Május elsején lezuhant egy repülőgép Kolumbiában. A katasztrófát csak négy gyermek élte túl, ők a nyomok alapján azóta a dzsungelben kóborolnak. Rengetegen keresik őket, a „kudarc nem opció”.
Kicsivel több mint egy hónapja lezuhant egy Cessna 206 típusú kisrepülőgép Kolumbia déli részén, a dzsungel közepén – írta meg a 24.hu.
Így történt a baleset
A gépen a pilóta mellett egy nő utazott négy gyermekével és annak a bennszülött törzsnek a vezetője, amelyhez a család is tartozott. A felnőttek holttestére a roncsok közt rábukkantak, a négy gyereknek azonban nyoma veszett. A maguk mögött hagyott nyomokból azóta kiderült, hogy a 13, 9, 4 éves gyerekek, valamint a mindössze 11 hónapos kistestvérük
nemcsak hogy túlélték a becsapódást, de feltételezhetően azóta is életben vannak.
A kolumbiai polgári légi közlekedési hatóság vizsgálata szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a pilóta előbb a közeli folyóban kísérelt meg kényszerleszállást végrehajtani, a sikertelen próbálkozás után a gép először egy fának csapódott, végül függőlegesen ért földet – a gyerekek hátul ültek.
A radarokról eltűnt gép roncsaira eleve nem volt egyszerű rábukkanni a dzsungelben. A hadsereg bevonásával ez csak több mint két héttel a szerencsétlenség után, május 16-án sikerült. A katonák az önkéntes bennszülöttekkel összefogva azóta is nagy erőkkel keresik a négy túlélő gyereket. Május 17-én szárnyra kaptak ugyan hírek a megtalálásukról – ezt maga a kolumbiai elnök, Gustavo Petro jelentette be Twitter-oldalán –, az információ azonban hamisnak bizonyult.
De honnan lehet tudni, hogy a gyerekek élnek?
Bár elég nehéz elképzelni, hogy négy gyerek ilyen hosszú ideig túlélhet a meglehetősen zord körülmények közt, Pedro Sánchez, a kolumbiai különleges erők parancsnoka az El Pais című lapnak arról beszélt,
számos jel arra mutat, nem kell feladni a reményt.
A gyerekek holttestét eddig nem találták meg; a bomló testek szaga vonzaná az állatokat, amik a keresőket is nyomra vezetnék. Ilyesmi ez idáig szerencsére nem történt az egy hónapos kutatóakció során, amely idő alatt a kereső csapatok 1400 kilométernyi területet fésültek át. Útközben ráadásul egyéb, a gyerekek túlélésére utaló nyomokat is találtak, köztük két használt pelenkát, hajgumit, kisollót, féli megevett gyümölcsöket és két, ágakból összeállított alkalmi menedékhelyet, egymáshoz viszonylag közel.
Miért nem sikerült mégsem megtalálni őket?
Pedro Sánchez szerint mindenkinek meg kell értenie, hogy „a dzsungel nem golfpálya". A látótávolság maximum húszméteres, az eső folyamatosan esik, a hatalmas, ötvenméteres fák között nappal is alig szűrődik be napfény.
„Ez a kutatás nem is olyan, mintha tűt keresnénk a szénakazalban, ennél is nehezebb:
mintha árnyékot követnénk a sötétben"
– tette hozzá.
Optimizmusra ad okot, hogy pár napja új nyomra bukkantak: a saras talajon egy lábnyomra. Az egyik kolumbiai katona lábmérete alapján ez valószínűleg a 13 éves, legnagyobb gyereké lehet; a lány egy bennszülött törzs tagjaként tisztában lehet a túlélési módokkal. Ami nyilván csak limitált ideig lehetséges ilyen viszonyok között, pláne, hogy jaguárok, ocelotok és mérgeskígyók is élnek a környéken.
Egész Kolumbia segíteni próbál
Mindeközben a katonaság folyamatosan próbál a gyerekeknek üzenni . A dzsungel sok pontján rikító szalaggal körbetekert sípokat rögzítettek hatvancentis magasságban a talaj fölött, amiket adott esetben meg tudnak fújni. Több mint 10 ezer szórólapot szórtak le, törzsi nyelvükön tanácsot adva a túléléshez, illetve megkérve őket arra, hogy maradjanak egy helyben.
A dzsungel felett folyamatosan repülőgépek köröznek, amelyek a nagymamájuk üzenetét közvetítik hangosbemondón: ne mozduljanak. Nagyapjuk szerint a gyerekek rejtőzködhetnek, talán nem gondolják, hogy keresik őket. A kereső csapatokhoz körülbelül két hete a négy gyerek apja is csatlakozott, hozzá tartott a család, miután a férfit a gerillák elüldözték az otthonából.
Jelenleg egész Kolumbia bizakodik, Pedro Sánchez közölte, csak akkor fejezik be a kutatást, ha a testvérek meglettek, vagy olyan sok idő telik el, hogy a gyerekek túlélésének esélye sem maradt, a csapatok pedig minden szegletet felderítettek.
A kudarc nem opció"
– felelte arra kérdésre, szerinte van-e esély rá, hogy a gyerekek soha nem kerülnek elő.
0 Megjegyzések