A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben utasította vissza Hadházy Ákos állításait, miszerint a magyar állam piaci áron alul adta el közvetett kisebbségi részesedését az MBH Bankban. A független képviselő szerint az állam közel 50 milliárd forintot bukott az üzleten, mert a részvényeket 2611 forintért adták el, miközben a tőzsdei záróár 5700 forint volt. A Corvinus Zrt. november 17-én 42,1 milliárd forintért értékesített 16,1 millió darab MBH-részvényt, amivel az állami részesedés 15,01 százalékra csökkent. A minisztérium szerint független nemzetközi pénzügyi tanácsadó értékelése támasztja alá a vételárat, és egy vételár-kompenzációs mechanizmus is védi az állam érdekeit.
Hadházy Ákos szerdai Facebook-posztjában „50 milliárdos lopásnak” nevezte az ügyletet, és három kérdést fogalmazott meg: milyen feltételekkel fizetnék meg a később esedékes kiegészítő vételárat, fizetnek-e rá kamatot, és ha igen, mennyit? Valamint: miért csak az állam adja be részvényeit a munkavállalói program számára, és miért nem a többi tulajdonos is?
Az egész ügyletet azzal magyarázzák, hogy az MBH Bank a munkavállalóit (vezetőit) akarja ösztönözni. Ez amúgy nem lenne ördögtől való, ha a többi tulajdonos is beleadta volna a maga részét hasonló kondíciókkal. De miért csak a kisebbségi tulajdonos állam dob ebbe bele részvényeket? És miért féláron kapja meg a Lőrincbank a csomagot?
– írta Hadházy Ákos.
„Hadházy Ákos hagyjon fel az alaptalan politikai hisztériakeltéssel”
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden közleményben reagált Hadházy Ákos állításaira. A tárca felszólította az ellenzéki politikust, hogy „hagyjon fel az alaptalan politikai hisztériakeltéssel”, és ne „hazugságok árán akarja felküzdeni magát a Tisza Párt listájára”.
A közlemény szerint Hadházy Ákos „nemcsak hiányos pénzügyi ismeretekről tett tanúbizonyságot”, hanem úgy vádolta meg a Corvinus Zrt.-t, hogy maga is elismeri, hogy „gyakorlatilag semmilyen érdemi információja nincs a Corvinus és MBH közötti ügyletről”.
Az NGM elismeri, hogy a Corvinus BHG Vagyonkezelő Zrt. november 17-én tőzsdén kívüli kereskedési (OTC) megállapodást kötött az MBH Bank Nyrt. munkavállalói részvényprogramjával (MRP) a társaság 16.126.841 darab részvényének értékesítéséről. A tranzakciót követően a Magyar Állam közvetett részesedése az MBH Bankban 15,01 százalékra csökkent.
A közleményben azonban kijelentik, hogy a kormány határozottan visszautasította az ellenzéki képviselő „légből kapott vádját”, miszerint a Magyar Állam piaci áron alul értékesítette volna közvetett kisebbségi tulajdonrészét az MBH Bankban. A közlemény szerint a mintegy 42,1 milliárd forintos vételár megalapozottságát független nemzetközi pénzügyi tanácsadó, a Big4 vállalatok egyike által elkészített értékelés támasztja alá.
A minisztérium szerint Hadházy állításai „a tőzsdei árfolyamnál alacsonyabb részvényenkénti áron történő értékesítésről félrevezető módon értelmezik a tőzsdei kereskedési adatokat”, ezért azok „megalapozatlanok és a pénzügyi ismeretek súlyos hiányáról tanúskodnak”.
A közlemény hangsúlyozza, hogy az MBH Bank részvényeivel „elenyésző volumenű aktív kereskedés zajlik” a Budapesti Értéktőzsdén, a vállalatot a hármas fúzióban résztvevő MKB Bank korábbi technikai bevezetése következtében jegyzik a BÉT-en.
Az alacsony közkézhányad és korlátozott piaci likviditás miatt a tőzsdei árfolyam nem tükrözi az MBH Bank Nyrt. részvényeinek tényleges fundamentális értékét
– olvasható a közleményben.
Hosszú távon nem célszerű az állami tulajdon
A november 17-i megállapodás értelmében a Corvinus BHG Zrt. egyszeri kiegészítő vételár megfizetésére jogosult, amelyet egy úgynevezett vételárkompenzációs mechanizmus biztosít a tárca szerint. A kiegészítő vételárat az MBH Bank MRP szervezetének abban az esetben kell megfizetnie, amennyiben az MBH Bank nyilvános tőzsdei ajánlattétel keretében hajt végre részvényértékesítést, és az értékesítési ár meghaladja a jelenlegi tranzakcióban meghatározott vételárat.
Ez a mechanizmus biztosítja, hogy az államot nem érheti pénzügyi hátrány
– szögezi le a közlemény.
A minisztérium emlékeztetett, hogy a kormány korábban több alkalommal is kommunikálta, hogy a Magyar Állam jelentős tulajdonosi szerepvállalása a „sikeresen fuzionált és üzletileg is stabil kereskedelmi hitelintézetben hosszú távon nem célszerű”, így indokolt a részesedés csökkentése.
A közlemény zárásaként a tárca felszólította az ellenzéki politikusokat, hogy „a félrevezetés, a tények kiforgatása helyett törekedjenek a szakmailag hiteles tájékoztatásra”.
0 Megjegyzések