Exkluzív interjút adott a Világgazdaságnak Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A honvédelmi miniszter szerint a nemzetközi rend eresztékei recsegnek-ropognak, a tartós béke, a konfliktusok és súrlódások nélküli világ egy illúzió. Mint fogalmazott, súlyos árat fizetünk azért, hogy az örök béke színes Csipkerózsika-álmába ringattuk magunkat Európában. Hazánk esetében nem az a kérdés, meg tudja-e védeni magát, hanem hogy milyen áldozatok árán. Kifejtette, hogy Magyarország és a magyar emberek nagyobb biztonságban vannak, mint más nyugati országok polgárai, és bejelentette, hogy a NATO-követelmény a GDP-arányos 2 százalékos védelmi költésről már az idén, egy évvel a határidő előtt teljesült.
Ki
tudja, hány generáció óta tartja magát az a mondás, hogy ha egy
szomszédos ország megtámadná Magyarországot, néhány óra alatt ellenállás
nélkül el tudná foglalni Budapestet. Van ennek valóságalapja, meg tudja
magát védeni ma Magyarország?
Mindennap azért dolgozom,
hogy a nemzeti önerő előteremtésével egy olyan, a jelen és jövő
kihívásainak megfelelni képes haderőt hozzunk létre, amely képes
megvédeni hazánkat egy fegyveres konfliktus során. A kérdésnek tehát nem
annak kell lennie, hogy meg tudjuk-e védeni magunkat, hanem annak, hogy
milyen áldozatok árán tudjuk ezt megtenni. A veszélyek korát idő előtt
felismerve a kormány a honvédelem kérdését kiemelt nemzeti ügyként
kezeli, és a külső gazdasági kihívások teremtette akadálypályán is
biztosítja a Magyar Honvédség átfogó modernizációjához szükséges
forrásokat. A nemzeti önerő mellett egy külső támadás esetén ugyanakkor
számíthatunk szövetségeseink gyors és hatékony segítségére is.
A közelmúlt híreit figyelő laikusban könnyedén kialakulhat az a benyomás, hogy a világ forrong. Hogy látja ezt: valóban véget ért a béke korszaka és beköszöntött a háborúké?
Vállalom a tabudöntő szerepét.
A tartós béke, a konfliktusok és súrlódások nélküli világ egy illúzió, és súlyos árat fizetünk azért, hogy az örök béke színes Csipkerózsika-álmába ringattuk magunkat Európában.
Magyarország
azonban a miniszterelnök vezetésével idejében felébredt a hosszúra
nyúlt, pihe-puha álomból, és elkezdtünk erőt gyűjteni ahhoz, hogy
békében és nyugalomban élhessünk, és egy békés és rendezett országot
hagyjunk örökül gyermekeinkre és unokáinkra.
Kétségtelen
ugyanakkor, hogy a 2010-es évektől érezhetően több válsággal és
konfliktussal szembesülünk, mint korábban. Itt többen az egypólusú
világrend végét teszik mindezért felelőssé, amely nézetem szerint inkább
következmény, mint a problémák forrása. Meggyőződésem, hogy a
hidegháborúban kialakult intézményrendszer mára katalizátora a
hidegháború utáni világunkban felszínre törő konfliktusok legalább egy
részének. Holott a remények és az ígéretek ezzel ellentétesen úgy
szóltak, hogy a hidegháború végeztével a hidegháborús
intézményrendszerek képesek a tartós béke szavatolására. „Ami nem
fejlődik, az hanyatlik” – ez az érzésem a mi világunk kereteit biztosító
nemzetközi rendszerről. A kilencvenes és a kétezres években a
globalizáció mindenhatósága vált általános nézetté, most pedig az ebből
fakadó negatív következményekkel, a globalizáció árnyoldalaival kell
szembesülnünk. A nemzetközi rend eresztékei recsegnek-ropognak.
Ön szerint mi lesz a kifutása az orosz–ukrán és az izraeli háborúnak?
Ami
az orosz–ukrán és az izraeli háború kifutását illeti, nem pályázom a
szakértők és az elemzők kenyerére. Egyik konfliktus sem fog holnapra
megoldódni. Az igazi kérdés, hogy milyen hatással lesznek ezek a háborúk
a fennálló rendre és benne Európára. Mit jelentenek ezek a konfliktusok
Európa biztonsága szempontjából? A válasz mindkét esetben ugyanaz: egy
elhúzódó háború romboló hatást gyakorol Európa biztonságára és
stabilitására. Ez különösen az ukrajnai háborúra igaz. Minél tovább
tart, annál nagyobb az eszkaláció esélye, és annál tovább nőnek a már
így is hatalmas emberi és anyagi áldozatok. A magyar kormány szilárdan
kitart az orosz–ukrán háború kezdete óta képviselt álláspontja mellett,
csak az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások haladéktalan megindítása
jelenthet kiutat a milliók életét tönkretevő konfliktusból. Az izraeli
konfliktusnak a gyújtópontja viszont nem egy államok közötti háború,
mert
ami Izraelben történt, az a civilizációnk ellen elkövetett, barbár bestializmus.
Nők,
gyermekek, csecsemők, öregek és védtelenek hidegvérű gyilkolása túl van
minden háborús bűncselekményen, és túl van minden nemzetközi jogon. A
barbarizmust nem lehet tolerálni. Hazánk tehát kiáll Izrael önvédelemhez
való joga mellett, amint azt az Országgyűlésben elfogadott politikai
nyilatkozat is megerősíti.
Európa, sőt, a régió is a terrorfenyegetettség megemelkedésétől hangos. Mire kell számítani Magyarországon?
A
déli régiók több évtizedes instabilitása folyamatosan gerjesztette és
az utóbbi hónapokban a korábbinál is nagyobb mértékben felerősítette a
térségből induló illegális migrációt. A terrorszervezetek előszeretettel
használják a migránsok jelentette álcát az Európába történő bejutásra.
Az elmúlt időszakban tapasztalható volt, hogy a kontinensünk déli
határainál vagy akár a magyar határkerítésnél lévő migránsok egyre
agresszívebbek. A hazai titkosszolgálatok nyilvánosságra hozott
jelentése egyértelművé teszi, hogy az afganisztáni tálib rezsim és a
hozzá kapcsolódó térségbeli terrorszervezet-hálózat és annak tagjai át
akarják venni a balkáni embercsempészet egyre jövedelmezőbb üzletét.
Céljaik elérése érdekében mindennapos, hogy fegyvert rántanak. Déli
határkerítésünk tehát egy védvonal a terrorizmussal szemben.
Az
ismét fellángolt izraeli–palesztin konfliktus is rámutat: a
terrorizmussal nincs békekötés. Az ellenőrizetlen, tömeges migráció és a
terrorizmus összefonódása egyre súlyosbodó, mondhatnám egzisztenciális
fenyegetettséget jelent. A kormány a kezdetektől, a 2015-ben kitört
migrációs válságtól nagy hangsúlyt fektetett a probléma napirenden
tartására az euroatlanti szövetségi rendszerben. Az illegális migrációt
és a kapcsolódó kihívásokat, mint a brutális hasznot hajtó szervezett
bűnözést, ember- és fegyverkereskedelmet, és mindezek kísérőjelenségét, a
terrorizmust ugyanis csak határozott, illetve összehangolt fellépéssel
lehet megállítani. De a közös álláspont kialakításáig is nap mint nap
küzdenünk kell a határainkon „toporgó” kihívásokkal. A kormány egy
évtizede konzekvens, a magyar és az európai érdekeket előtérbe helyező
migrációs politikát folytat azzal, hogy megerősítette a déli határ
védelmét, amiben a Magyar Honvédség is kiemelt szerepet játszott. Az
időben meghozott döntéseknek köszönhető, hogy
Magyarország és a magyar emberek nagyobb biztonságban vannak, mint más nyugati országok polgárai.
Ezt
a biztonságérzetet pedig az Adaptive Hussars 23 elnevezésű országos
gyakorlattal tovább erősítettük. Ennek során mintegy 4500 katonát és 200
technikai eszközt mozgattunk meg országszerte, több vármegyén
keresztül, annak érdekében, hogy teszteljük az ország védelmi
képességeit és azt, hogy miként tud a honvédség a közigazgatás
rendszerével és a nemzetközi szövetségesi rendszerrel együttműködni. Ez
utóbbihoz a NATO Magyarországon települt többnemzeti alakulatai is
hozzájárultak.
Október közepén benyújtotta a csádi
katonai misszió indítására vonatkozó javaslatát. Miért indokolt ez, és
mikor indulhat el a kétszáz fős katonai különítmény?
Helyben
segítünk, ahelyett, hogy a problémát hoznánk ide. Csádi
szerepvállalásunkat a „déli kihívásokkal” szembeni fellépés, az
illegális migráció, a nemzetközi terrorizmus és a határokon átnyúló
bűnöző- és csempészhálózatok tevékenységéből eredő kockázatok
feltartóztatása indokolja. Valljuk, hogy a magyar határok védelme nem a
déli határainkon kezdődik, hanem több ezer kilométerre innen. A
kihívásokat helyben, a kibocsátó vagy a déli tranzitországokban kell
kezelni. Mivel napjainkban a Száhel-övezet tekinthető az afrikai
kontinens legakutabb válsággócának, Magyarország és egyébként Európa
biztonságának szavatolását is ott kell garantálnunk.
Korábban is
jelen voltunk a térségben, Magyarországot partnernek és sok esetben
barátnak tekintik. Jövő év tavaszától legfeljebb kétszáz magyar katona
fog szolgálni a száhelbeli országban, ami egy komplex, azaz
humanitárius-diplomáciai elemekre is épülő kapcsolatépítést egészít majd
ki védelmi-katonai oldalról. Ennek a komplex jelenlétnek a fokozatos
felépítése már korábban, tavasz előtt elindul, így
a csádi magyar katonai telepítés hivatalos indítása már ez év végén tervezett.
A
csádi katonai szerepvállalásunk a helyi elnök szeptemberben megküldött
meghívólevele alapján, a csádi kormány kérésére és együttműködésével, a
védelmi minisztériumok közötti megállapodás alapján valósul meg.
Közben
dübörög a haderőfejlesztés. Össze tudná foglalni, hogy a Honvédelmi és
Haderőfejlesztési Programon belül eddig mire költött a kormány?
Mielőtt
beléptünk volna a veszélyek korába, a magyar kormány kiszagolta a
levegőből a távolról idesodort puskapor szagát. Ezért 2016-ban hazánk
történelmének legnagyobb, legátfogóbb haderőfejlesztésébe fogott
Magyarország, amely a Magyar Honvédség számos elveszített képességét
akarja visszaszerezni, és mindemellett egy teljes kultúraváltást
megvalósítva megerősíti és modernizálja azt. A közelmúlt beszerzései
között olyan, csúcstechnológiát képviselő eszközöket említhetünk, mint
az Airbus H225M helikopter,
a páncélozott harcjárművek között – a hamarosan teljes mértékben idehaza gyártott – török Gidrán,
a német Leopard,
a PzH 2000
vagy a világ jelenleg legmodernebb – és szintén idehaza gyártott – gyalogsági harcjárműve, a szintén német Lynx.
Nincs
honvédelem megfelelő légvédelem nélkül, néhány hete adtuk át Győrben a
norvég-amerikai NASAMS légvédelmi rakétarendszert, ami szintén
csúcsminőséget képvisel a maga területén.
Mindezt a GDP-arányosan 2 százalékos védelmi költésünkből finanszírozzuk, ezt a szintet pedig idén és a következő években is tartani fogjuk.
A képességfejlesztés azonban túlmutat a számszerű összegen, valamint a magasan fejlett haditechnikai eszközök beszerzésén. A program átfogó szervezeti és szemléletmódbeli változtatásokat is tartalmaz. Mindezzel a haderőreformmal nem csupán az elsőbbséget élvező nemzetvédelmi feladatok megbízható ellátását biztosítja a Magyar Honvédség, hanem hazánk szövetségesi rendszerből eredendő kötelezettségvállalásai és felajánlásai is maradéktalanul teljesülnek, és egyben magasabb szintre is lépnek. A haderőfejlesztési program keretében az új, modern eszközök beérkezése folyamatos. De nem elég megvenni és átvenni az új harci gépeket, szükség esetén bánni is tudni kell velük. Ehhez egy fiatal, modern szemléletű, magabiztos, önálló kezdeményezőképességű, az alegység parancsnokai által teljes felelősséggel vezetett honvédségre van szükség.
Hol tart és milyen fejezet következik az új Leopardok beszerzésében? Illetve, hogy kell azt érteni, hogy a Párduc fejlesztésébe beszáll Magyarország?
A Magyar Honvédség korszerű nehézeszközökkel való felszerelése érdekében 44 darab Leopard 2A7HU harckocsit, 218 darab KF41 Lynx gyalogsági harcjárművet és a 24 darab Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackot vásároltunk. A Leopard és a Lynx gyártójával, a védelmi-ipari világélvonalba tartozó Rheinmetallal olyannyira elmélyült az együttműködés, hogy a Panther harckocsik közös fejlesztésébe Magyarország és a magyar mérnöki lelemény is beszáll. Ez pedig tovább erősíti a magyar hadiipari k+f-képességet, ami deklarált célja a magyar haderőfejlesztésnek. A csúcstechnika exportképes, keresett termék a világpiacon, márpedig mi egy csúcsminőségű magyar jövőért dolgozunk.
A honvédelmi célú fejlesztések másik lába az infrastruktúra és a kapacitások szélesítése. Hol tart ennek a megvalósítása?
Az az ország képes az önvédelemre, amely saját hadiipari kapacitásokkal rendelkezik. Ezért invitáltuk Zalaegerszegre a Rheinmetallt a Lynx páncélozott jármű gyártására, így indítottuk újra a kézifegyvergyártást Kiskunfélegyházán, és ezért indult el – szintén a Rheinmetall-lal – a várpalotai közepes és nagy kaliberű lőszer- és robbanóanyaggyár építése. Nemrég írtunk alá szándéknyilatkozatot a nagy múltú, olasz Beretta vállalattal a kis kaliberű lőszerek gyártásának bővítéséről, de együttműködünk a részben izraeli tulajdonú DND-vel is.
A védelmi ipar ma már a magyar gazdaság motorjának új hengere.
Az
újonnan létrehozott gyárak, üzemek fokozatosan kapcsolódnak be a
vérkeringésbe. A Lynx gyár már megkezdte termelését, jövőre a várpalotai
üzem első üteme indul el. Gondoskodunk a szakemberképzésről is.
Csongrádon a DIANA Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium erre egy
kiváló példa, itt nagyon sok elhivatott és lelkes fiatal tanul, akik
majd reményeink szerint a közeljövő magyar hadiiparának avatott, „értő
kezei” lesznek.
Hadd kérdezzek rá külön is a várpalotai
lőszergyárra és a kaposvári Gidrán-üzemre. Az előbbiről azt mondta,
európai szinten is kiemelkedő lesz a jelentősége. Hogyan kell ezt
érteni? Az utóbbiról pedig azt olvasni, hogy „túl nagy a csend”
körülötte.
A Várpalotai Védelmi Ipari Komplexumban épül
Európa egyik legmodernebb közepes és nagy kaliberű lőszereket gyártó
üzeme a magyar állam és a német Rheinmetall vállalat közös
beruházásaként. Az önálló védelmi ipar fejlesztése az európai stratégiai
autonómia egyik pillére. A várpalotai lőszergyár pedig nemcsak
Magyarország, hanem egész Európa számára kiemelt jelentőségű, hiszen a
háború hatására a fegyver- és lőszerszállító országok saját stratégiai
kapacitásaikat élték fel. Ezek hatalmas igényt generáltak, amely évekre
előre leköti az amúgy is szűkös európai lőszergyártó kapacitásokat, így
majd a várpalotaiét is.
Tavaly december 15-én letették a közepes
kaliberű lőszergyár alapkövét. A termelés 2024 második felében indulhat
el a tervek szerint. A gyár várhatóan körülbelül 200 új munkahelyet
teremt, és a hazai igények kielégítése mellett jelentős részben exportra
fog termelni. A lőszergyár bokrétaünnepségén Thierry Breton, az Európai
Unió belső piacért felelős biztosa méltatta hazánk elkötelezettségét és
kezdeményezését, mert az egybevág azzal az európai uniós
elkötelezettséggel, hogy növelni kell az európai lőszergyártási
képességeket. Elismerően szólt a beruházás előrehaladottságáról, és
gratulált ahhoz a teljesítményhez, hogy hazánk mindössze öt év leforgása
alatt mintegy megduplázta a védelmi kiadásokra szánt költségvetését,
amit egyúttal Európa nemzetei előtt járó példának is nevezett.
A
csúcstechnológiás, nehézgéppuskával felszerelt, páncélozott,
négykerék-meghajtású, gumikerekes Gidrán harcjárművek beszerzése volt a
török–magyar védelmi ipari kapcsolatok első mérföldköve. Október végén
arról írtunk alá szándéknyilatkozatot a török féllel, hogy már az
alapjárművet is Magyarországon, a győri Rába fogja gyártani. Így a
Kaposváron maradt integrációs munkálatokkal együtt ennek a harcjárműnek a
teljes gyártása is hazai földre fog kerülni.
A fentiek,
hogyan hatnak a védelmi kiadások szintjére? Meglesz az idén a 2
százalékos GDP-arányos költés, ami a NATO követelménye?
Magyarország
egy olyan szűk elitcsoport tagja lett a NATO-ban, akik képesek tartani a
GDP-arányosan 2 százalékos védelmi költési arányt.
Ráadásul mi már egy évvel a határidő előtt, vagyis idén elértük ezt.
Ezt
az arányt nemhogy fenntartjuk, de plafon helyett küszöbnek tekintjük a
továbbiakban is. Most vagy soha pillanatban van az ország. A védelmi erő
kifejlesztésének most kellett nekilátni, hogy képessé váljunk az ország
védelmét tisztességesen ellátni, és teljesítsük szövetségesi
vállalásainkat. Mindez tehát nemcsak a szövetségesi politikai-katonai
vállalásoknak történő megfelelés miatt fontos, hanem leginkább az ország
védelmének megfelelő szintű biztosítása, fejlesztése érdekében.
Mindehhez pedig bírjuk a kormány teljes támogatását is.
Ha már NATO. Ön mit gondol a svédek csatlakozási kérelméről? Erősítené ennek lezáródása a szövetséget?
Ahogy
az már többször elhangzott, támogatjuk Svédország NATO-tagságát. Az ügy
az Országgyűlés előtt van, a képviselőkön múlik, mikor születik döntés.
Ön is sokszor mondta, hogy mit sem ér a vas ember nélkül. Hogyan áll a honvédségi toborzás?
Tempó-,
stílus- és korszakváltás folyik a magyar haderőnél, ebből kifolyólag
evidens, hogy prioritásként tekintünk a megfelelően felkészített,
képzett, szakképzett, kiképzett utánpótlás biztosítására. Ahogy mondtuk
is, embert várunk a vasra. A cél, hogy a Magyar Honvédség köteléke olyan
fiatalokkal gazdagodjon, akik képesek a 21. századi modern, ütőképes
haderőnk fontos részét képező modern eszközpark használatára az ország
védelme érdekében.
Mert olyan magyar haderő épül, amelyet komolyan kell vennie mindenkinek.
Ennek
érdekében új toborzási stratégiával és kiemelt bérezéssel, célzott
programokat indítottunk, legyen szó hivatásos vagy akár tartalékos
állományról. Az ország minden vármegyéjében működik toborzó- és
hadkiegészítő iroda, amelyek elsődleges feladata a személyes jelenléttel
történő tájékoztatás. Ezzel is célunk, hogy minél többen testközelből
ismerkedjenek meg a honvédelem és a honvédség értékeivel és
jelentőségével.
Ami a számokat illeti, a várakozásainkat
felülmúló számban jelentkeznek a fiatalok, legutóbb csak szeptemberben
mintegy 500 elkötelezett hazafival bővültünk. Újabb kampányt indítunk,
ez alkalommal a tatai dandárhoz, az új magyar tüzérséghez várjuk a
fiatalokat.
Örökzöld kérdés a sorkatonaság. Honvédelmi
oktatás már van az iskolákban, de ön szerint szükség lenne-e valamilyen
formában harcászati kiképzésre is, akár a következő generációk, akár a
felnőtt népesség körében?
A harcászati kiképzésen
továbbra is csak a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és tartalékos
állományának tagjai vehetnek részt. A Magyar Honvédséghez való
csatlakozás önkéntes. Azt azonban érzékelnünk kell, hogy a társadalom a
liberális kormányok alatt egyre inkább eltávolodott a honvédelemhez
kapcsolódó feladatoktól, a honvédelem, a hazafiasság fogalmától.
Egy félreértelmezett nemzetköziség jegyében lebeszélték az embereket a hazafiságról, mondván, majd a nagyok vagy a NATO megvédenek bennünket.
Holott minden nép csak annyiban védett, amennyire önmagát képes megvédeni. Szerintünk hazánk védelme az egyik legnemesebb feladat, nem beszélve arról, hogy katonanemzet vagyunk, tisztában kell lennünk történelmi örökségünkkel és erényeinkkel éppúgy, mint az előttünk álló kihívásokkal.
Ennek érdekében a Honvédelmi Minisztérium jelentős szerepet vállal a honvédelmi nevelés területén. Ezért különösen fontosnak tartjuk az ifjúság nevelését, a honvédelem ügyéhez történő viszonyának kialakítását és folyamatos fejlesztését. Gyakorlati ember vagyok, azt vallom, szeresd a hazádat, hogy az viszontszerethessen téged. Az erre nyitott fiatalok felkészítése a honvédelmi nevelésen keresztül valósítható meg. Kísérleti jelleggel ezért minden 9. és 11. osztályos diák számára kötelezővé tettük a honvédelem tantárgyat, egyelőre hat iskolában. Gimnáziumokban és szakközépiskolákban egyaránt, katonaoktatókkal. De említhetem itt az évről évre egyre népszerűbb honvédelmi táborokat vagy a Honvéd Kadét Program sikerét. A magyar fiatalok ragaszkodnak a hazájukhoz és a hazánk is ragaszkodik a hazaszerető fiataljainkhoz.
Mikorra fejeződhet be a magyar honvédség és védelmi ipar teljes körű fejlesztése? Mikorra kell ezt a munkát elvégezni?
A fejlesztési feladatok nem érnek véget, hiszen az ország védelmi képességeit a változó világpolitikai – és különösen regionális – helyzetnek megfelelően szükséges fejleszteni annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség képességei mindenkor elrettentő erőt képviseljenek.
Ha mondjuk ön 2030-ban ránéz a magyar honvédségre, mit szeretne látni?
High-tech haditechnikával ellátott, jól felkészült, elkötelezett állományt. A szövetségeseink által is elismert és megbecsült, erős, korszerű, hivatásos és területvédelmi tartalékos komponensekből álló, 21. századi hadsereget, amely egyúttal ismeri és tiszteli a hagyományait, sőt, arra is épít. Valamint a térség meghatározó védelmi ipari szereplőjét. Ehhez minden adottságunk és elszántságunk megvan.
0 Megjegyzések