Maia Sandu elnök pártja, az EU-barát PAS a szavazatok csaknem 50 százalékát megszerezte, ezzel önállóan is többsége lesz a moldáv parlamentben.
Az EU-párti Cselekvés és Szolidaritás Párt (PAS) nyerte a vasárnapi moldovai parlamenti választást – számolt be a BBC. Maia Sandu elnök pártja a szavazatok 49,5 százalékát kapta a 96 százalékos feldolgozottságánál közölt adatok szerint.
A PAS-nak ezzel önállóan meglehet a többsége a moldáv törvényhozásban. A legnagyobb ellenzéki párt, a Hazafias Választási Blokk (BEP) 24,5 százalékot kapott.
A moldovai rendőrség közölte, hogy a választás napján több mint 200 jogsértésről kaptak bejelentést, míg a megfigyelők 600-at rögzítettek.
A párt elnöke, a korábbi moldovai elnök Igor Dodon már az első részeredmények előtt győzelmet hirdetett, és hétfőre tüntetést hirdetett meg a parlament épülete elé.
A vasárnapi választás fő kérdés-e az, hogy Moldova halad-e tovább az EU-tagság felé vezető úton, a kampány során „jelentős orosz beavatkozásról” szóló vádak is felmerültek.
Maia Sandu elnök még vasárnap, saját szavazatának leadása után is "erre a veszélyre" hívta fel a figyelmet. Kérdés volt az is, hogy hogyan szavaz a 267 ezer szavazó, akik nagyrészt a nyugatbarát diaszpórában adták le a voksukat. A külképviseleti szavazásokat több helyen bombariadó zavarta meg, de hasonló fenyegetést több belföldi szavazókörnél is előfordult.
A kritikusok megjegyezték, hogy az ellenzékhez húzó területeken a szavazók gyakorlatilag háttérbe szorultak. A szakadár Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság lakói csak 12 szavazókörrel rendelkeztek, amelyek mindegyike a kormány ellenőrzése alatt álló területen található, és többet közülük a szavazás előestéjén hirtelen áthelyeztek az ország belsejébe.
Oroszországban, ahol több százezer moldovai állampolgár él, Kisinyov a több mint 300 külföldi szavazókör közül csak kettőt nyitott meg. Itt csak körülbelül 4100 szavazatot számoltak össze, mert a hosszú sorok miatt sokan nem tudták leadni szavazatukat a zárás előtt.
Maga a kampány is súlyos korlátozások mellett zajlott. A szavazás előtti időszakban a választási bizottság további két ellenzéki pártot – a Nagy-Moldovát és a Moldovai Szívet – betiltott, hivatkozva a be nem jelentett külföldi finanszírozásra, kiegészítve a már feloszlatott SOR Párt és a nyilvántartásból törölt Győzelmi Blokk nevét tartalmazó listát.
Több mint 30 nemzetközi szervezet és 120 megfigyelő több mint 50 országból nem kapott akkreditációt, köztük az EBESZ-misszióba jelölt orosz szakértők.
Maia Sandu elnök, akit 2020-ban választottak meg először, majd 2024-ben szintén az uniós szavazatokkal szűk többséggel újraválasztottak, többször is azzal vádolták, hogy a hatalom megőrzése érdekében megkerülte a szabályokat. Kormánya 2022-től 2024-ig folyamatos szükségállapotot hirdetett, hivatkozva a regionális biztonsági fenyegetésekre, miközben olyan törvényeket fogadott el, amelyek kritikusok szerint aláássák a politikai pluralizmust és a média szabadságát. Az ellenzéki vezetőket bebörtönözték, mellőzték vagy száműzték, míg Brüsszel továbbra is Moldovát az EU-integráció felé vezető út „sikertörténeteként” ábrázolta.
0 Megjegyzések