Macron meghátrált: elhalasztják a választójogi reform életbe léptetését Új-Kaledónián

Egynapos új-kaledóniai tárgyalásai után Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy elhalasztják az erőszakos tiltakozást kiváltó választójogi reform életbe léptetését a Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni szigetcsoporton, és új politikai megoldásra törekszenek.

A francia elnök, aki Új-Kaledónia székhelyén, Numéában helyi politikai vezetőkkel tárgyalt, közölte: végső célja továbbra is az intézkedés törvénybe iktatása, de csak akkor, ha visszatér a béke, és sikerül szélesebb tervet kidolgozni a szigetcsoport jövőjéről. "Ezt a reformot nem léptetjük életbe erőszakkal" - jelentette ki az államfő.

Az erőszakba fulladó tiltakozások azt követően törtek ki, hogy a francia kormány szavazati joggal ruházta fel a terület több ezer, magát európainak valló, többségében francia lakosát, aki legalább tíz éve él ott, és ezt a kanak őslakosok a központi befolyás növelésére tett kísérletként értékelték. A zavargásokban hatan vesztették életüket, köztük két csendőr, és csak a rendfenntartók közül 86-an sebesültek meg Gérald Darmanin belügyminiszter friss helyzetjelentése szerint.

Macron, aki csütörtök reggel érkezett a szigetcsoportra, közölte: elsődleges feladatának tekinti a nyugalom helyreállítását az erőszak és a rendzavarás sújtotta területeken, valamint a politikai párbeszéd elősegítését. Hozzátette, hogy feloldják a rendkívüli állapotot, mihelyt elbontják az úttorlaszokat.

Egy hónapon belül felmérik a helyzetet, és döntenek a megvalósítandó intézményi reformokról - mondta.

Macron szerint a választójogi reformnak megvan a demokratikus legitimitása, miután a törvényhozók Párizsban elfogadták. Hozzátette: sem volt kétség a 2021. évi népszavazás legitimitása kapcsán sem, amelyen a túlnyomó többség a függetlenség ellen szavazott.

Unrest in New Caledonia continues as French President Emmanuel Macron visits the Pacific island amid rising tensions. Protesters continue to block several roads, while riot police and military vehicles patrol the streets of the capital, Nouméa.

At least six people have been… pic.twitter.com/n3UJpAOoA4

— red. (@redstreamnet) May 23, 2024

A függetlenséget támogató pártok bojkottálták a referendumot, és sok őshonos elutasította a részvételt a Covid-19-járványra és más okokra hivatkozva.

Más helyi vezetők a választójogi reform felfüggesztését támogatják, hogy legyen idő szélesebb párbeszédre a szigetcsoport jövőjéről.

A több évi erőszaknak véget vető és fokozatos autonómia felé vezető 1998-i évi Numéai Egyezmény értelmében befagyasztották a választói névjegyzéket. Az egyezmény 2021. évi lejárta és a kanakok népszavazási bojkottja politikai zsákutcához vezetett.

Macron sajnálkozását fejezte ki, amiért nincs közös álláspont Új-Kaledónia jövőjét illetően. Elismerte, hogy nőttek az egyenlőtlenségek, és csúnya rasszista megnyilvánulások fordultak elő a tüntetések során.

Új-Kaledónia a világ harmadik legnagyobb nikkelkitermelője, de az ágazat válságban van, és minden ötödik lakos a szegénységi küszöb alatt él a súlyos gazdasági egyenlőtlenségek sújtotta tengerentúli területen.

(MTI)