Politikai helyzetértékelés, előrejelzés és stratégiai elemzés – Orbán Viktor tusványosi beszéde minden alkalommal még hetekkel később is vezető téma a magyar közéletben, de a nemzetközi színtéren is.
A kormányfő beszéde előtt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, a szabadegyetem alapítója arról beszélt, hogy ezer előadó vett részt az eseményen, hat kontinensről érkeztek vendégek. Megjegyezte, hogy Tusványos méltán vallja magát a közélet szellemi műhelyének. A magyar–román párbeszédben is kiemelt szerepet kap a tábor.
Tőkés László lelkész, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szintén a magyar–román kapcsolatokat emelte ki a beszédében. Megjegyezte azt is, jó látni, hogy a tábor üzenete, hogy számíthatunk egymásra – az anyaországban és a külhonban is.
Orbán Viktor szerint az első nagy aktualitás a jövő évi parlamenti választás.
Saját belső felméréseink szerint 106 egyéni választókerületből 80-at mi nyernénk, ez elsöprő többség, de ezzel nem vagyok elégedett. Kérem, hogy önök se legyenek
– fogalmazott.
A miniszterelnök elmondta azt is, hogy minden magyar választás a külhoni magyarok számára jelenti a legnagyobb kockázatot.
Mindig két sors közül lehet választani. A Brüsszelből irányított magyarországi ellenzék trénója már elhangzott, amikor eljöttek Nagyváradra és csak annyit mondtak, hogy román föld. Akinek van füle, a hallása, tudja ez mit jelent. Mi ennek az ellenkezőjét képviseljük. Mi azt mondjuk, hogy az államnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek, ezért a nemzeti kormányra mindig lehet számítani, kiállunk a magyarokért, küzdeni fogunk önökért is, csak kérem, hogy önök is álljanak ki a saját jövőjükért – jegyezte meg a kormányfő.
Azt is elmondta, hogy hogy tegnap találkozott Románia miniszterelnökével, aki a 24. kollégája, de a román politikai rendszer stabilitását az államelnök adja. Nehézsúlyú román hazafival találkozott, aki küzdeni fog a román nemzeti érdekekért és közös magyar–román sikerekre is vágyik, ezért van esély a jó együttműködésre, ha Románia úrrá tud lenni a nehéz gazdasági helyzetén.
Van itt egy jelenség azonban a showbizniszben Magyarországon: az egyik véglének nevezi azokat, akik nem tetszenek neki, a másik fejbe lövi a színpadon a miniszterelnököt, a harmadik antiszemita terrortámogató együttest hív meg. Én értem, hogy mindenki pénzből él, de a pénz ennyire azért nem lehet fontos – emelte ki.
Bejelentem a digitális polgári körök megalapítását. Az elsőt meg is alapítottuk, az első számú digitális polgári kör honlapja elindul, ott minden információ elérhető.
Orbán Viktor szerint ennek van választási jelentősége, de túlmutat azon. A jobboldali, nemzeti, polgári, keresztény közösségnek is kezdenie kell valamit a virtuális térrel, „ma ez ellenséges terület, ez nincs jól, szükség van egy digitális polgári erőre”.
Önök is észrevehették, hogy az elmúlt másfél évtizedben valami megváltozott a világban – mondta, majd hozzátette:
“Ami ebben sajátosan magyar, az a trollkodás, a durvaság. Aki nem liberális, azt megalázzák, erre épülő digitális körök uralják a teret. Tudomásul kell venni, hogy egy közösség digitális lábbal működik, a hazaszeret kultúráját kell létrehozni. A tiszás erővel szemben már létrehoztuk a Harcosok Klubját, de kell egy tér azoknak is, akik nem akarnak a politikai síkon részt venni ebben. A nemzeti szuverenitás szempontjából is van jelentősége, a háborúpártiak már ott garázdálkodnak a digitális térben, erre kell nemzeti digitális algoritmus.”
A miniszterelnök úgy vélte: Donald Trump győzelmével sikerült egyelőre elkerülni a világháborút, az amerikaiak megszüntették a hazánk elleni politikai diszkriminációt, a Paks elleni szankciókat, és megindultak az amerikai beruházások Magyarországra. Arra nincs biztos válasz, hogy lesz-e világháború, Trump hivatalba lépésével ennek ugyan csökkent az esélye, de nem múlt el. Úgy vélte, a vihar előszelét nem mindig követi vihar, de vannak baljós árnyak. Az előző világháború előtti előjelek alapján arra emlékeztetett, hogy előjel, ha erősödik a rivalizálás a nagyhatalmak között.
Most három nap van az égen: orosz, kínai és amerikai. Minden világháború előtt a fegyveres konfliktusok száma emelkedni szokott, ezúttal 184 fegyveres konfliktus van a világban, továbbá megduplázódott az államok közötti konfliktusok száma. Világháborúk előtt felerősödik a fegyverkezési verseny. A mai fegyverkezés hitelekből valósul meg, ennek a visszafizetéséhez pedig háború kell. További előjel a világgazdaság blokkosodása is, valamint szintén háborús előjel a népvándorlás felerősödése. Ma a globális migráció 300 millió embert érint. A világháború esélye folyamatosan nő – mutatott rá.
Orbán Viktor leszögezte:
a magyaroknak csigavér, higgadtság, és stratégiai nyugalom kell, Ukrajnát akkor sem szabad felvenni az EU-ba, ha a világ a feje tetejére áll. A békéért erőfeszítéseket kell tenni
– állította.
Orbán Viktor leszögezte, békebeli erőfeszítéseket kell tenni, elsősorban regionális szinten.
A szlovákokkal, szerbekkel már van ilyen regionális béke szövetségünk, reméljük lesz ilyen a csehekkel, románokkal, lengyelekkel is – mondta, hangsúlyozva, ha háború lesz, abból ki kell maradnunk.
Erre fel kell készülnünk, kimaradni tudni kell. Fontos, ne legyünk kiszolgáltatottak, ápoljunk jó kapcsolatot a világ minden hatalmi központjával.
Hatból csak Brüsszellel nem vagyunk rendben. Az, hogy jóban vagyunk, azt jelenti, hogy mindenki gazdaságilag és anyagilag érdekelt hazánk sikerében – mondta.
Második feltételként közölte, legyen erőnk megvédeni magunkat. Fejlesztjük a magyar haderőt – jelezte.
A harmadik a válságálló képesség kifejlesztése, azaz önellátási képesség. Ez a hadiiparban, az energiában, az élelmiszerben, és a digitális képesség terén fontos. Kitért a mesterséges intelligenciára, ami minden területen átalakítja a világot. Ezt a munkát nemzeti hatáskörben kell nekünk elvégezni, mert az unió ebben nem tesz semmit, ebbe a versenybe önállóan kell bekapcsolódni, együttműködve a régiókkal.
Negyedik a humán erőforrásbeli fölény. Ma Európában mi költjük a legtöbbet az oktatásra, 3 egyetemünk a világ első 2 százalékában van – mondta.
Végül, ötödik elemként egy olyan hosszútávú tervet említett, ami politikai stabilitást ad, ennek középpontjában az áll, hogy nem zárkózhatunk be semmilyen blokkba.
Arról, hogy lesz-e európai háború, Orbán Viktor kifejtette: európai háború nem lesz, hanem van, ez pedig az orosz–ukrán háború. Az a gondolat, hogy Ukrajna tartozzon a Nyugathoz, az a Nyugat és Oroszország közötti erőegyensúly felbomlását jelenti, ez pedig a résztvevők számára egzisztenciális válság.
A Nyugat ezt nem értette meg. A háborút a jó szándék is kiválthatja, ha a jószándék rossz helyen és módon jelenik meg. Az európai háború nem egy döntés volt, hanem egy végkifejlet. A globális rendszer törékeny, ha pedig nem lesz globális rend, akkor az a kérdés, milyen lesz az európai túlélési zóna 5-10 év múlva amiatt, hogy belevonódtunk az orosz–ukrán háborúba. Ha az USA kiszáll, az EU akkor is folytatja a háborút. Magyarország eldöntötte, hogy nem megy háborúba, de az unió arról döntött, hogy hazánk is háborúba menjen, emiatt Brüsszel ukrán- és háborúpárti kormányt akar.
Ezért sem a Tiszát, sem a DK-t nem engedjük a kormányba, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti kormány a legyen
– mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor felidézte, hogy Brüsszelben közzétették az EU következő hét éves költségvetési tervezetét, ami egy háborús költségvetés.
Kiemelte: A pénz 20 százaléka Ukrajnába megy, és ha egy pénz maradna, azt nem fejlődésre, mezőgazdaságra vagy gazdákra költsük, hanem háborús készülődésre. Ez a költségvetés egy olyan Európai Unióról szól, amely háborúban áll Oroszországgal.
Ez egy olyan Európai Unió költségvetése, amely le akarja győzni Oroszországot Ukrajna területén abban a reményben, hogy a háborús vereség megrendíti az orosz kormányzati rendszert – tette hozzá.
Leszögezte, Magyarország nem érdekelt egy háborús költségvetésben, nekünk egy békét és fejlődéstámogató költségvetés kell, ezért a bemutatott tervezetet tárgyalási alapnak sem fogadjuk el.
A pénz felét már hazahoztuk, ott van a számlánkon, de a másik felét is haza kell hozni. Az is meglesz. Az új hét éves költségvetés elfogadása egyhangúságot igényel. Amíg nem kapjuk meg az elmaradt pénzünket, addig nem lesz új európai költségvetés sem.
A Tiszának és a DK-nak egyezsége van, ha azt teszik, amit Brüsszel elvár, megkapják a pénzt a szuverenitásunkért cserébe. Inkább hozzuk haza mi – tette hozzá.
A kormányfő szerint lehetséges, hogy van egy föderalista mesterterv, mert Brüsszelben lehetőséget látnak az Európai Egyesült Államok felépítésére, amire az utal, hogy minden válság idején a nemzetállamoktól vesznek el hatásköröket a maguk javára. Az EU költségvetési gazdálkodása csak hadigazdálkodással tartható fenn, mert elvesztette a versenyképességét, valamint Ukrajna uniós tagsága biztosíthatja valakiknek a gazdasági érdekeit.
Az elmúlt tíz évben Angliát elengedtük, Ukrajnát pedig fel akarjuk venni. Ez gazdaságilag őrület. Anglia szuverenista, Ukrajna pedig a föderalista Európát támogatja – vélekedett.
A miniszterelnök a magyar nagystratégiáról kifejtette: 1920-ban az ellenségeink úgy döntöttek, hogy hazánk kicsi lesz és szegény. A nemzetstratégia lényege az, hogy Magyarország nagy lesz és gazdag – szögezte le.
Mint mondta, emberi importra nem készülünk, családbarát nemzetre van szükség. Mindent összeadva, mi költjük a legtöbbet a családokra. Ráadásul most történik meg az, ami sehol máshol, mégpedig a magyar édesanyák teljes adómentessége. És most kínálunk egy lehetőséget a fiataloknak, ez a 3 százalékos lakáshitel, ami azt jelenti, ha egy 18 év feletti magyar fiatal úgy dönt, hogy tulajdonos szeretne lenni, saját otthona lehet. A törlesztőrészlet kisebb, mintha albérletre, lakbérre költene. Ezzel a családot, a fiatalokat, a nemzetet is erősítjük – mondta.
Áttérve a migrációra, példaként említette, hogy Németországban a tanulók 40 százaléka muszlim származású.
Tőlünk nyugatra az országok visszafordíthatatlanul vegyes társadalmakká alakultak, muszlim többségű nagyvárosok lesznek, lakosságcserével. Továbbra is migrációs célpont marad Európa, és amikor Afrika is megindul, a nyugat egy ilyen arányú migrációval szemben nem tudja majd megvédeni magát
– vélekedett.
Volt egy pillanat, amikor az európai országok még élő hittel rendelkeztek, a szekularizáció ezt visszaszorította. Orbán szerint innen eljutottunk a ló túloldalára, a zéró vallási állapothoz, amikor a kereszténység mint kultúra sem tud többé szolgálni.
Ez az átbillenési pont az, amikor elfogadják és törvényi erejűvé emelik az azonos neműek házasságát. Itt tartanak ma a nyugataik, ebben az állapotban érte őket a tömeges migráció és védekezésre képtelenné tette őket - fogalmazott, majd így folytatta: „hogy vissza tudunk-e kapaszkodni az élő hit megtartó erejének világába, nem tudom. Ez a gyermekeinken múlik. Megőrizni amink van, megszerezni ami még nincs de kell, és nemet mondani arra, amire nincs is szükségünk. Most majd eldől, hogy milyen szülők voltunk"
- zárta beszédét Orbán Viktor.
(MNO)
0 Megjegyzések