Nem biztosítja a kisebbségi jogokat az új ukrán törvény

A nyilvános nyelvhasználat joga tovább szűkül

Nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire az új ukrán kisebbségi törvény, mi több, a módosítások egyes esetekben további zavart keltenek – írta csütörtökön az MTI-hez küldött állásfoglalásában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN).

Az európai etnikai, nyelvi és nemzeti kisebbségeket összefogó, több mint száz tagszervezettel rendelkező ernyőszervezet ebben az Európai Bizottság (EB) szerdai bejelentésére reagált, miszerint a testület javasolja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával.

A FUEN állásfoglalásában emlékeztet arra, hogy Ukrajna számára az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik feltétele a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása. Felidézi: az ukrán parlament, s Legfelsőbb Tanács 2022 decemberében fogadta el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényt, melyet az ukrajnai kisebbségek, az uniós tagállamok és a civil szervezetek is élesen bíráltak.

A Velencei Bizottság ajánlásai nyomán 2023. augusztus 23-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a törvény módosítását, melyet november 3-i bejelentése szerint Volodimir Zelenszkij államfő is aláírt – emlékeztet a FUEN. Rámutat arra is, hogy a kezdeményezők szerint a dokumentumban foglaltak törvényerőre emelése lehetővé teszi az EB számára Ukrajna teljes értékű uniós tagfelvételének végrehajtását.

„A FUEN nagyra értékeli Ukrajna hajlandóságát a nemzeti kisebbségekről szóló törvény módosítására, de úgy véli, hogy a módosítások nem javítják jelentősen a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szabadságainak és jogainak érvényesítésére vonatkozó törvényi keretet, és így nem érik el a kezdeményezők által kitűzött célt” – szögezi le állásfoglalásában a nemzetközi szervezet.

A dokumentum idézi Vincze Loránt FUEN-elnököt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselőjét, aki szerint a törvény „nem szünteti meg az oktatási és médiatörvény, valamint az államnyelvtörvény negatív hatásait, a problémák továbbra is fennállnak”.

„Az új törvény nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire. Még rosszabb, hogy egyes esetekben ezek a módosítások további zavart keltenek, például amikor kihagyják a »hagyományos« szót a nemzeti kisebbségek (közösségek) meghatározásából” – mutat rá Vincze Loránt.

A FUEN szerint a nyilvános nyelvhasználat joga is tovább szűkül, hiszen az anyanyelvet csak a nemzeti kisebbségek tagjai számára szervezett rendezvényeken lehet használni, míg a korábbi változat a nemzeti kisebbségek által szervezett rendezvényekre vonatkozott.

Az egyéb korlátozó rendelkezések között említi, hogy az ukrajnai kisebbségi nyelvű tömegtájékoztatás továbbra is erősen korlátozott, minden tartalmat le kell fordítani az államnyelvre. Azt is kifogásolja, hogy a kisebbségi nyelvű könyvterjesztés csak az állami hatóságok által létrehozott és fenntartott speciális könyvesboltokban lehetséges.

További korlátozó intézkedésnek tartja, hogy az anyanyelv használata a segélyszolgálatokban csak az idősotthonokban lehetséges, ha a másik fél érti a nyelvet, és hogy a kisebbségi nyelvek helyi közintézményekben való használatának szabályozása továbbra is hatástalan, mivel szubjektív kritériumokra hivatkozik.

Vincze Loránt rámutat: Ukrajnának a kisebbségi törvényt nem csupán az uniós csatlakozás követelményének kellene tekintenie, hanem „valódi esélynek arra, hogy javítson sok állampolgárának helyzetén, elősegítse a többség és a kisebbségek közötti együttműködést, és megteremtse a hosszú távú stabilitás feltételeit”.

„Kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy a kisebbségek megfelelő törvényi keretét csak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek bevonásával és közreműködésével lehet megvalósítani” – szögezi le összegzésképpen a FUEN elnöke.