A tervek szerint minden eddiginél több, 71 busócsoport vesz részt a mohácsi, téltemető, tavaszköszöntő népszokáson, az idén február 8. és 13. között zajló busójáráson.
A 15 helyszínen több mint 160 hagyományőrző programot kínáló, két hét múlva csütörtökön kezdődő esemény hat napjára mintegy 110 ezer látogatót várnak. Szombaton és vasárnap 40-45 ezer érdeklődő fogadására készülnek a Duna-parti városban.
Az ötnapos rendezvény leginkább látványos része vasárnap délután lesz, amikor a busók csónakon kelének át a Dunán a Sokacrévbe, majd indul a népszokás legnagyobb felvonulása. Hétfőn a busók hagyományosan házról-házra járnak majd a Kóló téren és a környező utcákban, kedden pedig a délutáni felvonulást követően meggyújtják az óriási főtéri máglyát, s elégetik a telet szimbolizáló koporsót.
A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.
A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
A
busójárást – első magyarországi elemként – vette fel az emberiség
szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ
Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.
0 Megjegyzések