Brüsszeli források szerint jelenleg már reális forgatókönyvnek tartják, hogy Magyarország az összes vagy legalábbis szinte az összes elérhető támogatáshoz hozzáférhet, ugyanakkor a korábban végleg elveszített összegek visszaszerzésére nincs jogi lehetőség.
A hvg.hu EUrologus című mellékletének értesülése szerint a következő hetekben több, Magyarország szempontjából kedvező döntés is születhet. Az Európai Bizottság még 2022. november 30-án – bizonyos feltételek mellett – jóváhagyta a helyreállítási alapból (RRF) igényelt, 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásról szóló magyar tervet.
A feltételek elsősorban az uniós források átlátható és szabályszerű felhasználását szolgáló intézkedésekhez kapcsolódtak. Ezt követően december 12-én a tagállamok jóváhagyták a helyreállítási tervet,
három nappal később pedig döntés született arról, hogy a Magyarországnak járó kohéziós támogatásokból 6,3 milliárd eurót befagyasztanak
– írja az EUrologus.
A magyar kormány 2023 augusztusának végén módosított tervet nyújtott be, amelyben hivatalosan is kérte az RRF hitelrészéből elérhető 3,9 milliárd eurót. Magyarország eredetileg legfeljebb 9,66 milliárd euró hitelhez férhetett volna hozzá a program keretében, így végül összesen 10,4 milliárd eurós helyreállítási keret állt rendelkezésre. Ebből 2023 végén és 2024 elején összesen 920 millió euró érkezett meg. Jelenleg ezért a forrásért zajlik a legnagyobb versenyfutás az idővel, mivel a helyreállítási pénzeket legkésőbb 2026. augusztus végéig lehet felhasználni.
Bár elméletben lenne lehetőség a határidő meghosszabbítására a tagállamok egyhangú döntésével, erre jelenleg nincs politikai támogatás. Az uniós pénzek felszabadításának feltételei már évekkel ezelőtt ismertté váltak: a közelmúltban újra felkapott 27 feltétel teljesítése 2022 szeptembere óta a magyar kormány feladatai között szerepelt. A tárgyalások azonban időről időre megtorpantak, majd hosszabb időszakokra gyakorlatilag leálltak – közölte a lap.
Ennek következtében a befagyasztott 6,3 milliárd euróból az elmúlt két év végén egy-egy milliárd euró végleg elveszett az időkorlátok miatt. Ezek az összegek már nem szerezhetők vissza. A jelenlegi, összetett egyeztetések célja, hogy Magyarország az átlátható pénzfelhasználást biztosító feltételek teljesítésével időben hozzáférhessen a még elérhető helyreállítási forrásokhoz. Ha a szükséges vállalások teljesülnek, nemcsak a helyreállítási pénzek válhatnak hozzáférhetővé, hanem a korábban befagyasztott 6,3 milliárd euróból fennmaradó 4,3 milliárd, valamint további mintegy 2,5 milliárd euró más uniós keretekből is felszabadulhat.
„Nagyon jól haladunk, komoly esély van arra, hogy Magyarország a helyreállítási források teljes összegét lehívja”
– fogalmazott egy bizottsági forrás a beszámoló szerint.
Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy közvetlenül a választások után Brüsszelben még elsősorban a 6,5 milliárd eurós támogatási rész biztosítását tekintették prioritásnak, míg a hitelkeret sorsa kérdésesnek számított. Egy, a tárgyalásokra rálátó tisztviselő szerint minden problématerület ismert, és a magyar fél tisztában van azzal, milyen lépések szükségesek a megoldáshoz.
Noha több magas szintű egyeztetés is zajlott Brüsszelben és Budapesten – köztük telefonos és személyes találkozó is Magyar Péter és Ursula von der Leyen között –, a technikai szintű munkacsoportok folyamatos kapcsolatban maradtak.