1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le.
A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és
kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit. A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag
az 1830-as évek végén eltűnt, és több mint száz év lappangás után,
1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába, a Hymnus
tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található. (A Himnusz
regényes történetét bemutató weboldal két éve készült el.)
A
Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel
Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844.
július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével.
Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az
Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos
állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. Akkoriban
ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a
szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – mondhatni
közmegegyezéses alapon –
a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.
A
Himnuszt hivatalosan csak az 1949. évi pártállami alkotmányt alapjaiban
módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A
2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény I) cikke is kimondja:
„Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel
Ferenc zenéjével”.
A magyar kultúra napjáról való megemlékezés
gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben.
Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az
ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen
ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség
tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok
megoldásában is”. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december
29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásáról, a
rendezvényekre először 1989 januárjában került sor. Az Országgyűlés 2022
decemberében hivatalosan is a magyar kultúra napjának nyilvánította
január 22-ét.
Az ünnep alkalmából a magyarság idehaza, a
határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális
értékekről. Kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat,
irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak.
E naphoz
kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az
oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is,
köztük a könyvtári és közművelődési szakmai díjakat, a
Kölcsey-emlékplakettet, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Kultúra Lovagja
címét, Kolozsvárott pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
0 Megjegyzések