Rishi Sunak bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait.
Az Egyesült Királyság a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait 2030-ig – jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök kedden Varsóban, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon. A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára kedden Donald Tusk lengyel kormányfő kíséretében az 1. varsói páncélos dandár bázisán tettek látogatást, ahol találkoztak a Lengyelországban szolgáló brit katonákkal is. Megnöveljük védelmi kiadásainkat 2030-ig a GDP 2,5 százalékára,
ezek az intézkedések már ma elkezdődnek, és a beruházott összeg fokozatosan növekedni fog
– jelentette ki Sunak.
Hozzátette:
a következő hat évben London 75 milliárd fonttal (32,3 ezer milliárd
forint) növeli a védelemre fordított összeget, mégpedig hitelfelvétel
nélkül. Sunak beszélt azokról a biztonsági fenyegetésekről, amelyeket
szerinte Oroszország, Irán és Észak-Korea jelent. Ezzel összefüggésben
az egyre gyakoribb hibrid támadásokra és a dezinformációra is kitért.
”Az adott helyzetben feltétlenül fel kell készülnünk a védekezésre„ –
szögezte le.
Az ukrajnai háború kapcsán úgy ítélte meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg Ukrajnában, hanem – győzelme esetén – ”még inkább felbátorodik„
Ukrajna
támogatásának elmaradása sokkal többe kerülne, mint amibe Putyin
cselekvésének késleltetése kerül – fogalmazott a brit kormányfő.
Megerősítette, hogy London 500 millió font (215 milliárd forint) értékű
új segélyprogramot indít Ukrajna számára.
Jens Stoltenberg úgy
ítélte meg, hogy a kedden bejelentetett brit támogatási csomag az
Egyesült Királyság „hatalmas elkötelezettségét mutatja Ukrajna iránt”. A
brit védelmi kiadások tervezett növelésével kapcsolatosan a főtitkár
London „óriási szerepét” méltatta a NATO-n belül.
„A NATO egy védelmi szövetség, amely nem törekszik konfliktusra Oroszországgal”
–
húzta alá Stoltenberg. Hangsúlyozta: a külföldi katonák lengyelországi
jelenléte „jelzi, hogy a NATO megvédi szövetségeseit”. Újságírói
kérdésre Stoltenberg elmondta: a NATO nem tervezi atomfegyver átadását
újabb országoknak.
Ez arra vonatkozott, hogy egy hétfőn
megjelent interjúban az amerikai látogatáson tartózkodó Andrzej Duda
lengyel elnök kijelentette: a Nuclear Sharing NATO-program keretében
Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén, amennyiben a
szövetségesek úgy döntenek. Az ügyben kedden az amerikai
külügyminisztérium szóvivője a wp.pl lengyel hírportál megkeresésére
közölte: az Egyesült Államok „folyamatosan a szükségletekhez idomítja
nukleáris álláspontját”.
Washington viszont „nem észlelte semmiféle jelét annak, hogy Oroszország atomfegyver alkalmazására készülne”
– tette hozzá a szóvivő.
Megjegyezte:
az Egyesült Államoknak „nem szokása sem megerősíteni, sem cáfolni
atomfegyver jelenlétét egy szélesebben felfogott vagy konkrét
térségben”.
Kedd délután
Donald Tusk a varsói kormányfői hivatalban fogadta Rishi Sunakot.
A
kétoldalú találkozót követő közös sajtóértekezleten Tusk megerősítette:
Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi
kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI). Örömét fejezte
ki, hogy Varsó és London a projekt keretében még szorosabban fog
együttműködni a légvédelmi beruházások terén. Egyúttal leszögezte: a
lengyel-brit együttműködés az ESSI-vel párhuzamos, brit vezetésű DIAMOND
(Delivering Integrated Air and Missile Operational Networked Defences)
projektben is „intenzív”. Ebben az összefüggésben Tusk szorgalmazta a
többféle európai védelmi kezdeményezés közötti „versenyzés” befejezését,
összehangolt európai biztonságpolitika létrehozását.
(MTI)
0 Megjegyzések