Alekszej Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (SNBO) titkára ismét a Telegram üzenetküldő betiltását szorgalmazta.
"Nekem
nincs Telegramom. Úgy vélem, hogy ez egy nagyon veszélyes és sebezhető
üzenetküldő. Én pedig nem ismerem el a névtelen dolgokat. Ha kapunk
dokumentumokat (a tiltásról - a szerk.) az illetékes szolgálatoktól,
amelyeknek joguk van erre, higgye el, nem fogunk habozni" - mondta az
SNBO titkára egy interjúban.
Danilov a Telegram betiltásának szükségességét azzal magyarázta, hogy ott "befolyásoló rendszerek" vannak.
"Telegram
- ezek a befolyásolási rendszerek, ahol az emberek pénzért elkezdenek
bizonyos dolgokat népszerűsíteni. Ez nem az újságírásról szól, hanem a
befolyásról" - mondta az NSDC titkára.
Danilov úgy véli, hogy a
Telegramot nem újságírók használják, hanem „befolyásos ügynökök, akik az
érdekelt felek kérésére releváns narratívákat hirdetnek”.
Danilov
azt is mondta, hogy a Telegramon "egész táborok ülnek", bizonyos
emberek "vásároltak berendezéseket, simeket". Nyilvánvalóan bizonyos
botfarmokra és ellenőrzött nyilvánosságú hálózatokra utal.
A háború alatt a Telegram-csatornák váltak az ukránok fő információforrásává - írta meg korábban a Strana.
Erről tanúskodik a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérése, amelyet ma tettek közzé a KMIS honlapján - írták.
A felmérés szerint ma már 44 százalék a Telegram-csatornákról, 43 százalék a televízióból (az idősebb válaszadók), 36 százalék a YouTube-csatornákról, 34 százalék pedig az online hírportálokról tájékozódik.
A KMIS más felmérései is kimutatták, hogy a Telegram-csatornák között nincsenek egyértelmű élenjárók, a válaszadók több száz vagy ezer különböző csatornát neveztek meg. Ugyanakkor a válaszadók körében igény mutatkozik a gyors és tömör, rövid szövegeket vagy videókat tartalmazó információszolgáltatási formára.
Emellett a felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 49%-a bízik az ukrán médiában, 43% pedig nem bízik benne. Az állami szervezetekben 50 százalék bízik, 31 százalék nem bízik.
0 Megjegyzések