A bírói gyakorlat egyértelmű: az elektromos roller gépi meghajtású járműnek minősül, így azzal is elkövethető az ittas járművezetés – közölte a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője a táblabíróság keddi médiaklubjában.
Ujvári Ákos elmondta, egy 2024 nyarán készült felmérés szerint százezer elektromos roller van Magyarországon.
Hozzátette:
az elektromos roller nem szerepel a KRESZ függelékében felsorolt
járművek között, azokra nincs meghatározva sebességhatár, nincsenek
tisztázva kivilágításának szabályai és a különböző biztonsági
berendezések sincsenek meghatározva, ennek ellenére a bírói gyakorlat
egyértelmű abban, hogy az ittas járművezetés elektromos rollerrel
elkövethető.
A büntetőjog fogalomrendszerében a gépi meghajtású
jármű jelentése egységes és tisztázott: gépi meghajtású jármű minden
olyan jármű, amit beépített erőgép hajt. Mivel az elektromos roller a
közúti forgalomban használt, alapvetően személyszállításra szolgáló
eszköz, amelyet akkumulátorral beépített erőgép hajt, így elkövethető
vele az ittas járművezetés - emelte ki.
Hozzátette: a KRESZ
alapvető rendelkezése a "ne veszélyeztess!" elv, amely minden
közlekedési résztvevőre vonatkozik, és "akkor lép be" a bírói gyakorlat
szerint, ha egy adott, a közlekedést veszélyeztető magatartásra nincs
részletszabály. Példaként említette, hogy ha az elektromos rollert
vezető súlyos testi sértést okoz másnak, akkor testi épség elleni
bűncselekmény miatt vonható felelősségre.
Ribai Csilla, a
Fővárosi Ítélőtábla elnöke a médiaklubban a kötelesrésszel kapcsolatos
szabályokat ismertette. Elmondta, a kötelesrész az örökhagyó
legközelebbi hozzátartozójának és házastársának a hagyatékból való
minimumrészesedést jelenti, és akkor jut szerephez, ha az örökhagyó a
végrendeletben kizárta a törvényes öröklésből a legközelebbi törvényes
örököseit, vagy ha nincs hagyaték, mert életében ingyenes adománnyal
felszámolta a leendő hagyatékot.
Felhívta a figyelmet arra: a
kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül, és minden, arra jogosult
önállóan kérheti igénye érvényesítését a bíróságtól. Azonban nem
részesülhet a kötelesrészből az, akit az örökhagyó érvényesen, azaz
tartalmilag és formailag hatályos végrendeletben kitagadott.
Ribai
Csilla kiemelte: csak a polgári törvénykönyvben rögzített tíz ok miatt
lehet valakit kitagadni, és csak akkor, ha azok valósak.
Kitagadási
ok például a jogosult végrehajtandó szabadságvesztés büntetése, amelyet
még nem töltött ki, azaz érvényesen ki lehet tagadni valakit, ha
gondatlanságból elkövetett közúti baleset okozása miatt fogházbüntetést
tölt. Kitagadási ok az is, ha a kötelesrészre jogosult a tőle elvárható
segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak erre szüksége lett
volna, de például nagykorú leszármazó durva hálátlanság miatt is
kitagadható, ahogyan akkor is, ha az örökhagyó életére tör, a sérelmére
bűncselekményt követ el, vagy akadályozza a szabad végakarat
kinyilvánítását - sorolta.
Az ítélőtábla elnöke ugyanakkor
jelezte: ha az örökhagyó a halála előtt megbocsátott a kitagadottnak,
akkor az részesülhet a kötelesrészben. A kötelesrész mértékéről azt
mondta, a jogosultat annak a harmada illeti meg, amit a törvényes
örökösök kapnának. A kötelesrész két részből tevődik össze: a hagyatéki
vagyon tiszta és az örökhagyó által bárkinek juttatott ajándék tiszta
értékéből. A teljes hagyatéki vagyonból azonban a hagyatéki tartozást –
például a temetési költség, a hagyaték megszerzésével kapcsolatos
költség, a hagyatékátadás költsége, az örökhagyó tartozásai - le kell
vonni.
Az ingyenes ajándékot a juttatáskori értéken kell
számításba venni, kivéve, ha ez súlyosan méltánytalan a feleknek,
például azért, mert az ingatlan értéke az ajándékozás óta jelentősen
nőtt - ismertette Ribai Csilla.
(MTI)
0 Megjegyzések