Marine Le Pen: Ez a kontinens a mi közös örökségünk

Párizsban gyűltek össze a Patrióták. A nagygyűlésen Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezéralakja is beszédet mond. 

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezéralakja ellen számtalan politikai támadást és lejáratókampányt indítottak, azonban nem adta fel a harcot a nemzeti szuverenitásért.

Marine Le Pen is felszólal a Patrióták nagygyűlésén

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője beszéde elején köszöntötte a jelenlévő pártelnököket és politikai szövetségeseit.

A Patrióták Európáért párt elnöke, kedves Santiago Abascal, pártelnök asszonyok és urak, kedves barátaim, a Nemzeti Tömörülés tagjai és baráti pártjaink képviselői

– sorolta megszólalása elején, majd hozzátette:

Vagy inkább azt kellene mondanom: ma egyesültünk.

Egy történelmi évforduló alkalmából tartott találkozó kapcsán úgy fogalmazott, hogy ilyenkor „gondolataink természetesen hazáink felé fordulnak, azok felé a több százezer hely felé, amelyek életünket és képzeletünket benépesítik”. Le Pen a nemzeti tájak sokféleségéről, az európai örökség gazdagságáról beszélt:

Országaink helyei olyan különbözőek, olyan gazdagok – hegyvidékek, síkságok, földek és tengerek tájai –, amelyek Európát alkotják, amelyek maguk Európa.

Mint mondta, ez a kontinens egyedülálló a világon:

Európa, mint semmilyen más kontinens, az emlékezetünk által formált, az európai ember szelleme által átgondolt és keze által kovácsolt földrész.

Hangsúlyozta, hogy ez a közös európai örökség mindannyiunké:

Ez a kontinens a mi közös örökségünk.

Kijelentette:

Ezt az európai örökséget mi, a Patrióták Európáért tagjai, meg akarjuk őrizni.

Majd hozzátette, hogy nem csupán megőrzésről van szó:

Elsősorban gazdagítani akarjuk, hogy aztán erősebben, ragyogóbban és elevenebben adhassuk tovább az európaiaknak a következő évtizedekben, sőt, évszázadokban.

Végezetül éles kritikát fogalmazott meg a brüsszeli vezetéssel szemben.

Ez az örökség ma oly távol áll a brüsszeli szürke emberek szemétől és szívétől

– mondta.

Az európai civilizáció nagyszerű

Marine Le Pen beszédének következő részében Európát, annak örökségét és a patrióta politikai mozgalmak jövőbe tekintő küldetését méltatta, miközben élesen bírálta az Európai Unió jelenlegi intézményrendszerét.

„Európa, az igazi Európa – az Atlanti-óceántól az Urálig – a civilizáció földje” – fogalmazott a politikus, majd hozzátette: „ez egy hatalmas freskó, amelyre a görög szellem, a római jog, a keresztény örökség és a szabad népek zsenialitása együtt írták – mit írták, kalligrafálták – az emberiség történelmének legszebb lapjait.”

Beszélt az európai nemzetek testvéri közösségéről is. „Testvéri üdvözletünket küldjük minden európai népnek, amelyek saját zsenialitásukkal formálták a nemzeteinket.” Le Pen szerint ezekből a nemzetekből emelkedtek ki az egyedi életformák és kultúrák, „amelyek hozzájárulnak a világ sokszínűségéhez; tudások és találmányok, amelyek gyarapítják annak gazdagságát; értékek és elvek, amelyek mind a mai napig az emberi szabadságot és a népek önrendelkezését szolgálják”.

Egybeesésnek nevezte, hogy a Patrióták parlamenti csoportjának megalakulása egybeesett a kereszténység egyik legfontosabb ünnepével.

Ez egy kedves történelmi véletlen, egy kis mosoly a múltból. Az európai győzelem 2024. június 9-én, amelynek most ünnepeljük évfordulóját, egybeesett idén a pünkösddel – amikor, mint tudják, a Szentlélek alászállt az első keresztényekre, és megszületett az Egyház.

Hozzátette: „de ne aggódjanak – nem egyházat hoztunk létre 2024. június 9-én, csupán egy csoportot az Európai Parlamentben. De higgyék el, már ez is sok.”

Kiemelte, hogy ez a politikai csoport mára a parlament harmadik legerősebb frakciója lett, és képviseletet szerzett „Európa minden országában”. Mint mondta: „ez a csoport olyan egységes, mint az öt ujj egy kézen – testvéri kötelékek, közös világszemlélet, és egy nagy politikai terv köti össze bennünket: hazáinkért és Európáért.”

Külön meg is nevezte a szövetség pártjait: „a PVB Hollandiából, a Vlaams Belang Flandriából, a Fidesz Magyarországról, az FPÖ Ausztriából, a Chega Portugáliából, a Vox Spanyolországból, a Dán Néppárt, az ANO a Cseh Köztársaságból, a Nemzeti Mozgalom Lengyelországból, a Lettország az Első, a Józan Ész Hangja Görögországból, és természetesen az olasz Liga.”

Hangsúlyozta, hogy ezek a pártok nem elszigetelt, hanem egyre növekvő erőt képviselnek, és „vagy már hatalmon vannak, vagy annak kapujában állnak”. Mindez azonban nem lehet ok önelégültségre – figyelmeztetett.

Ha minden okuk meg is van arra, hogy dicsőítsék hazájuk és Európa múltját, a józan ész arra int, hogy ne ragadjunk bele egy önelégült, melankolikus nosztalgiába. A nosztalgia kedves dolog, de visszafelé néz, amikor nekünk előre kell haladnunk.

„Barátaim, az élet örök küzdelem, egy menetelés az idővel előre. Ez igaz az élőlényekre – és igaz a nemzetekre is” – jelentette ki. Ezért, mondta, a patrióták küldetése az, hogy kimondják: „Előre!” És hozzátette: „Önök is tudják, hogy nem vagyok az a típus, aki hátra akar menni.”

Szerinte a világ gyorsan halad, „rohan, ránk zúdul”, és a hazafiak feladata nem egy letűnt kor visszaállítása, hanem a „holnap életének megalkotása”. Mint mondta: „a múlt jó volt – de a jövő még jobb lehet!”

Figyelmeztetett a körülöttünk épülő intézményi zsákutcákra: „vizsgáljuk meg, mi épül körülöttünk – ezek a bürokratikus falak, amelyek egyre inkább bezárnak minket; ezek a zsákutcák, amelyek nem vezetnek sehová; vagy azok az autópályák, amelyek egyenesen a szakadékba visznek.”

Majd kijelentette: „mert az Európai Unió ma törvényeket diktál nekünk, ki akar oktatni bennünket, sőt, még meg is akar büntetni minket – mintha gyerekek volnánk.” Végül ironikusan hozzátette: „a baloldaliak ilyenkor mindig azt kérdezik: honnan beszél ez az Unió?”

Mi is az Európai Unió?

Marine Le Pen beszédének következő részében éles kritikával illette az Európai Unió intézményrendszerét, amely szerinte már régen eltávolodott eredeti céljától, és egy birodalmi logika szerint működő, központosított hatalommá vált.

„Tegyük fel tehát a kérdést: tulajdonképpen mi is az Európai Unió?” – vetette fel a politikus. Mint mondta, eredetileg egy nemzetek közötti, vagyis valóban „internacionális” szervezetként indult, de mára „az Európa építésének atyái úgy döntöttek, hogy száműzik a nemzeteket”. Hozzátette:

Ha összehasonlítjuk az Egyesült Államokkal, már régóta kevesebb hatalma van tagállamainknak, mint amennyivel egy-egy amerikai állam rendelkezik a szövetségi kormányzattal szemben.

Ennek példájaként említette, hogy „még a rendszámtáblák is azonos mintára készülnek Európa-szerte”. Le Pen szerint ez azt mutatja, hogy az unió túllépett a föderális modellt is, és „egységes, központosított állammá” alakult.

Ha egy lépést hátralépünk, és történelmi fényben nézzük, világossá válik: az Európai Unió egy mesterséges konstrukció, amely egyre inkább egy birodalomra kezd hasonlítani.

Részletesen is felsorolta e „birodalmi” jellemvonásokat:

A központi hatalom uralma az emberek és a népek fölött; az illúzió, hogy ez az intézmény a történelem végső és legjobb formája; a kielégíthetetlen hataloméhség; a földrajzi terjeszkedés akarása minden határon és józan ésszel szemben; a népek megvetése, akik immár nem állampolgárok, csupán adminisztrálandó lakosság; a meggyőződés, hogy felsőbbrendű értékeket képviselnek – ezek azok a bizonyos uniós értékek, amelyekkel tele van a fülünk, de amelyek közül úgy tűnik, a demokrácia és a népakarat tisztelete hiányzik.

„Azok, akik ismerik a történelmet, tudják: a birodalom mindig az örökkévalóság ígéretét hordozza” – mondta Le Pen. „Az Európai Unió mindent kipipál: kereskedelmi birodalom, technokrata birodalom, ultraliberális birodalom.” Szerinte éppen ezért a természetéből fakadóan „a nemzeteink ellenében jött létre”.

„Ez a birodalom fenyegetésekkel manipulál, parancsol és felforgat, kényszerít és elnyom. Ezt az előre elrendelt szolgaságot mi nem fogadjuk el” – jelentette ki határozottan. Hozzátette: „a mi Európánk, ahogy önök is értik, nem Brüsszelben székel”.

Le Pen szerint az, amit ma a kontinensen látunk kialakulni, „semmi esetre sem európai – ez egy hamisítvány. Egy hideg gépezet, hús és lélek nélkül, egy technokrata univerzum, amelynek egyetlen célja egy határok nélküli, arctalan, emlékezet nélküli piac létrehozása.”

Úgy véli, az Európai Unió úgy próbálja „átírni a történelmünket, a hagyományainkat, a védelmeinket – vagyis a határainkat –, a nyelveinket, sőt, még az eltérő hangjainkat is”. A projekt, amit „európainak” neveznek, mára „transzcendencia nélküli vallássá vált, ahol a kultúrát a kereskedelem váltja fel, az állampolgárt pedig a homo economicus, ahol az áruk szabad mozgása előbbre való, mint a népek önrendelkezési joga”.

Ma már nincs nép – csak gyökértelen, bármikor kicserélhető tömegek vannak, emberek, akik bárhonnan jöhetnek, de leginkább máshonnan

– figyelmeztetett.

Nincs többé nemzet – csak adminisztratív régiók; nincsenek azonosítható hatalmak – csak tartományi kormányzók; és ha hagyjuk, nem lesznek szabad választások sem – csak olyan szavazások, amelyeket bármikor érvényteleníthetnek.

Emlékeztetett: „éppen húsz évvel ezelőtt – pontosan húsz évvel és tizenegy nappal ezelőtt – tartották meg a népszavazást az európai alkotmányról, amelynek eredményét később semmibe vették”. Hasonló példákat említett más országokból is:

Nézzék meg, mi történt Romániában; nézzék meg, hol próbálnak megtiltani pártokat; nézzék meg, hol üldözik bíróságon a hazafias mozgalmakat.

Saját országáról, Franciaországról szólt, ahol – mint fogalmazott – „minden jogelv megsértésével azt próbálják elérni, hogy a fő ellenzéki jelölt, vagyis jómagam, ne indulhasson az elnökválasztáson”.

A nemzeti szuverenitás szabadságunk sarokköve

Szenvedélyesen állt ki a nemzeti szuverenitás és a demokrácia védelme mellett, miközben élesen bírálta az Európai Unió migrációs politikáját és ideológiai irányvonalát.

Ez nem csupán egy mély és botrányos igazságtalanság, barátaim – ez egy súlyos csapás a demokrácia ellen

– fogalmazott, arra utalva, hogy szerinte őt és más hazafias politikai vezetőket megpróbálnak elhallgattatni. Hozzátette: „sem itt, sem máshol Európában nem fogjuk hagyni, hogy megtiltsák a népnek, hogy maga válassza meg vezetőit”.

Le Pen ezután az unió értékrendjét bírálta, amely – mint mondta – egyre kevésbé tűri el az eltérő véleményeket. „Ebben az Európai Unióban minden identitásra való hivatkozás sértésnek számít. Minden szuverenitási törekvés eretnekség. Minden szabadságeszme gyanús. Minden kritika összeesküvés-elmélet. Minden ellenállás felforgatás, amit kriminalizálnak és bíróság elé citálnak.”

Hangsúlyozta: „nincs szükségünk több uniformizálásra – szabadságra van szükségünk. Nem kényszerű egyesülésre, hanem szabadon választott együttműködésre. Nem birodalomra, hanem szövetségre.” Szerinte az Európai Unió

egységről beszél, de az egyesülésre törekedve szétveri a népek történelmi egységét. Harmóniát ígér, de mindenkit mindenki ellen uszít. Jólétet és demokráciát hirdet, de igazságtalanságot, demokratikus jogfosztottságot és a csendes, de jogos dühöt hagy maga után azokban, akiket elfelejtettek.

Le Pen szerint az Unió „haladásról beszél, de kihagyja a század minden nagy technológiai forradalmát, teljes értetlenséggel szemlélve a digitális világot – így Európát digitális és gazdasági alávetettség felé vezeti”. Hozzátette:

Az Európai Unió már nem álmot jelent – csupán egy temető az elárult ígéretek számára.

Politikai síkon azonban – figyelmeztetett – az unió „továbbra is hajthatatlanul viszi előre ideológiai programját, függetlenül a népi ellenállástól”. Szerinte „európai szuverenitásról” beszélnek, miközben olyan döntéseket hoznak, amelyek megfosztják a nemzetállamokat egyik legalapvetőbb joguktól: „attól, hogy eldöntsék, ki léphet be és ki maradhat az országukban”.

Külön kiemelte a „migrációs paktumot”, amelynek kidolgozásában – állítása szerint – Emmanuel Macron, Angela Merkel és Bruno Retailleau is közreműködött.

Ez egy paktum az ördöggel – a migrációs elárasztás paktuma, a demográfiai feloldódás paktuma, az európai kulturális eltűnés paktuma.

Leszögezte: „az anarchikus és korlátlan bevándorlás számunkra elfogadhatatlan. Nem, nem és nem!”

Külön méltatta Gilbert Bilders bátorságát, aki – mint mondta – kilépett a kormánykoalícióból, hogy megakadályozza hazája migrációs elárasztását.

Barátaim, meg kell érteni egy alapvető dolgot: amikor az Európai Unió tagállamainak többsége ésszerűen szigorít a bevándorlási szabályokon, akkor a leglazább szabályozású országok válnak a migránsok és az embercsempészek célpontjává

– mondta. Ez szerinte jelenleg Franciaországra is igaz. „De nyugodjanak meg, kedves barátaink és szövetségeseink – nem arra kérem önöket, hogy mondjanak le ezekről a határozott politikákról. Épp ellenkezőleg: azt akarom, hogy Franciaország is végre bevezesse őket.”

Brüsszel szétveri a társadalmakat

Egyre erőteljesebb hangnemben ostorozta az Európai Unió politikáját, különösen a szociális, környezetvédelmi, digitális és külpolitikai intézkedések kapcsán, miközben a nemzetek védelmében tett hitvallást.

„Az Európai Unió szociális Európáról beszél, de ez csak egy álca, egy csapda, amelynek célja a népharag elkerülése” – fogalmazott. Szerinte a valóság az, hogy „Brüsszel ultraliberalizmusa szétveri a társadalmi védőhálókat, megrendíti a nyugdíjrendszereket, gyengíti a munkanélküli-ellátást és megtöri a szolidaritás elvét”.

Le Pen ezután rátért az EU klímapolitikájára is:

Ökológiáról beszélnek, de amit ránk kényszerítenek, az egy büntető ökológia – technokrata természetű, a zöldkhmerek legőrültebb fantazmagóriáiból született rendszer.

Mint mondta, ez a rendszer „mindig ugyanazokra nehezedik – a legszerényebb és legsebezhetőbb rétegekre”. A digitális forradalom kapcsán szintén kritikát fogalmazott meg. „A digitális jövőről szónokolnak, de e szavak mögött valójában ellenőrzés, cenzúra, megfigyelés, szabályözön és végső soron technológiai lemaradás rejlik.”

Az Unió humánumra hivatkozó kommunikációját is képmutatónak nevezte.

Az unió egy hideg, személytelen, autoriter bürokratikus gépezetté vált

– jelentette ki. Hangsúlyozta: „az Európai Unió a béke ígéretére épült, de most eljutott oda, hogy teljes energiáját egy előre eltervezett háborús projektbe fekteti.”

Figyelmeztetett: „tudniuk kell, hogy ma az Európai Parlament valamennyi szakbizottsága – mondhatni kényszeresen – a keleti háború előkészítésén dolgozik.” Ezzel szemben „mi, európai népek, akik ismerjük a vér árát, nem akarunk háborút.”

„Nem akarunk olyan vezetőket, akik játékkatonásdit játszanak” – jelentette ki. Majd élesen bírálta Emmanuel Macront is:

Ki hiheti komolyan, hogy Macron Franciaországa képes lenne egy nagyszabású háborúra, amikor már azt sem tudja kezelni, ami egy futballmeccs estéjén kétszáz méterre zajlik az Elysée-palotától?

Ironikusan megjegyezte: „ha volna egy tanácsom számára a francia közbiztonság terén, csak ennyit mondanék: ‘nem vagy bajnok, testvér!’” Le Pen szerint nevetségesek a francia elnök harcias kirohanásai, miközben „a kábítószer-kereskedelem egész területeket tart uralma alatt, barbár hordák büntetlenül dúlják fel a francia fővárost, a köztársaság pedig képtelen megszabadítani leghíresebb turistahelyeit az agresszív árusoktól”.

„Franciaországot nap mint nap gyalázzák, a bűnözőkre kiszabott büntetések nevetségesen enyhék – miközben a társadalmat súlyos szenvedések érik.” – fogalmazott. Leszögezte: „vissza fogjuk állítani a rendet Franciaországban!”

Ez a rend – mondta – „a nemzet eszméje köré és annak köszönhetően fog helyreállni, mert mi itt Franciaországban, és szerte Európában is, a nemzet gondolatát védelmezzük.” Felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt benyújtott egy javaslatot egy „népek és nemzetek jogainak nyilatkozatára”, amely a francia forradalom híres Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata mintájára készült. Bízik benne, hogy ez az eszme előbb-utóbb eléri célját.

„Ezt a gondolatot azért védelmezzük, mert az emberek számára nincs védelmezőbb közeg, mint a nemzet” – hangsúlyozta.

Azért védelmezzük a nemzet gondolatát, mert ha a nemzetek eltűnnek, akkor nem lesz többé Európa sem – csak egy kísérteties földrész, bábszerű intézményekkel és tanácstalan népekkel egy könyörtelen világban.

Végezetül leszögezte: „nem akarunk kilépni Európából – ki akarunk lépni ebből az Európából. Mert ez nem az az Európa!”

Eljött a Patrióták kora

Marine Le Pen beszédének záróakkordjai egy szenvedélyes hitvallássá formálódtak: az európai nemzetek szabadsága, méltósága és jövője melletti kiállássá.

„Barátaim, Európa nem az Európai Unió. Európa – az mi vagyunk!” – jelentette ki határozottan. Úgy vélte, itt is rendet kell tenni. „Nem az a célunk, hogy felálljunk az asztaltól. A célunk az, hogy befejezzük a játszmát – és meg is nyerjük azt.” Mint mondta, hatalomra akarnak kerülni Franciaországban és Európában, „hogy visszaadják azt a népnek.”

Le Pen szerint az a fajta Európa, amelyért ők küzdenek, „testvéri, élő, önmagában bízó és a jövőt szerető”. Nem egy arctalan uniót akarnak, hanem „az európai nemzetek szövetségét – egy történelemre és közös sorsra épülő közösséget, amely tiszteli a népeket, a kultúrákat és az identitásokat”.

Rámutatott: Európa történelme során nem a bürokratikus szerkezetekből, hanem a népek zsenialitásából, energiájából és sajátos karakteréből merítette erejét. „Európa csak azért volt erős, mert népei szabadok voltak. Csak azért volt nagy, mert államai vállalkozó szelleműek voltak. És csak azért sugárzott, mert nemzetei kisugározták saját fényüket.”

Az egyre élesedő világhatalmi versenyben – amelyet szerinte az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és a BRICS-országok képviselnek – Európa csak akkor találhatja meg ismét méltó helyét, „ha visszatérnek a nemzetek, amelyekből felépül.” Hozzátette: „ami a világban történik, az elkerülhetetlenül bekövetkezik Európában is – ennek jeleit már most látjuk, minden egyes választási estén, ahogy az utóbbi időben Romániában és Lengyelországban.”

„Európa hazafijai nem a múlt gyermekei, hanem a jövő harcosai” – mondta. „Nemcsak az örökösei, hanem az alakítói is.” Le Pen célja nem az EU lerombolása, hanem annak megreformálása, hogy Európa újra valós demokrácián alapuljon – vagyis a népakaraton. „Egy együttműködésen alapuló térséget akarunk létrehozni – szabad és nem kényszer alatt álló államokkal.”

Hangsúlyozta, hogy vissza kell térni „Európa erejéhez”, mert ez nemcsak egy szép álom, hanem „létfontosságú követelmény a jövő világában”. Szerinte vissza kell nyerni „nemzeteink nemzetközi hitelét, hogy ne csak Európában, de az egész világban a békéért dolgozhassunk”.

Szabadkereskedelmi egyezményeket csak akkor kötnének, ha azok megfelelnek a társadalmi igazságosság követelményének, tiszteletben tartják Európa normáit és megvédik a helyi ágazatokat. De ami még ennél is fontosabb – mondta –, hogy „visszaadjuk az európai népeknek a legszentebb jogukat: azt, hogy ők döntsenek arról, ki léphet be és ki maradhat az országukban”.

„Velünk Európa visszanyeri a hangját” – jelentette ki. Egy olyan hangot, „amely egyedi, független, és kilép a tömbök logikájából és hűségkényszereiből.”

Le Pen így zárta beszédét: „Mi újjá akarjuk építeni Európát. Ez az újjáépítés pedig egy hármas ébredéssel fog kezdődni: demokratikus, identitásbeli és technológiai ébredéssel.” Ünnepélyesen kijelentette: „soha többé nem történhet hatáskörátruházás népszavazás nélkül, soha többé nem lehet egyetlen bővítést sem rákényszeríteni a tagállamok polgáraira vita és szavazás nélkül, és soha többé nem lehet egy nemzetet rákényszeríteni olyan politikákra, amelyek ellentétesek az érdekeivel.”

Külön kitért Magyarországra is: „engedjék meg, hogy a lehető legerőteljesebben kifejezzem támogatásunkat bátor barátunk, Magyarország iránt, amely az Európai Unió szemében csak azért bűnös, mert következetesen és erőteljesen képviseli a szabadság üzenetét egész Európa számára.” Kiemelte: „Magyarország történelmileg mindig is példaképe volt az elnyomás elleni ellenállásnak – akár birodalmi, akár külföldi elnyomásról, sőt, akár mindkettőről volt szó, mint a szovjet blokk idején.” Viktor Orbán vezetése alatt – tette hozzá – „Magyarország ma is hű ehhez az ezeréves hivatásához”, és emiatt „vezető nemzetté vált Európában”. „Büszkék vagyunk arra, hogy e döntő, sőt létkérdésként megélt küzdelemben együtt haladunk vele.”

Végül szenvedélyes felhívással fordult közönségéhez: „Barátaim, ez az időszak, amelyben élünk, nem hétköznapi. Nem egyszerű politikai szakasz – ez a történelem egy töréspontja, egy igazság pillanata, amelyben sokkal több forog kockán, mint egy mandátum vagy egy parlamenti ciklus.”

„Ami most zajlik, az a népek szabadságáról, méltóságáról és nemzeteink puszta létéről szól” – hangsúlyozta. „Európa lehet újra a remény földje – de csak akkor, ha újra azzá válik, aminek mindig is lennie kellett: egy civilizációvá.”

„Most már nincs helye a kételynek. Itt az idő a békés és demokratikus harcra – egy olyan harcra, amely régebbi nálunk, és nagyobb is nálunk.” Mert – tette hozzá – „a jövő azoké, akik harcolnak. Nem azoké, akik kommentálnak, nem azoké, akik meghátrálnak – hanem azoké, akik talpra állnak.”

„Igen, Európa még mindig újjászülethet – de csak egy feltétellel: ha gyermekei harcolnak érte. Nem hiúságból, nem nosztalgiából – hanem mert ez szent kötelesség. Ahogy Bernanos írta: a remény egy kockázat, amelyet vállalni kell.”

„Mi vállaljuk ezt a kockázatot – azért, hogy éljenek a népeink, éljenek a nemzeteink, és éljen Európa!”

„Éljenek a Patrióták Európáért, éljenek a nemzetek – és éljen a szabad népek Európája!” – zárta beszédét Marine Le Pen.