Ír, belga, francia és olasz agrárszervezetek is képviseltették magukat azon a demonstráción, amelyen az Európai Unió közös agrárpolitikája ellen fejezték ki tiltakozásukat. A termelők a munkájukat és megélhetésüket ellehetetlenítő egyre szigorúbb szabályozások, valamint a számukra versenyhátrányt okozó ukrán termékek importja miatt is neheztelnek. Az Európai Parlament közelében tartott eseményen több jobboldali politikus is megjelent.
„Az európai gazdálkodóknak meg kell mutatniuk, hogy a jövőjüket érintő döntéshozatali rendszer rossz. Ezek az emberek állítják elő a mindennapi betevőnket, ami nemzetbiztonsági kérdés. Tehát el kell ismernünk, hogy ha nincsenek gazdálkodók, akkor nincs élelmiszerünk, ha pedig nincs élelmiszerünk, akkor jövőnk sincs” – fogalmazott Robert Roos, a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjának európai parlamenti képviselője lapunknak a Brüsszeli gazdatüntetésen.
A képviselőt az ukrán agrártermékek vámmentes behozataláról is kérdeztük, amivel kapcsolatban kiemelte: Európa képes önmaga ellátására, valamint azon felül az exportra is.
„Őrültség azt állítani, hogy szükségünk van az importra. Tehát mindenek előtt a saját európai gazdálkodóinkat kell megvédeni”
– tette hozzá.
A
gazdálkodók alacsony bevételeiről szólva Robert Roos kiemelte, hogy a
jelenlegi rendszer hibásan működik, a legtöbb hasznot a multinacionális
vállalatok húzzák az üzleten, ezért az EU részéről sokkal több
támogatást kell biztosítani a gazdálkodók számára.
Brüsszel nem tiszteli a gazdákat
A termelők nem ellenzik a szabályokat, azonban az EU közös agrárpolitikája ellehetetleníti őket, rajtuk keresztül pedig a vidéket is − többek között erről is beszélt Hendrik Vandamme, az Algemeen Boerensyndicaat, az egyik legnagyobb belga agrárszervezet elnökségi tagja. A gazdálkodó emlékeztetett, hogy Nyugat-Európában például a nitrogénkibocsátás radikális csökkentése okoz egyre nagyobb gondot az állattartóknak, valamint a folyamatosan szigorodó szabályozások miatt kiszámíthatatlanná váló jövő.
Az látható sokfelé, nem csak
Belgiumban, hogy a nagyvárosi emberek meg akarják mondani, hogy a
vidékiek hogyan éljenek. Ez a hozzáállás látszik a politikán is −
mutatott rá, majd hozzátette: az Európai Parlamentnek és az Európai
Bizottságnak is be kellene látnia, hogy tisztelniük kell azokat az
embereket, akik az ételt hozzák.
A termelő az EU-Mercosur
megállapodást is kritizálta, mivel olyan agrártermékek importját
jelentené Dél-Amerikából, ami az európai termelőktől veszi el a piacot.
Kérdésre válaszolva a gazdálkodó az ukrán agrárimportról is beszélt:
Ukrajna beengedése 15 éven belül a közös piacra gyakorlatilag tönkre
tenné az uniós agráriumot. Mint mondta, az Európai Bizottságnak és az
Európai Parlamentnek elsősorban a saját termelőit kell megvédenie.
Kvázi EU-tag lett Ukrajna
Az Európai Unió és Ukrajna között létrejött kereskedelmi megállapodások révén keleti szomszédunk már kvázi EU-tag.
Miközben
pedig az agrártermékeik az európai piacokra kerülnek, rájuk továbbra
sem vonatkoznak azok a szigorú előállítási szabályok, amelyek miatt az
európai termelők tiltakoznak – magyarázta Schenk Richárd, az MCC
Brussels kutató munkatársa.
A németországi gazdatüntetéseken
szerzett tapasztalatai alapján a kutató azt is megerősítette, hogy az
ukrán gabonadömping már Németországban is problémát okoz. Mint mondta,
ez a probléma elsősorban a kelet-német termelőket érinti, és habár a
német média korrektül tudósított a gazdatüntetésekről, az ukrán gabona
kérdés nem került előtérbe.
Schenk Richárd hangsúlyozta, hogy az
európai agrárpolitika a gyakorlatban már inkább környezetvédelmi
politika. Emlékeztetett, hogy a belga, francia és német állattartóknál a
nitrogénkibocsátás vált problémává, a finn erdészeteknél a fák
kivágása, és egyre több potenciális termőföld válik természetvédelmi
területté.
Mint mondta, a folyamatosan szigorodó előírások
mellett viszont húsz év alatt GDP-arányosan a felére csökkentették az
agrártámogatások szintjét.
0 Megjegyzések