Egy jogi kiskapu használatával próbálja az Európai Bizottság meggyőzni Belgiumot, hogy álljon el az Ukrajnának szánt úgynevezett jóvátételi hitellel szembeni vétójától.
Az Ursula von der Leyen vezette intézmény szerint ugyanis egy jogi kiskaput kihasználva elérhető, hogy az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításánál ne egyhangú, hanem csak minősített többség kelljen, így elmúlna az a veszély, hogy Magyarország vagy Szlovákia vétói miatt egyik napról a másikra megszűnnének a szankciók, és az oroszok visszakövetelnék az EU-ban befagyasztott pénzügyi eszközeiket.
Nem várt következménnyel járhat az, hogy Belgium feloldja vétóját a területén immobilizált orosz vagyonok felhasználásából Ukrajnának nyújtott közel 140 milliárd eurós hitel ügyében,
ez pedig az, hogy elvennék Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökök lehetséges vétóit az Oroszországgal szembeni szankciókkal szemben.
Az Európai Bizottság már szeptember óta dolgozik azon, hogy jogilag is védhető legyen az úgynevezett jóvátételi hitel, és úgy számoltak, hogy már az október 23-án a tagállamok állam- és kormányfői találkozóján megállapodhatnak a kérdésről a tagállamok – erről beszélt az EU-csúcsot megelőzően António Costa, az Európai Tanács elnöke is Volodomir Zelenszkij ukrán elnök társaságában, azonban végül Bart De Wever belga miniszterelnök vétója miatt ez nem sikerült.
A legtöbb orosz immobilizált vagyon ugyanis egy belga letétkezelőnél, az Euroclearnél van – összesen 180 milliárd euró –, és De Wever attól tart, ha zöld utat kapna a javaslat, később az így Ukrajnának folyósított pénzt Oroszország bíróságon megtámadva az országától követelné vissza, emiatt több garanciát és az EU intézményektől, valamint a többi tagállamtól kockázatmegosztást várna el – legutóbb pedig Belgium már azzal állt elő, szerintük az orosz immobilizált vagyon felhasználása nehezíti az ukrajnai béketárgyalásokat.
Az egyik ilyen kockázat, hogyha megszűnnének az Oroszországgal szemben hozott szankciók, akkor az orosz vagyonokkal szembeni korlátozások is azonnal hatályukat veszítenék, azaz az oroszok azonnal visszakövetelhetnék a jelenleg lefagyasztott pénzügyi eszközöket.
A szankciókat pedig a tagállamoknak félévente mindig meg kell hosszabbítani, a múltban pedig Magyarország és Szlovákia is vétóval fenyegetőzött.
A Politico információi szerint az Európai Bizottság ezzel kapcsolatosan most egy kreatív jogértelmezéssel próbálná elérni, hogy a szankciók meghosszabbítását ne egyhangú döntéssel kelljen meghosszabbítani, hanem elég legyen a minősített többség is, ahogy azt is szeretnék elérni, hogy félév helyett három évente kelljen azokat meghosszabbítani.
Az Európai Bizottság az EU-szerződés 122. cikkének egyik záradékát használná fel, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy „a tagállamok közötti szolidaritás szellemében döntsenek a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésről”.
A Bizottság értelmezése szerint ha a jóvátételi hitelről döntés születne, akkor ebben az esetben fennállna az a gazdasági helyzet, ami miatt életbe léptethetnék a záradékot – elvégre ha a szankciók egyik napról a másikra megszűnnének, akkor az Euroclearnél zárolt 180 milliárd eurónyi orosz vagyont is vissza kéne juttatni azonnal a letétkezelőhöz. Emiatt pedig így használható a 122. cikk, ami minősített többség használatát írja elő, azaz egy tagállam sem tudná egyedül megvétózni az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítását.
A lapnak egy diplomata arról beszélt, hogy ennek a célja, hogy megszerezzék Belgium támogatását – kérdés, hogy ezzel sikerül-e feloldani a Belgium által felhozott jogi és pénzügyi aggályokat, vagy amennyiben azok még továbbra is fennállnak, sikerülhet-e azokat a december 18–19-i EU-csúcs előtt kezelni, hogy a tagállamok vezetői megállapodhassanak az áprilistól fizetésképtelen Ukrajna számára létfontosságú konstrukcióról.
(index)
0 Megjegyzések