Augusztus 22-én csütörtökön a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmények miatt vádat emelt hét ember ellen.
Köztük van Horváth Csaba volt II. kerületi, majd zuglói polgármester, Tóth Csaba és Baja Ferenc egykori, és Molnár Zsolt jelenlegi parlamenti képviselő. Ők négyen mind MSZP-s politikusok. Baja korábban miniszter is volt, 2014-ben esett ki a parlamentből, Tóth és Horváth az elmúlt években buktak meg, Molnár ma is képviselő, de mentelmi jogát éppen nemrég függesztette fel a parlament.
Az ügyészség friss tájékoztatásában nem ír arról, hogy ki a másik három vádlott, és azt sem részletezik, pontosan kit mivel vádolnak.
Annyit elárultak, hogy
a négy megnevezett szocialista politikussal szemben végrehajtandó szabadságvesztést, tíz millió forintot meghaladó pénzbüntetést, és a jogtalan gazdagodás erejéig vagyonelkobzást indítványoztak.
Ha a bíróság igazat ad az ügyészségnek, és az indítványuknak megfelelő ítéletet hoz, ez lehet a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legkomolyabb korrupciós botránya. Az ugyanis szinte példa nélküli, hogy Magyarországon három volt, és egy jelenlegi országgyűlési képviselőt egyszerre, egy ügyben ítéljenek börtönbüntetésre.
Az ügyészség az említett politikusokkal szemben két, az elmúlt évekből származó korrupciós ügyben emelt vádat.
Azzal vádolják őket, hogy gyakorlatilag védelmi pénzt szedtek közbeszerzéseket nyert cégektől. Vagyis a cégeknek fizetniük kellett, hogy önkormányzati megbízásokat kapjanak, illetve azokat ne veszítsék el.
Az ügy mögött azonban felsejlik egy másik bűnügy is, amelyben idén februárban 50 ember ellen emeltek vádat Győrben. Őket azzal vádolják, hogy egy áfacsalásra szakosodott bűnszervezetet és céghálót építettek ki, amellyel több milliárd forint értékben károsították meg a magyar államot. A bűnszervezethez tartozó két cég lehetett korrupciós kapcsolatban az MSZP-s politikusokkal, és egy vádalku keretében a bűnszervezet vezetője vallott rájuk.
A vádemelés időpontja azért is érdekes, mert Horváth Csaba zuglói polgármester júniusban elvesztette a polgármester-választást, mandátuma pedig néhány hét múlva lejár. Ő az elmúlt években elsősorban a Bayer Construct zuglói irodakomplexuma miatt került be a hírekbe.
A négy MSZP-s politikust két ügy miatt vádolták meg. Az első a zuglói parkolás üzemeltetéséről szól. Zugló 2016-ban, tehát még Karácsony Gergely polgármestersége alatt vezette be a fizetős parkolást. Az üzemeltető kiválasztására közbeszerzési eljárást folytattak le, amelyen a Sis Parking Kft. nyert.
A vád szerint Horváth Csaba és Tóth Csaba a cégtől először a nyereség felét kérte a megbízásért cserébe. Ennek megfelelően a vád szerint 2017 és 2019 között havi 10-15 millió forintot vettek át a cég képviselőjétől.
A zuglói parkolásról ebben az időben már olyan hírek jelentek meg, hogy veszteséges, vagyis a kerületiek pénzt fizetnek azért, hogy valaki pénzt szedjen be tőlük. Ez úgy történhetett meg, hogy a cég bevételének nagy részét egyszerűen kilopták belőle.
Az ügyet bonyolítja, hogy a zuglói parkolás üzemeltetését elnyerő Sis Parking Kft. több szálon is az áfacsalással vádolt bűnszervezethez kötődik. A bűnszervezet vezetője F. Zsolt egykori BKV-igazgató pedig egy vádalku keretében vallott Horváth és Tóth ellen. Horváth szerint ő soha nem kapott pénzt F.-től, a vádalku részeként pedig hazugságokat adtak a súlyos bűncselekmények miatt nehéz helyzetben lévő férfi szájába, aki a vallomásért cserébe az eredetileg javasoltnál jóval kisebb büntetést kaphat.
A számlagyáras üggyel összefüggésben egyébként már 2022-ben házkutatást tartottak a zuglói önkormányzatnál és Horváth Csaba polgármester otthonában. Horváth akkor tagadta, hogy tudná, miről van szó. Kérdés, hogy a nyomozók akkor és azóta találtak-e rá és a többi MSZP-s politikusra terhelő bizonyítékot, vagy csak F. Zsolt vallomására építik fel a vádat.
Az ügyészség közleménye alapján a három meg nem nevezett vádlott egyike az újbudai polgármesteri hivatal egyik volt vezetője lehet.
Ő ugyanis a vád szerint 2017 és 2020 között havi 4 millió forintot kért ugyanattól a parkolási rendszert üzemeltető cégtől a szerződéses viszony fenntartásáért és a teljesítésigazolások kiállításáért cserébe.
A mostani vádemelés másik alapja a BKV egyik informatikai közbeszerzését érinti. A fővárosi cég 2019 elején írt ki közbeszerzést telephelyei informatikai rendszereinek üzemeltetésére és fejlesztésére. A közbeszerzésre jelentkezett az F. Zsolthoz köthető cégháló egy másik vállalata, a Sys IT Services Kft.
A vádirat szerint Baja Ferenc egykori MSZP-s miniszter és államtitkár valahogy kapcsolatba került F. Zsolttal, és 30 millió forintot kért tőle azért, hogy az informatikai szerződéskötést ne akadályozza meg. A vádirat szerint a megegyezésről hallva Molnár Zsolt MSZP-s parlamenti képviselő Baján keresztül 40 milliót kért magának azért, hogy az üzletet ő se akadályozza meg.
A cég végül nyert a közbeszerzésen, amiért F. Zsolt állítása szerint Bajának 30, Molnár Zsoltnak pedig 40 millió forintot fizetett ki. Baja a vádirat szerint rákapott a védelmi pénzre, és először egyszeri 7 millió forintot kért még, majd további havi 2-3 milliót követelt a cégtől, aminek a kifizetését viszont már elutasították.
Az ügy miatt Molnár Zsolt mentelmi jogát felfüggesztette a parlament, ő azonban tagadja, hogy bármennyire is érintett lenne az ügyben. Szerinte F. Zsolttal egyszer találkoztak csak egy parkban, de pénzt nem kapott. Legutóbb erről azt nyilatkozta: „Koholt vádak alapján próbálnak besározni, hiszen tudjuk, hogy vádalku során nem kell igazat mondani”.
Van tehát két ügy, amelyekben összesen négy MSZP-s politikust vádoltak meg korrupcióval, és amelyekben a vád alapja F. Zsolt vallomása. Ezen a ponton érdemes megnézni, ki is az az F., és mivel vádolja őt az ügyészség.
F. Zsolt egy időben a CBA és az Axel Springer informatikai vezetője volt, 2010 előtt pedig egy ideig a BKV informatikai igazgatói posztját is betöltötte. Ekkor az ügyészség szerint korrupciós kapcsolatba került a cég egyik alvállalkozójával, amiért 2009-ben körözést adtak ki ellene. Szegeden bujkált, amikor 2010-ben elfogták. Előzetes letartóztatásba került, ügye nagyon hosszú ideig elhúzódott, mígnem 2017-ben felmentették.
A jelek szerint ekkor kezdett igazán nagy tétekkel játszani, és részben a börtönben összeszedett kapcsolatrendszerével korrupciós hálót épített ki, majd egy számlagyártással foglalkozó cégcsoportot épített ki. A kiterjedt bűnszervezet ügye még 2022 márciusában, a választások előtt nem sokkal robbant. Ekkor derült ki, hogy a győri adónyomozók éveken át üldöztek, megfigyeltek és lehallgattak egy csoportot, amit 2021 júniusában végül sikerült elkapni.
A bűnözők külföldi állampolgárokat és hajléktalanokat szerveztek be informatikai vagy takarítási szolgáltatásokat nyújtó fiktív cégeik vezetésére. Ezek a cégek aztán szerződést kötöttek bizonyos szolgáltatásokra, amelyeket soha nem végeztek el. A számlagyár lényege: a munkákért kapott pénz nagy részét visszaadták a megrendelőnek, miközben a fiktív számlák után a soha be nem fizetett áfát visszaigényelték a NAV-tól.
Az tehát biztos, hogy az F.-hez kötődő cégek fővárosi és zuglói megbízásokat szereztek. A per nagy kérdése az, hogy ezekért F. tényleg fizetett az MSZP-s politikusoknak, vagy ezt csak a vádalku miatt találta ki, esetleg mondta be, miután a szájába adták.
Az üggyel kapcsolatban az MSZP azt közölte: „Az MSZP politikusai ahogy minden eddigi esetben, így most is önként álltak vizsgálat elé, valamint közreműködő magatartást tanúsítottak a felmerült vádak tisztázása érdekében. Molnár Zsolt maga kezdeményezte a parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését, az ügy minél hatékonyabb és gyorsabb lezárása érdekében. Az MSZP álláspontja szerint azonban mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, a párt kiáll minden politikusa mellett.”
Horváth Csaba azt írta: „A vádiratot sem a védőm, sem én nem kaptuk meg. A vád tényéről a mai hírekből értesültünk. Az üggyel kapcsolatban csak azt tudom ismételni, hogy sem bűnt, sem törvénysértést nem követtem el. Tiszta lelkiismerettel állok a bírósági eljárás elé, biztos vagyok abban, kiderül, hogy a vád egy alaptalan koholmány. Erről bárki személyesen is meggyőződhet, mivel a tárgyalás nyilvános lesz.”
Újbuda jelenlegi önkormányzata azt írta: „Újbuda 2019-ben megválasztott új vezetésének egyik első intézkedése volt, hogy saját céget alapított a parkolás üzemeltetésére. A korábban megkötött szerződések lejártát követően, 2020 után Újbuda Önkormányzatának semmilyen kapcsolata nincs a SIS Parking Kft.-vel. A nyomozásban érintett munkatárs már nem dolgozik az önkormányzatnál.”
0 Megjegyzések