Legalább olyan kacifántos ügy a Szerepen történt gyilkossági kísérlet, mint a vallomások. A tárgyaláson megoszlottak a vélemények arról, hogy mi volt a szándéka a püspökladányi férfinak.
Meglehetősen felfokozódtak az érzelmek hétfőn a Debreceni Törvényszék épületében az egyik tárgyalás szünetében, holott a reggel még a körülményekhez képest kedélyesen indult. A letartóztatásban lévő püspökladányi férfit rendőrök vezették vezetőszáron a tárgyalóterembe, amikor az egyik barátja meglátta őt, megnyugodva nyugtázta:
– Jó húsban vagy testvérem! – kiáltott fel, míg a vádlott édesanyja elégedetten tette szóvá, hogy „legalább nem moslékkal etetik” a fiát.
Ennél
a kérdésnél sokkal nagyobb súlya volt annak, vajon hogyan dönt a
bíróság a fiatalember ügyében, akit azzal vádol az ügyészség, hogy két
embert szándékosan megpróbált elgázolni Szerepen. Súlyosbítja mindezt,
hogy az eset idején vezetéstől eltiltás hatálya alatt állt.Az ügyről korábban már beszámoltunk, a vádiratot is közzétettük,
azonban ezúttal csak hivatkozunk rá, az ügyben megtartott hétfői
előkészítő ülésen ugyanis legalább három különböző verziót hallottunk a
történtekről.
Bántották a nőjét, de nem akart bosszút
A hétfői ülésen a vádlottak padján ülő fiatalember a bíró kérdésére elmondta, nem ismeri be a bűnösségét. Indoklása szerint nem akart senkit elgázolni vagy veszélyeztetni. Vallomásában a saját szemszögéből mesélte el a történteket. Élettársával már jó ideje együtt éltek a férfi szüleinek püspökladányi otthonában, a fiatal nő teherbe esett tőle, ráadásul veszélyeztetett terhesség állapotában volt.
2023.
szeptember 10-e délutánján különváltak, mert a fiatal nő hazautazott
Szerepre a családjához és az ismerőseihez, később kedvese zaklatottan
hívta fel, miszerint a település vasútállomásán egy helyi férfi, akit
csak látásból ismert, felpofozta, és fojtogatni kezdte.A lány bemenekült a támadója elől egy idős asszony házába, ahonnan felhívta élettársát, aki erre bérelt egy autót egy ismerősétől, és három barátjával a helyszínre siettek. A nő beszállt melléjük az autóba, és elindultak Püspökladány irányába.
A bíró emlékeztette, a férfi nyomozati vallomása szerint egy verekedést is láttak a közeli boltnál, a videófelvételen azonban semmi nem látszott. A vádlott ekkor azt felelte, ő maga nem látott ilyet, mindössze a bántalmazott lánytól hallotta, hogy az őt megütő illető több emberrel is verekedett az utcán.
Folytatva a történetet, elmondta, hazafelé az egyik utcában észlelték a támadót, aki félmeztelenül, egy vascsővel a kezében,
családja kíséretében sétált az úton. A vádlott elmondása szerint (aki
egyben az autó sofőrje volt) lassan közelítették meg őket, majd
lehúzódtak, mivel beszélni akart a férfival, hogy miért bántott egy
állapotos asszonyt. Ekkor élettársa kérte, hogy ne álljanak meg,
„különben balhé lesz”, ezért visszakanyarodott az útra, és
továbbhajtott. A bíró kérdésére válaszolva elmondta, nem állt
szándékában elütni őket, nem is volt benne semmi harag, és esze ágában
sem volt megtorolni a történteket. Sőt, az úton sétáló férfi utánuk
szaladt és a vascsövet a kocsi felé hajította, ám elvétette a célpontot.
Másképp mesélte el a történteket a bántalmazott nő
Az ülés tehát tárgyalási szakasszal folytatódott, de nem csak a beismerés hiánya miatt, a bíró egyébként is szükségesnek tartotta lefolytatni a bizonyítási eljárást. Mint kiderült, nem véletlenül, ugyanis már a tanúvallomások között is jelentős eltérések voltak:
A tárgyalóterembe lépett a szerepi nő is, akit az ügyben tanúként hallgatták meg.
Már
kapcsolatukról is eltérően vallott: elmondása szerint inkább
összejártak, mint élettársi viszonyban éltek. Valóban teherbe esett a
férfitól, azonban a veszélyeztetett terhesség arra irányult, hogy a
férfi rendszeresen megütötte őt, az orvosok többször zúzódásokat
találtak rajta.Aznap a szerepi állomáson valóban összefutott a Füles becenevű férfival, aki pofonvágta, majd megrángatta a gallérjánál fogva. Fojtogatás nem történt, azonban egy nagyobb darab követ is utána akart dobni az illető. Miután sikerült elmenekülnie, felhívta a vádlottat, hogy menjen érte. A férfi barátaival fel is vette őt, azonban kiderült az is, az autót nem a telefonhívást követően, az események hatására bérelte, hanem már hetek óta a birtokában lehetett. Tömegverekedésről vagy utcai balhéról nem tudott, és nem is mondott ilyesmit.
Miután beült az autóba, párja megkérdezte tőle, hol lakik a támadó. Mint mondta, elindultak a kérdéses ingatlan felé, ám az egyik utcában meglátták, amint Füles a családjával sétál az úton. A gyalogosok észlelték őket, és lehúzódtak, hogy elengedjék az autót, ekkor a sofőr hirtelen feléjük kormányozta az autót. Úgy fogalmazott, „ugyan nem mentek gyorsan, de lassan sem”. A férfi és a vele lévő nő éppen el tudott ugrani a jármű elől, Fülest még súrolta is az autó, és csak az mentette meg az életüket, hogy idejében elugrottak. A lány hozzátette, nem tudta, mire készül az autót vezető férfi, de korábban többször szegezett neki olyan kijelentést, miszerint:
fogalmad sincs, mire vagyok képes
A
lány elmondása szerint miután elhagyták a helyszínt, az autó utasai
kérdőre vonták a volánnál ülő férfit, hogy mindezt miért csinálta, mire ő
úgy felelt: csak meg akarta őket ijeszteni.
A barátok is másképp vallottak a tárgyaláson
A bíróság tanúként idézte az autóban tartózkodó három barátot is, őket egyenként hallgatták meg a tárgyaláson. Mindannyian gyermekkoruk óta egy utcában laknak a vádlottal. Nyilatkozataikat nem részletezzük egyenként, nagyjából egybecsengően beszéltek a történtekről. Barátjukat például úgy írták le, hogy rendes ember, és sosem bántana egy nőt. A kérdéses napon mind a négyen az autóban ültek, és éppen „csajokról beszélgettek”, amikor jött a hír, hogy a társuk barátnőjét pofon vágták. Amikor felvették a lányt Szerepen, egyikük sem észlelt sérülést az áldozaton, a bíró érdeklődésére egyikük például úgy felelt,
nem szép dolog megnézni más barátnőjét.
A tárgyalóteremben egyébként több alkalommal úgy tűnt, mintha kissé lazára vennék, elbagatellizálnák a történteket, de előfordult, hogy egymás meghallgatása közben hangosan észrevételezték a hallottakat. A tanúk mindegyike (a fiatal nő is) több alkalommal próbált kommunikálni a bilincsben lévő barátjukkal. Feltehetőleg csak fel akarták vidítani, és értésére adni, hogy mellette állnak, azonban a helyzet olykor kezdett egy showműsorra hasonlítani, így a bírónőnek időnként rendre kellett utasítania őket:
Egy nagyon súlyos ügy miatt vagyunk itt, a barátjukat több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt vádolják, és az ügyészség kilenc év szabadságvesztés kiszabását kérte ki rá. Ezt valóban csak én veszem komolyan?
– kérdezte határozottan, melynek hatására valóban tudatosult a résztvevőkben a helyzet súlya.
Az
ominózus pillanatról ketten azt vallották, hogy az autóval csak le
akart parkolni Fülesék mögött a barátjuk. Illetve egyikük úgy írta le a
történteket, hogy meg csak elhaladtak a család mellett, erre a dühödt
férfi vascsövet hajított utánuk. Azt is állították, éppen a fiatal nő
erősködött, hogy menjenek Füles lakásához.
Elszabadultak az érzelmek
A bíró egyenként szembesítette a három fiatalt a nyomozati vallomásukkal, melyben a tárgyaláson mondottaktól eltérően mindannyian azt nyilatkozták, hogy váratlanul húzta a kormányt a sétálókra, és úgy tűnt el akarja őket ütni. Ekkor több alkalommal is finomítottak nyilatkozatukon, elismerve, hogy valóban hasonlóképpen történhetett.
A
meghallgatások után szünetet rendelt el a bíróság, a folyosón
várakozott az ügy többi tanúja, köztük Füles és családja is. A termet
elhagyókkal szóváltásba keveredtek, hangos kiabálástól zengett az
épület. A bíró közbelépésének és a pillanatok alatt megérkező
törvényszéki rendészeknek köszönhetően azonban sikerült lecsillapítani
az indulatokat.
(haon,hu)
0 Megjegyzések