A magyar fizikusnak és társainak az attoszekundumos fizikai kutatásokért ítélték a rangos díjat 2023-ban.
A
Svéd Királyi Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint 2023-ban
Krausz Ferenc, Pierre Agositni, Anne L'Huillier kapja a fizikai
Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az
elektronok kutatásáért.
A Németországban élő Krausz Ferenc
társaival az ultragyors lézertudomány megalapítója. Az attoszekundum a
másodperc egymilliárdod részének egy milliárdod része (10-18 másodperc).
Az ilyen időtartományban működő lézerekkel olyan fizikai folyamatokat
lehet vizsgálni, amit eddig nem tudtunk, például az elektron útját az
atom belsejében.
Pierre Agostini az Ohiói Egyetem munkatársa, a 65
esztendős francia Anne L'Huillier a Lundi Egyetem aztomfizikia
professzora. A 61 esztendős Krausz Ferenc a müncheni Max Planck
Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilians Egyetem
kísérleti fizikai vezetője, az MTA külső tagja. Krausz és munkatársai
2001-ben elsőként állítottak elő és mértek attoszekundumok
fényimpulzusokat.
Az 2022-es fizikai Nobel-díjat Alain Aspectnek,
John F. Clausernek és Anton Zellingernek ítélték a kvantuminformációval
kapcsolatos kutatásaikért. Aspect, Clauser és Zellinger három évtizede
voltak esélyesek a díjra, ezért már „örökös jelöltként” emlegették őket.
0 Megjegyzések