Balog Zoltán református püspök nagyinterjút adott a 777-nek, amelyben először szólalt meg nyilvánosan a legnagyobb hazai közéleti botrányról, a kegyelmi ügyről. A beszélgetésben Balog Zoltán pontos szerepét, a református egyház jelenlegi helyzetét és lemondásának – illetve püspöki tisztségéről való le nem mondásának – témakörét is körbejárták.
Balog Zoltán először arról beszélt, hogy amikor az emberrel egy ilyen megrázkódtatás történik, és így megrendül, akkor az első dolog nem a beszéd, hanem a csönd és a hallgatás. „Ha az ember tényleg az igazat akarja mondani, és nem csak tényeket kommentálni, akkor azt meg kell várni. Nekem először Istennel kellett megbeszélnem ezt” – fogalmazott.
Balog Zoltán elárulta: a kegyelmi kérvény benyújtásával K. Endre felesége kereste meg, később pedig K. Endrével is találkozott, és lelkipásztorként megpróbált neki segíteni.
„Egy másfél órás beszélgetésünk volt, próbáltam vele imaközösségbe is kerülni, mert alapvetően úgy gondolom, hogy lelkipásztorként, lelki vezetőként, ha valaki tőlem segítséget kér, akkor meg kell azt vizsgálni és ha tudok, akkor megpróbálok segíteni” – fejtette ki.
Mint mondta:
ezután a kegyelmi kérvénnyel megkereste Novák Katalint, és azt tanácsolta neki, hogy úgy véli, ebben az ügyben érdemes lenne kegyelmet adni.
Miért nem állt ki a nyilvánosság elé a botrány után?
Balog elmondta: felajánlotta a segítségét és a kiállását Novák Katalinnak, „de ő erre nem tartott igényt, mert ő akarta vállalni a döntésért a felelősséget”.
„Én első perctől úgy éreztem, hogy nekem erkölcsi felelősségem vállalni a szerepemet, és ezt vállaltam is. Azt, hogy ő ennek az ügynek a kapcsán távozott a magyar közélettől, súlyos tehernek érzem ebben az ügyben.
Novák Katalin távozása óriási veszteség az egész országnak, a magyar nemzetnek, ezért engem súlyos felelősség terhel”
– szögezte le, hozzátéve, hogy mindvégig hitt K. Endre ártatlanságában, mégpedig azért, mert a férfi leleplezett egy pedofil-bűncselekményt a bicskei gyermekotthonban. Mint fogalmazott: nem érezte arányosnak K. Endre és az igazgató büntetését.
Balog Zoltán kifejtette: súlyos hibát követett el, de senkinek nem akart kárt okozni, és nem követett el bűnt, amikor kegyelmet kért K. Endrének. Szerinte „ebből – mindaddig amíg mások nem csináltak azt, amit csináltak – senkinek semmilyen hátránya nem származott, sem a gyermekeknek, sem a környezetnek”.
„Szerettem volna segíteni neki az igazság keresésében, hogy megkönnyebbülhessen” – tette hozzá. Illetve azt is leszögezte: ha körültekintőbb lett volna a múltban, távol tartotta volna magát ettől az ügytől. K. Endrével nem tartja a kapcsolatot, egy éve beszélt vele utoljára. Arról a videóról, ahol K. Endre egy fiatalt győzködött, azt mondta: láthatóan még mindig küzd az igazáért – nagyon rossz módszerrel.
Balog úgy véli, nem rántotta bele a kegyelmi ügybe a református egyházat, szerinte az egyház állt mellé, és a védelmére kelt.
Martí Zoltán a kegyelmi ügyet követő közéleti változásokról is kérdezte Balogot, aki a választásokon 30%-ot elérő Tisza párt megjelenésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „nagyon leegyszerűsítő kijelentés azt mondani, hogy ezeket a kegyelmi ügy okozta, nyilván valamifajta szerepet játszott”.
Azonban az nagyon bántja, hogy ha ezzel – a döntést segítő gesztusával – kárt okozott a kormánynak, mert – mint mondta – a kormányzat munkáját, az összes hibájával, tévedésével együtt nagyon nagyra értékeli.
Balog Zoltán az interjú során a bicskei gyermekotthon áldozatainak is üzent: azt mondta, megrendítették a történtek, és bocsánatot kért tőlük.
Hozzátette: azt kívánja, találják meg azokat az embereket, akik valóban tudnak nekik segíteni, és nem kihasználni akarják őket, vagy visszaélni a bizalmukkal.
0 Megjegyzések