Orbán Viktor miniszterelnök a volt osztrák kancellárral, Wolfgang Schüsselrel folytatott beszélgetést a Karmelita kolostorban. A magyar kormányfő többek közt Ukrajna Európai Unió- és NATO-tagsága ellen érvelt, Oroszország és az Egyesült Államok közötti biztonsági alkura figyelmeztetett, valamint felvázolta az unióval kapcsolatos elképzeléseit.
Die Presse az Osztrák Külpolitikai
Társasággal és az Egyesült Nemzetek Szervezetével közösen adta ki a
European Voices nevű lapot, melyben most jelent meg Wolfgang Schüssel és
Orbán Viktor beszélgetése.
A két politikus a Miniszterelnöki Hivatalnak otthont adó Karmelita kolostor könyvtárában beszélgetett.
Wolfgang
Schüssel azzal indította mondandóját, hogy szerinte az elkövetkező tíz
évben Közép-Európa a kontinens egyik legfontosabb régiójává válik, ezért
a további bővítésre, a fokozott katonai biztonság szükségességére, az
Európai Unió strukturális reformjára, a demokrácia minőségére és a
jogállamiságra kell majd összpontosítani. A magyar kormányfőnek feltette
a kérdést, hogy hogyan látja az elkövetkező 10 évet.
Orbán
Viktor válaszában kifejtette, hogy nem vonja kétségbe a pozitív
fejlődést Közép-Európában, de Európa nyugati részének virágzását
illetően több kétsége van. Szerinte az a nagy kérdés, hogy képesek
lesznek-e az egész kontinenst egy unióban tartani.
A jóléti állam modellje elavult. Ha a nyugati országok fenn akarják tartani a magas jóléti szintjüket, anélkül, hogy gondoskodnának arról, hogy az emberek munkát vállaljanak, akkor a rendszernek vége. Ezért kell mindenkinek munkát biztosítani. Az embereknek csak teljesítmény árán szabadna elérniük a jólétet
– fejtette ki véleményét
Orbán Viktor. Hozzátette, hogy ott a biztonság kérdése és, ezzel
kapcsolatban elmondta, hogy szerinte a nyugati társadalmakban a
szabadságot és a biztonságot két egymással szembeni fogalomnak tekintik.
Harmadik
kérdésnek a migrációt említette. Szerinte ha a nyugati országok nem
elég erősek ahhoz, hogy a saját határaikat ellenőrizzék, valamint a
jelenlegi ütemben folytatódik az illegális migráció, akkor ennek
lehetnek olyan következményei mint például párhuzamos társadalmak vagy a
kulturális bizonytalanságok.
Wolfgang Schüssel a biztonságra
kitérve az orosz-ukrán háborút említette meg. Megjegyezte, hogy Orbán
Viktor nagyon sok kapcsolatot tartott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel,
valamint megkérdezte a magyar miniszterelnököt, hogy számított-e erre az
agresszióra.
Hosszú-hosszú hónapokig nem. De két héttel a konfliktus kitörése előtt Moszkvában jártam, és láttam, hogy ez megtörténhet. Amikor a látogatásom után jelentést tettem a NATO-főtitkárnak, azt mondtam neki, hogy bajban vagyunk, mert az oroszok úgy gondolják, hogy előbb-utóbb erőszakkal kell kezelniük az Ukrajnával való konfliktust, ha Ukrajna csatlakozni akar a NATO-hoz
– mondta a magyar kormányfő.
Wolfgang
Schüssel és Orbán Viktor a háborúval kapcsolatban számos dologban nem
értettek egyet. A magyar miniszterelnök szerint az európaiaknak
diplomáciai szinten többet kellet volna tenniük, hogy megakadályozzák a
háború, de a volt osztrák kancellár szerint a Nyugat minden eszközt
bevetett ennek megakadályozása érdekében.
Orbán Viktor azt is
elmondta, hogy erőt kellene mutatni ahhoz, hogy tárgyalni lehessen az
oroszokkal, valamint tűzszünetre van szükség, mivel szerinte „már
nincsen ésszerű vita az oroszok és a Nyugat között”, ugyanakkor Wolfgang
Schüssel szerint egy azonnali tűzszünet egyenlő lenne Ukrajna
vereségével.
Attól függ, hogy miként nézi a jövőt. Az ukránok még többet is veszíthetnek, akár a háborút is
–
jegyezte meg Orbán Viktor, mire a volt osztrák kancellár azt
válaszolta, hogy Ukrajna csak abban az esetben veszíthet, ha Európa nem
szállít elég fegyvert, de a magyar kormányfő szerint az unió nem képes
olyan mértékben támogatást nyújtani az ukránoknak, mint amennyire
szükségük lenne egy győzelemhez.
Az egyetlen konstruktív eredmény, hogy azonnal elkezdjük a tárgyalásokat Ukrajna NATO és Európai Uniós csatlakozásáról és közben a tűzszünetről is tárgyalni kezdünk
– mondta Wolfgang Schüssel. Orbán Viktor szerint azonban az oroszok soha nem fogják elfogadni Ukrajna NATO tagságát.
Az
egykori osztrák kancellár párhuzamot volt az 1956-os magyar forradalom
és az orosz-ukrán háború között. Megjegyezte, hogy az ukránok ugyanúgy
védik Európát is, mint a saját országukat.
Nem fenyeget bennünket az a veszély, hogy Oroszország megtámadja a NATO egyik tagországát.
– jelentette ki a magyar miniszterelnök.
Európa
jövőjével kapcsolatban a két politikus abban egyetértett, hogy a
biztonságra mindenképp több pénzt kell áldozni. Orbán Viktor azt is
megjegyezte, hogy szerinte a gazdasági szövetséghez kellene
visszatérni.
Többet a gazdaságról és a biztonságról, és kevesebbet a politikáról és az értékekről
– mondta Orbán Viktor.
0 Megjegyzések