Németországban pénteken iskolások tízezrei vonultak fel országszerte, hogy tiltakozzanak a kötelező sorkatonai szolgálat ellen.
Az „Iskolai sztrájk a sorkatonaság ellen” jelszóval meghirdetett demonstrációkat szimbolikus időpontra, a második világháború európai befejezésének évfordulójára időzítették, jelezve: Németország ifjúságának jelentős része továbbra is elutasítja a fegyverkezést.
A tüntetéshullám Németország több tucat városát érintette. Berlinben a rendőrség adatai szerint mintegy ezerkétszáz, a szervezők szerint azonban több mint ötezer fiatal vonult a Brandenburgi kaputól a Kereszténydemokrata Unió (CDU) székházáig. A tiltakozók olyan transzparenseket emeltek a magasba, mint „Oktatást a bombák helyett” vagy „Berlin a front helyett” – számol be róla a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.
Hamburgban még nagyobb volt a tömeg: ott a szervezők hatezer résztvevőről beszéltek, ami jól mutatja az elégedetlenség mértékét Németországban. (Igaz, valamelyest árnyalja a képet, hogy a rendőrség mindössze kétezer-háromszáz résztvevőt számolt).
Nem ez az első alkalom, hogy a német diákság tömegesen hallatja a hangját: március elején közel ötvenezer fiatal mozdult meg az ország százötven városában a behívók és a kötelező szolgálat minden formája ellen.
Bár január 1-jén egy olyan törvény lépett életbe, amely elsősorban az önkéntes jelentkezésre épít, a háttérben már a kényszerítőbb eszközök árnyéka vetül a társadalomra. A Bundeswehr idén már közel 200 ezer levelet küldött ki 18 éves fiataloknak az elsődleges katonai alkalmassági szűrések kapcsán. (A jogszabály kötelező alkalmassági vizsgálatot ír elő a 2008 után született férfiak számára.)
Bár a hadsereg iránti érdeklődés némileg nőtt a tavalyi évhez képest, a politikusok türelme fogytán van. A Friedrich Merz kancellár vezette kormány bevallott célja, hogy a Bundeswehrt Európa legnagyobb hagyományos hadseregévé duzzassza. Konkrétan a jelenlegi 185 ezer főről 2030-ra 260 ezerre növelnék az aktív állományt, miközben a tartalékosok számát a négyszeresére, 200 ezer főre duzzasztanák.
Bár a sorkötelezettség 2011-es felfüggesztését egyelőre nem vonták vissza hivatalosan, számos politikus kételkedik abban, hogy ezek az ambiciózus számok elérhetők lennének valamilyen formájú kötelező szolgálat nélkül.
Ha pedig az önkéntes létszámkeretet nem sikerül feltölteni, a parlament előtt megnyílhat az út a kötelező sorkatonaság visszaállítása felé.
Márpedig a német ifjúság nem csupán az utcán mutatja meg ellenállását, de a katonai szolgálat megtagadására irányuló kérelmek száma is megugrott, a beadványok már az év első hónapjaiban megközelítették a tavalyi teljes adatot.
Markus Söder bajor miniszterelnök élesen bírálta a kormány önkéntes alapú tervét. Söder szerint az egyetlen hatékony és fenntartható megoldás a kötelező katonai szolgálat teljes körű visszaállítása.
A német társadalom láthatóan válságba került: a háború utáni generációk számára természetes pacifizmus ütközik az állam önvédelmi kényszerével. A kérdés már nem csupán az, hogy hány katonája lesz a Bundeswehrnek, hanem az is, hogy a német állam képes-e még áldozatvállalásra bírni azt a generációt, amely a határok nélküli és konfliktusmentes Európa ígéretében nőtt fel. Miközben a CDU és egyes kormányzati körök a védelmi képességek gyors visszaállítását sürgetik, az utcákon vonuló tízezrek azt üzenik: ők nem akarnak egy újabb fegyveres korszak áldozatai lenni.