Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott Rónai Egonnak az ATV Mérleg című műsorában. A 17 órakor megjelenő interjúban szó esik a kormányfő Donald Trump amerikai elnökkel folytatott, múlt heti tárgyalásáról, a magyarországi elnöki rendszer bevezetésének lehetőségéről, a gazdaság helyzetéről, Matolcsy György korábbi jegybankelnök működéséről.
Kényszerhelyzet volt – fogalmazott Orbán Viktor arról, hogy miért Wizz Air-géppel utazott Washingtonba a Donald Trump amerikai elnökkel való találkozójára. Arra a felvetésre, hogy nem a szokásos protokoll szerint fogadták az Egyesült Államokban, a miniszterelnök elmondta, hogy meg van bénulva az amerikai állam a kormányzati leállás miatt.
Az amerikai elnök egy üzletember, mindent nyitva hagy az utolsó pillanatig – jegyezte meg a kormányfő, aki azért ment Washingtonba, hogy a magyaroknak is jó legyen.
Kiemelte, hogy miután régóta ismerik egymást Trumppal, nem volt oka rohanni, hogy találkozzon vele, hanem akkor ment, amikor készen állt egy nagy megállapodási csomag.
Minden fontos magyar-amerikai ügyet az asztalra kellett tenni és megegyezéssel kellett zárni. Ehhez még betársult egy amerikai szankció, ami alól ki kellett magunkat manőverezni
– tette hozzá.
A műsorvezető felvetette: amikor a miniszterelnök elment Trumphoz tárgyalni, akkor érvelhetett-e azzal, hogy jövőre választások lesznek Magyarországon? Orbán Viktor szerint nem. Mint mondta, tudni kell, kivel lehet „ravaszkodni” és kivel nem.
Nézd, elnök úr, ha ezt megcsinálod, tönkreteszed Magyarországot – példálózott Orbán Viktor, szemléltetve: Trumppal egyenesen kellett beszélni, mert ő egy üzletember. A szankciómentesség ügyében pedig hangsúlyozta: a megállapodás korlátlan idejű.
Kezet fogtunk rá. (...) amíg ő ott az elnök és én a miniszterelnök itt, addig marad ez a megállapodás
– szögezte le.
A miniszterelnök elmondta, hogy az üzletben sem csak érdekek vannak, hanem van bizalom, lojalitás és partnerség is. Mint jelezte, már akkor Donald Trumpot támogatta, amikor ő még nem volt elnök.
A kormányfő ismertette, hogy amerikai beruházások jönnek Magyarországra.
Az amerikai elnöki rendszer kapcsán Orbán Viktor elmondta, hogy 2010 után több izgalmas megbeszélést tartottak arról, hogy hatékonyabbá kell tenni az állami működést. Ezen beszélgetések alkalmával felmerült a kérdés, hogy elnöki rendszer legyen-e Magyarországon? Ám abban maradtak, hogy hazánkhoz a parlamentáris rendszer passzol. Jelezte, hogy minden választás után felvetette, hogy miként változzon a hatalmi rendszer. Azt javasolta a magyaroknak, hogy ezeket sohase tekintsék véglegesen lezárt kérdéseknek, mert mindig az a kérdés, hogy mi a legjobb a magyaroknak.
Orbán Viktor elmondta: mindig úgy próbál kereskedni, hogy az Magyarország érdekeit szolgálja. Példaként említette a földgázt. Hazánknak nincs földgázmezeje, ezért vásárolni kell az energiahordozót. Az amerikai megállapodás kapcsán kitért annak nukleáris energiára vonatkozó részeire is: elmondása szerint azért tartja indokoltnak a most született egyezményt, mert ezen a területen az Egyesült Államok technikája magasan lekörözi Magyarországért.
Az amerikai fűtőanyagok jók, és a tárulásukat is biztonságosan meg tudják oldani. A magyar erőmű jelenleg orosz és francia technológiával működik és jól tud majd működni az amerikaival is – emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor szerint az amerikai-magyar kapcsolatokban az a kérdés, hogy mi jó a magyaroknak. Ezért az a jó, ha Amerika baráti viszonyt ápol a magyarokkal.
A beszélgetésben szó esett hazánk Oroszországhoz való viszonyáról is. Orbán Viktor kiemelte: hazánknak nincsen semmilyen politikai kitettsége Oroszország felé. A miniszterelnök elmesélte: 2008-ig azt gondolta, hogy van értelme a nyugati világnak Kelet felé előrenyomulnia. Megjegyezte, hogy hazánk is volt ütközőzóna, mint amilyen most Ukrajna, azonban meg tudták ragadni a történelem kínálta pillanatot, és a NATO, majd EU tagjai lett hazánk.
Felidézte, hogy 2008-ban az asztalon volt Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, amit Európa nem támogatott. Ezzel a nyugati expanzió keleti irányba véget ért, azzal pedig számolni kellett, hogy az oroszok világhatalmi tényezők lesznek. A kormányfő felidézte, hogy ezután 2009-ben megállapodott az oroszokkal az együttműködés kereteiről. Eszerint történelmi kérdéseket nem hoznak elő, viszont közvetlen és transzparens kapcsolatot hoznak létre egymással.
Az amerikai pénzügyi védőpajzsról Orbán Viktor elmondta, hogy azt akkor hívhatjuk le, amikor akarjuk és olyan formában, amiben akarjuk. Ha bármilyen pénzügyi nehézsége van Magyarországnak, lehívhatjuk, amire szükségünk van. Magyarország nem kerülhet olyan pénzügyi helyzetbe, ami nehézséget okoz a magyar gazdaságnak. Ilyenkor az Egyesült Államok elnöke ott van mellettünk és segíteni fog – tette hozzá.
Annyira nagy bajban van a magyar gazdaság, hogy szükség van egy ilyen pénzügyi segítségre? – tette fel a kérdést a műsorvezető, mire Orbán Viktor emlékeztetett: az első világháború óta Magyarország folyamatosan pénzügyi nehézségekkel küzd. Kijelentette: szeretné, hogy Magyarország előbb-utóbb hitelező állam legyen, egyelőre azonban még nem tartunk ott. A kormányfő szerint Brüsszel ma úgy tekint ma Magyarországra, mint olyan államra, amely akadályt jelent a brüsszeli célok elérésében.
Az amerikaiakkal történő megállapodás viszont ellensúlyt jelent Brüsszel pénzügyi megszorításaira – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Felmerült az a kérdés is, jönne-e Trump elnök Budapestre. Ezután kitértek az orosz-ukrán háborúra is, amelynek kapcsán Orbán Viktor hangsúlyozta: ugyan késik a budapesti békecsúcs, de bizonyosan lesz.
A miniszterelnök elmondta, hogy hazánknak joga van egy nagyon jó pozíciójú műholdra, azonban egy műhold nagyon sok pénzbe kerül, ezért Magyarország az izraeliekkel állapodott meg és az ő pénzüket, valamint technológiájukat használta fel. A kormányfő leszögezte, hogy a jövőben az adatszuverenitás is fontossá válik, ezért szükség van saját műholdra, saját jogon. De most már amerikai technológiai alapon fog műholdat létrehozni hazánk.
A költségvetési hiányról Orbán Viktor elmondta, hogy az nem emelkedik, továbbra is öt százalék lesz. Szerinte ha júliusban véget ért volna a háború, akkor már csak 3,7 százalék lenne a hiány. A gazdasági növekedésről elmondta, hogy ha nincs háború, akkor az háromszor lenne nagyobb.
A kormányfő elárulta, a háború miatt azok a célok kerültek most veszélybe, amelyeket még be sem jelentett a kormány. Példaként említette a kkv-k támogatásainak újabb formáit, amely többek között az 1+1 programot és Széchenyi kártya kamatszintjének csökkentését is takarja. A műsorban ezután kitértek a KSH szegénységi adataira is, amelyek szerint tavaly minden ötödik gyerek mélyszegénységben, vagy annak kockázatában élt. Orbán Viktor szerint másképp kell nézni ezeket az adatokat és megígérte, ha legközelebb vendég lesz a műsorban, kifejti majd álláspontját.
Honnan indultunk és hol vagyunk most? A helyzet nem jó, de jobb, mint régen – tette hozzá.
A nyugdíjak kérdése kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy amióta a nemzeti kormány van a hatalmon, az a legnagyobb félelem, hogy elveszik a nyugdíj értéke.
Leszögezte: ma
nincs olyan nyugdíjas ma Magyarországon, aki nyugdíjából kevesebbet tudna megengedni magának, mint 2010-ben.
Orbán Viktor elmondta, hogy 2010-ben azt a megállapodást kötötte a nyugdíjasokkal, hogy megőrzik és emelik a nyugdíjak értékét. Nincs egy olyan nyugdíjas sem Magyarországon, akinek a nyugdíja kevesebbet érne, mint 2010-ben – tette hozzá. Mint jelezte,
várhatóan a bevezetendő 14. havi nyugdíj első heti részét fogják megkapni a nyugdíjasok.
Ismertette, hogy van egy nyugdíjas fogyasztói kosár, és minimum annyival kell emelkednie a nyugdíjaknak, amennyivel annak ára növekszik. Mint mondta, ha nem lenne az élelmiszerekre árrésstop, akkor a tej 50, a tojás 40, míg egyes tejtermékek 130-140 százalékkal lennének drágábbak.
A beszélgetésben kitértek Budapest pénzügyi helyzetére is. Mint mondta, ugyan a hagyományos költségvetési gondolkodás alapján a főváros csődben van, a gyakorlatban viszont ez nem így van. Rámutatott: olyan dolgok történtek a fővárosban, amelyeket saját erőből nem tudott volna megoldani Budapest és kormányzati segítségre volt szüksége.
Amikor a főváros azt mondja, hogy igazságtalanul kezeli a kormányzat, csoda, hogy nem szakad le a plafon
– jegyezte meg, majd hozzátette: a kérdést nem pártpolitikai szemüvegen kell nézni, és ha segítség kell, a kormány mindenképp segíteni fog.
Ezután kitértek Matolcsy György korábbi jegybankelnök MNB-botrányára is, amelynek kapcsán először emlékeztetett: az egykori pénzügyminiszternek sokat köszönhet az ország.
A miniszterelnök jelezte, hogy zajlik a felderítése a nemzeti bank gazdálkodásának, és nem azt látja, amit szeretne, hanem bajokat.
Ha eltűnt egy forint is szabálytalanul, azért valakinek szorulnia kell – tette hozzá.
Orbán Viktor a tiszás adatszivárgásról azt mondta, nagyon izgalmas területről van szó, mert az ország is most tanulja a személyes adatszuverenitás jelentőségét. A külügy szervereibe való beszivárgásról azt mondta: a magyar államnak kötelessége elmenni a végsőkig, mert ő az adatgazda. A tiszás adatbotrányra visszatérve a kormányfő elmondta, hogy az adatgazdának meg kell védenie az adatokat.
Van egy adatgazda, aki teljes felelősséggel tartozik a polgárok adatainak biztonságáért
– tette hozzá.
A kormányfő szerint érthetetlen, hogy miért ukránok készítették a Tisza applikációját és az is, hogy az egyik adatgazda miért Ukrajnában van.
A Magyar Péterrel folytatandó esetleges vitáról Orbán Viktor elmondta, hogy ő nem a Tisza elnökével, hanem Brüsszellel vitázik.
Aki a Tisza Pártra szavaz, az Brüsszelre szavaz
– fogalmazott.
Mint jelezte, azokkal vitatkozik, akik Magyarország ellenfelei és brüsszeli kormányt akarnak, de a magyar helytartókkal nem vitatkozik.
Az interjúban szó esett a kegyelmi ügyről is. A kormányfő az abban az ügyben hozott államfői döntést az ítélőképesség hiányával jellemezte, s hozzátette: éppen ez a legnagyobb fájdalom az egészében. Mint mondta, a köztársasági elnöknek nem kellett volna magára vonnia ebben az esetben az igazságossági döntés lehetőségét.
Hangsúlyozta, Novák Katalin és Varga Judit is nagyon tehetséges politikus volt, óriási veszteségként értékeli, hogy már nem vesznek részt a politikában. Azonban a volt igazságügyi miniszter visszatéréséről szóló pletykákról megjegyezte: ő nem hívta vissza Varga Juditot a politikába. Korábbi kijelentése kapcsán, miszerint el tudta volna képzelni utódjának, ezúttal leszögezte: nem véletlenül fogalmazott múlt időben. Ugyan el tudta volna képzelni utódjának, de nem közvetlenül, hanem csak második lépésben. A kormányfő azt is elmondta: megérti Lázár János kritikáját az egykori tárcavezetővel kapcsolatban, ugyanis Lázárnál „csak egyszer lehet hibázni”.
A kormányfő kapott egy kérdést is arról, mit gondol Magyar Péterről. Ugyan erre nem válaszolt, de rámutatott:
ha a Tisza-elnök emberi minőségéről szeretné a műsorvezető kérdezni, arra Varga Judit tudna válaszolni.
Az interjú végén kitértek röviden a futballra, majd Orbán Viktor megígérte: ha az ATV nem fog elfogadni külföldről pénzt, a következő látogatása nem 15 év múlva lesz.
(MNO)
.jpg)
0 Megjegyzések