A Bennfentes.net cikke.
- Az adófizetők tejelnek, a migránsok élvezik az életet.
- Évente több tízmilliárd euró megy el segélyekre, állampolgári jövedelemre.
- A BILD rámutat: lehetetlen megszabadulni azoktól, akik illegálisan tartózkodnak Németországban.
- Százezrekről van szó.
- Közben 2014 óta 40 százalékkal, szövetségi szinten majdnem 30 milliárd euróra emelkedett a migránsokra költött pénz egyetlen év alatt.
- A települések és a tartományok további 6,7 milliárd eurót költöttek, ez 179 százalékkal több, mint 2014-ben.
Mennyibe kerül a migráció az államnak? - tette fel a kérdést a BILD.
Friedrich Merz (69, CDU) kancellár azzal az ígérettel lépett hivatalba, hogy jelentősen csökkenti a menekültek számát az országban. A figyelem középpontjában a szíriaiak állnak. A polgárháború véget ért, Baschar al-Assad (60) diktátor elmenekült. Merz az elmondása szerint azonnal meg akarja kezdeni a visszatoloncolásokat.
A CDU frakcióvezetője, Jens Spahn (45) az ARD-nek azt mondta: a szíriai menekülteknek fokozatosan el kell menniük. De hogyan fog ez a gyakorlatban működni?
A tény az, hogy a kitoloncolások önmagukban nem lesznek elegendőek. Ezért merült fel a héten az az ötlet, hogy az önként visszatérőknek sokkal több pénzt fizessenek, mint eddig – ahogy Dánia is teszi, 27 000 eurót (tízmillió forintnál is több pénzt) minden egyes szírként.
A kormány pénzzel is meg akarja akadályozni a menekültek beutazását. A belügyminisztérium körülbelül 600 pakisztáni afgán menekültnek, akiknek befogadási ígérete van Németországba, felajánlotta: akár 12 500 eurót kapnak, ha lemondanak a Németországba való beutazásról, és visszatérnek Afganisztánba vagy egy másik országba költöznek. Az afgán menekültek megdöbbenéssel reagáltak a pénzajánlatra.
„Mi nem a szegénység elől menekültünk, hanem az erőszak és a halál elől” – írták többen egy levélben a szövetségi kormánynak. Ahhoz, hogy meg lehessen ítélni, hogy az ilyen prémiumok valóban értelmesek-e, ismerni kell az összes adatot – a kitoloncolásoktól kezdve az állam költségein át a menekültek foglalkoztatási rátájáig.
A BILD ezért áttekintette a menekültügyi helyzetet 2024-ben közel 300 000 ember kapott állampolgárságot: 83 ezer szír, 22 ezer török, 10 ezer afgán, 9 ezer ukrán, 52 ezer egyéb ázsiai, 22 ezer afrikai, 16 ezer egyéb.
Hány szír távozik – és érkezik?
A polgárháború vége és Bassár el-Aszad (60) diktátor elmenekülése óta körülbelül egymillió szír tért vissza hazájába – de alig egyetlen sem Németországból.
A több mint 947 833 szír közül, akik ebben az országban élnek, 2025 januárja és októbere között csak 2869-en tértek vissza Szíriába a szövetségi kormány pénzügyi támogatásával (az utazási költségek átvállalása, plusz 1000 euró fejenként, max. 4000 euró családonként).
Ugyanezen időszak alatt 20 735 szír nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban – több mint hétszer annyian, mint ahányan önként távoztak a kiutasítási program keretében.
Hány szíriait toloncoltak ki?
Egyet sem! A 2012-es kitoloncolási moratórium óta egyetlen szíriait sem küldtek vissza kényszerrel hazájába. De ez állítólag változni fog. Alexander Dobrindt (55, CSU) belügyminiszter jelenleg tárgyalásokat folytat a szíriai új hatalommal a rendszeres kitoloncolásokról (főként bűnözők és veszélyes személyek esetében).
Azonban a kitoloncolások nem elegendőek. Hogyan kívánja a kormány egyébként növelni a távozások számát?
Januártól szeptemberig mindössze 17 651 elutasított menekültet toloncoltak ki. Pedig 225 506 embernek (2025. júniusi állapot) kellene elhagynia az országot, vagyis tizenkétszer ennyinek. Azoknak, akiket nem toloncoltak ki, 82 százalékuknak van ideiglenes tartózkodási engedélye (jogi okok, útlevél hiánya vagy betegség miatt nem lehet őket kiutasítani). A német kormány kiutazási programjával arra törekszik, hogy ezeket az embereket önkéntes visszatérésre ösztönözze, de január és október között mindössze 12 262-en vettek részt a programban.
Németország az európai szomszédokhoz képest viszonylag keveset fizet, 1000 eurót fejenként. Dánia például 27 000 eurót ad felnőtt szíriaiaknak, ha hazatérnek.
A német politikusok is példát akarnak venni ebből. „A dán modell példaként szolgálhat Németország számára” – nyilatkozta Jürgen Hardt (62, CDU), a CDU/CSU frakció külpolitikai szóvivője a BILD-nek. A migrációkutató Dr. Martin Fieder (60, Bécsi Egyetem) a következő modellt javasolja: „Pénzt lehetne fizetni, ha az emberek a hazájukban a újjáépítésen dolgoznak. Németország részt vehetne a kivándorolt menekültek fizetésében. Ez értelmesebb, mint az átalánydíjak.”
Mert még a nagy összegű pénzjuttatások is nyilvánvalóan csak csekély hatást gyakorolnak. Januártól júliusig mindössze 120 szíriai igényelte az óriási dán prémiumot, ami 27 000 eurónak megfelelő összeg.
Mennyibe kerülnek a menekültek az államnak?
A szállás, az ellátás és a gondozás továbbra is hatalmas kihívások elé állítja a német szövetségi kormányt, a tartományokat és a településeket egyaránt. A menekültekkel kapcsolatos kiadások a szövetségi költségvetésben 2014 óta több mint 40 százalékkal, 28,4 milliárd euróra emelkedtek 2024-re. A tartományok is többet fizetnek: 6,7 milliárd eurót menekültügyi ellátásokra – 179 százalékkal többet, mint 2014-ben.
Csak segélyre elmegy közel 14 milliárd euró (5500 milliárd forint) évente.
Segítik-e a menekültek a gazdaságot munkaerőként?
Dr. Wido Geis-Thöne közgazdász, a Német Gazdasági Intézet munkatársa a BILD-nek nyilatkozta: a szíriai és afgán menekültek migrációja eddig alig hozott gazdasági előrelépést Németországnak.
„Sok menekült nem rendelkezik a szükséges képesítéssel, az integráció a munkaerőpiacra nagyon lassan halad”
- fogalmazott.
Bár vannak előrelépések, például a szíriai orvosok esetében, de sokan továbbra is állami támogatásból élnek (480 000-en kapnak állampolgári támogatást). Mindössze 299 730 szíriai dolgozott 2025 áprilisában, 249 000-en társadalombiztosítási kötelezettség alá tartozó állásban, a többiek csak miniállásban.
Mi a helyzet az ukránokkal?
Mára az ukránok alkotják a legnagyobb csoportot a 3,3 millió menedékkérő közül Németországban. A háború 2022-es kezdete óta több mint 1,3 millió ember menekült Németországba. Más menekültekkel ellentétben ők nem mennek keresztül menekültügyi eljáráson, azonnal dolgozhatnak, vagy egyébként állami segélyt kapnak. Júliusban 672 511 ukrán kapott állampolgári támogatást vagy más alapellátást.
Körülbelül 275 500 ember esetében nem ismert, hogy hogyan finanszírozzák megélhetésüket. 352 000 ukránnak van munkája, ebből 298 200-nak társadalombiztosítási kötelezettséggel járó – háromszor annyinak mint két évvel ezelőtt.
Az 1,3 millió ukrán menekült fele kap “állampolgári jövedelmet” (segélyt), és ebből közel 500 ezer munkaképes korú, 352 ezer dolgozik, 275 ezer jövedelemforrása ismeretlen.
„Az idő is egy tényező” – mondja Yuliya Kosyakova, a Munkaerő-piaci és Szakmai Kutatóintézet munkatársa. Sok ukrán már elvégezte a nyelv- és integrációs tanfolyamokat. Emellett egyre több férfi érkezik – ők gyorsabban találnak munkát, például az építőiparban vagy a kézbesítési szolgáltatásoknál.
Hány menekült érkezik még – és mely országokból?
Szíria egyértelműen az első helyen áll. 2024 végén 975 060 szíriai élt Németországban, 64 százalékuk férfi, az átlagéletkoruk 28 év. Ezt követi Afganisztán 348 000 menekülttel (65 százalékuk férfi). Három éve egyébként csökken az érkező migránsok száma (az ukránok nélkül). 2023-ban 329 120 ember nyújtott be első menedékjog iránti kérelmet, 2025 októberéig 97 277-en. A számuk azért nem változik jelentősen, mert akik korábban érkeztek, nem hagyják el Németországot.
A 2025-ös érkezők származási országai sorrendben: Szíria, Afganisztán, Törökország, Szomália, Irak, Oroszország, Eritrea, Irán, Guinea, Vietnám.
(bennfentes.net)
0 Megjegyzések