Az uniós kormányok bővítési csúcsot tartanak decemberben Ukrajnában, hogy megkerülhessék a magyar vétót

Az európai ügyekért felelős miniszterek informális csúcstalálkozót tartanak december 10-én és 11-én a nyugat-ukrajnai Lviv városában, a fővárosoknak hétfőn küldött meghívó szerint – adta hírül a Politico.

A legfontosabb cél: feloldani vagy megkerülni Magyarország vétóját. 

"Megbeszéléseink fő témája Ukrajna EU-tagság felé vezető útján tett előrehaladása lesz. A találkozó lehetőséget ad arra, hogy felmérjük az elért eredményeket, megosszuk a következő lépésekkel kapcsolatos gondolatainkat, és megerősítsük Ukrajna reform- és integrációs erőfeszítései iránti politikai támogatásunkat" - írják a levélben.

Azt is hozzáteszik a levél küldői, hogy 

„Ukrajnában való összejövetelünkkel egyértelmű és egységes politikai üzenetet küldünk arról, hogy Ukrajna jövője az EU-n belül van”. 

Jelen pillanatban Ukrajnával kapcsolatban két fontos kérdés vár megoldásra. Az egyik a befagyasztott orosz vagyonból mintegy 140 milliárd euró Ukrajnának juttatása „jóvátételi hitel” formájában, hogy a következő pár évben meg tudja őrizni Ukrajna a működőképességét és növelni tudja védelmi kapacitásait. Ehhez elsősorban a vagyont jelenleg őrző belga kormányt kell meggyőzni, de a konstrukcióval nem ért egyet sem a magyar, sem a szlovák kormány. Azonban ez a döntés nem igényel egyhangúságot. A másik a csatlakozási tárgyalások megkezdése.

A szabályok megváltoztatására és a folyamat minősített többségi támogatással történő folytatására vonatkozó tervek eddig nem kapták meg a szükséges támogatást. 

Ehelyett – nyilatkozta két tisztviselő a Politicónak – 

a jelenlegi terv az, hogy Ukrajna – Moldovával együtt – a hivatalos jóváhagyás megvárása nélkül elkezdheti a reformok következő körének kidolgozását. Ezt a megközelítést „előre terhelésnek” nevezik.

Múlt héten az Európai Bizottság kiadta éves bővítési jelentését, amelyben elismeréssel nyilatkoztak Ukrajna és Moldova előrehaladásáról. Az álláspontjuk az, hogy a hat tárgyalási klaszterből hármat azonnal meg lehetne nyitni, a másik három ügyében még szükségesek lépések a tagjelölt országoktól. 

Ha Magyarország továbbra is blokkolja a tárgyalásokat, akkor az ukránok a tárgyalások nélkül is folytathatnák a felkészülést. Ez azt jelenti, hogy az ismert európai bizottsági ajánlások és útmutatás mellett a joganyagát továbbra is az uniós joghoz igazítja és majd ha feloldódik a patthelyzet, akkor azonnal meg lehet nyitni és az addig megtett munkának köszönhetően viszonylag gyorsan le is lehetne zárni a folyamatot. 

Az ukránok vállalása az, hogy 2028 végégre valamennyi tárgyalási fejezetet lezárnak. Volodimir Zelenszkij elnök azonban jelezte, hogy Ukrajna „tisztességes módon, akkor válik teljes jogú taggá, amikor Ukrajna kiáll önmagáért, és amikor véget ér a háború”. Vagyis az ukránok számára is alapvetés, hogy amíg háború dúl a területükön, addig nem lehetnek tagjai az EU-nak.