez.
Az Euronews ugyanakkor arra is kitért, hogy Spanyolország előtt továbbra is komoly szerkezeti problémák állnak. A termelékenység növekedése gyenge maradt, a lakáspiacon továbbra is kínálati hiány tapasztalható, miközben az államadósság megközelíti a GDP 100 százalékát.
A cikk összegzése szerint az idei első negyedév alapján egyre inkább Európa déli és keleti térsége válik a gazdasági növekedés motorjává, miközben az eurózóna hagyományos ipari központjai továbbra is lassabb ütemben bővülnek.
(mandiner)