A nemzeti régiós kezdeményezés azt kérte, hogy a kohéziós alapok elosztásakor az uniós intézmények legyenek tekintettel az etnikai és nyelvi szempontból a többségtől eltérő régiók sajátosságaira.
A Székely Nemzeti Tanács által benyújtott polgári kezdeményezést szerte Európából több mint 1,2 millió ember támogatta aláírásával. A „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” címet viselő javaslat azt célozta, hogy az Európai Bizottság jogalkotási javaslatokat terjesszen be.
Az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A fentiekben jelzett régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy kell megelőzni, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit fenntartani, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg
– állt a javaslat indokolásában, amely tartalmazta azt is, hogy mindehhez biztosítani kell ezen kisebbségek számára „a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más EU alaphoz, forráshoz, programhoz, meg kell teremteni a garanciákat sajátosságaik fenntartásához, a megfelelő gazdasági fejlődéshez, hogy az Unió átfogó, harmonikus fejlődése fenntartható legyen, és kulturális sokszínűsége is fennmaradjon”.
A kellő számú aláírás összegyűjtése után – amely hosszú folyamat volt, hiszen a kezdeményezést 2019-ben jegyezték be –, június végén az Európai Parlament szakbizottságában közmeghallgatást is tartottak. Itt az előterjesztők nevében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke így fogalmazott:
Amennyiben a kohéziós politika nem szentel kiemelt figyelmet ezeknek a régióknak, akkor az egykor erős, regionális identitású közösségek csendben eltűnnek a térképről – nem látványosan, hanem statisztikai végzetszerűséggel.
Az Európai Bizottságnak szeptember 4-ig kellett dönteni arról, hogy beterjeszt-e a petícióban foglaltaknak megfelelő bármilyen jogalkotási javaslatot.
A döntés szerdán megszületett és a brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy erre nincs szükség.
A legkedvezőtlenebb helyzetű régiók listájának új kategóriákkal való bővítésére irányuló javaslattal kapcsolatban a Bizottság nem tartja elegendő bizonyítéknak azt az állítást, hogy a környező régióktól eltérő nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőkkel rendelkező régiók szisztematikusan hátrányos helyzetűek lennének
– áll egyebek mellett a döntés indokolásában.
Arra is emlékeztetnek, hogy ezen a területen nagyok a tagállamok lehetőségei és kötelezettségei.
A meglévő szabályok a szükséges eszközöket is biztosítják a tagállamok számára ahhoz, hogy támogatni tudják a kisebbségeket és a marginalizált csoportokat. Mindezek alapján, bár a Bizottság nagyon komolyan veszi a megkülönböztetésmentességet, nem tartja szükségesnek vagy megfelelőnek egy új jogalkotási aktust – szögezi le a testület. Emlékeztetnek arra, hogy a következő hétéves költségvetésben „megerősített és korszerűsített kohéziós és növekedési politikát” javasoltak, amelyben szorosabb lesz a kapcsolat a jogállamiság, a kisebbségek védelme és a források odaítélése között.
Amennyiben egy tagállam nem teljesíti vagy már nem teljesíti ezeket a feltételeket, a Bizottság nem fogja teljesíteni a megfelelő kifizetéseket – szól az ismerősnek tűnő ígéret. Mindezzel együtt a kezdeményezők csalódásként élik meg az Európai Bizottság döntését.
Elkeserítő és felháborító az EB döntése, amely sajnos nem váratlan. A Bizottság ugyanis következetesen kerüli a párbeszédet és az érdemi megoldások keresését az őshonos kisebbségek ügyében. Egyszerűen nem akar tudomást venni róluk
– fogalmazott Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője.
Az Európai Polgári Kezdeményezést a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés hozta be az európai jogba. Célja a közvetlen demokráciagyakorlás biztosítása volt. Az eltelt több mint másfél évtizedben 121 kezdeményezést fogadott be az Európai Bizottság. Ezek közül 11 esetében sikerült összegyűjteni a megfelelő számú aláírást. De mindössze egyetlen javaslatra (a ketreces állattartás megszüntetése ügyében) vállalt a Bizottság jogalkotási javaslat beterjesztését.
0 Megjegyzések