Brüsszelben meg kellene szólalnia a szirénáknak Magyar Péter újabb botránya után

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter volt a Harcosok órája első részének a vendége. 

A műsorban szó esett Magyar Péter legújabb botrányáról, a hazánkat érő nyomásról Ukrajna uniós tagságának az ügyében, valamint arról is, hogy jelentősen csökkenne a magyar GDP az orosz energiahordozókról történő leválásról. A műsor második részében Szita Károly, Kaposvár polgármestere számolt be a szolidaritási hozzájárulás rendszerének az átalakításáról.

– Egy éven át tárgyaltam az európai biztossággal arról, hogyan lehetnek a magyar bíróságok a függetlenebbnél is függetlenebbek. Folyamatosan azt mondták, hogy a politikai szereplők minden kritikája dermesztő hatású az igazságszolgáltatás függetlenségére nézve – reagált Bóka János a Harcosok órája podcast kedd reggeli adásában Magyar Péter legújabb botrányára, hogy a bíróságokat fenyegette. 

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter elmondta, hogy Brüsszelben meg kellene szólalnia a szirénáknak, és kíváncsi, hogy mikor jönnek a tiltakozások azoktól a civil szervezetektől, amelyek eddig a bíróságok függetlenségéért aggódtak.

A Szőlő utcai álhírbotrányról úgy vélekedett, hogy annak politikai célja van, a magyar kormány megbuktatása. Szerinte helyes, hogy a kormány beleállt a küzdelembe és igyekszik felderíteni a titkosszolgálati szálat.

Eddig és ne tovább

– tette hozzá.

Ukrajna és a háromágú szigony

A tárcavezető ukrán szigonynak nevezte azt, hogy a hírek szerint az unió azt vizsgálja, hogy Magyarországot megkerülje Ukrajna EU-csatlakozásának az ügyében. Hozzátette: a szigony első része a politikai és anyagi nyomásgyakorlás, a második az uniós jog kreatív értelmezése, a harmadik pedig az a politikai projekt, amivel egy brüsszeli bábkormány jön létre hazánkban.

Bóka leszögezte, hogy a magyar emberek többsége nem akarja, hogy Ukrajna az unió tagja legyen. Egy nemzeti kormány pedig nem foglalhat el más pozíciót, mint ami az emberek véleménye.

Mint mondta, amióta Ursula von der Leyen az európai bizottság elnöke, a jog a politikai cselekvés eszköze. Szerinte sok tagállam van, ami irtózik attól, hogy többségi döntéshozatal legyen a jelenlegi egyhangú szabályokkal szemben.

Az ellenkezőjét teszi az EU, mint amit kellene

A gazdasági kérdések kapcsán a miniszter elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentése szerint négy százalékkal esne a magyar GDP, ha Magyarország leválna az orosz földgázról. Kiemelte, hogy 

a valutaalap nem vádolható Magyarországgal szembeni elfogultsággal.

A miniszter szerint négy százaléknál még nagyobb lenne a GDP csökkenése, ha az orosz földgáz mellé kőolajról való leválását is bekalkuláljuk. Felidézte Mario Draghinak, az Európai Központi Bank volt elnökének a jelentését, amely szerint az európai versenyképesség fő gátja a magas energiaárak.

Az energiapolitikában az ellenkezőjét csinálják annak, ami Európa versenyképességéhez kellene

– jegyezte meg.

De kitért arra is, hogy súlyosan veszélyeztetné az ellátásbiztonságot, ha csak a horvátországi vezeték felől érkezne kőolaj hazánkba.

Egymásra talált az antiszemitizmus és a baloldal

Annak kapcsán, hogy Olaszországban palesztinpárti tüntetések voltak, a miniszter elmondta: van egy egy erőszakos politikai antiszemitizmus, ami a migrációval került be Európába. Ez az erőszakos antiszemitizmus a kontinensen társra talált a radikális baloldallal, így 

a korábban klímaharcos radikális baloldal most Palesztina ügyére tapadt rá.

Az önkormányzatok jól vannak

A műsor második felében Szita Károly, Kaposvár polgármestere volt a vendég. Arra reagálva, hogy Magyar Péter azt mondta, hogy visszaállítaná a valódi önkormányzatiságot, a polgármester leszögezte:

az önkormányzatok jól vannak és stabilan működhetnek.

Mint jelezte, az önkormányzatok érdekei a baloldali kormányok idején csorbultak. Emlékeztetett, hogy a Bokros-csomag idején mindent elvettek az önkormányzatoktól, amit csak lehetett. Míg a későbbi baloldali kormányok idején megkezdődött az önkormányzatok eladósodása.

A 2010 utáni időszak vívmányi között említette, hogy a kormány átvette az önkormányzatok adósságát, valamint a rezsicsökkentés bevezetését is. Ismertette, hogy 2009-ben Kaposváron tíz százalékos volt a munkanélküliség, míg most csak három százalékos.

A szolidaritási hozzájárulásról Szita Károly megjegyezte, hogy Karácsony Gergelyen kívül már a baloldali polgármesterek sem mondogatják, hogy azt meg kellene szüntetni. Szerinte Karácsony Gergelynek örülnie kellene, hogy több szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie, mert 

az azt jelenti, hogy nőttek a főváros bevételei az iparűzési adóból.

Kaposvár polgármestere kiemelte, hogy egy település vezetésének a költségvetését mindig felelősségteljesen kell megalkotni. Jelezte, hogy átalakul a szolidaritási hozzájárulás rendszere, de az elv marad ugyanaz, mint eddig.

Kitért rá, hogy Brüsszel 15 milliárd forinttal tartozik Kaposvárnak a területfejlesztési forrásokból. Ebből a pénzből orvosi rendelőket, tereket, óvodákat és iskolákat is tudnak fejleszteni. Ursula von der Leyen kabinetvezetőjétől azt a választ kapta, hogy amikor befogadóak lesznek a migráció, a gender és Ukrajna ügyében, akkor majd kaphatnak pénzt.