Ha az ilyen Dobrev-beszédektől nem szűnik meg a rák, a szén-dioxid-kibocsátás és az infláció, akkor semmitől.
Tény, hogy nincs különösebb sportértéke annak, ha az ember méretes csúsztatásokon éri Dobrev Klárát; mégis nehéz nem rácsodálkozni arra a könnyedségre és természetességre, amellyel most épp Szegeden szédítette közönségét a legnépszerűbb ellenzéki párt miniszterelnök-aspiránsa. Nézzünk csupán két apró részletet.
„Egyetlen ország van Európában, ahol az elmúlt években csökkent a megújuló energiaforrások aránya, és ez Magyarország”, mégpedig „egyetlen gonosz ember” miatt, akit „nem érdekel a jövő” – tudjuk meg például a DK politikusától. Ha az elmúlt évek alatt az utóbbi 3-4 évet értjük, akkor
az állítás eleve többszörösen hamis, 2019 óta ugyanis Magyarországon a megújuló energia részaránya folyamatosan és dinamikusan nőtt;
Bulgáriában ellenben 2020 után csökkenés jött.
2019 előtt valóban volt errefelé visszaesés (például Szlovákiában is egyébként), csakhogy korábban a megújuló energiaforrások túlnyomó részét a biomassza tette ki, lásd tűzifa. Ebből fogyott tehát arányaiban kevesebb, ez okozta a megújulóenergia-használat időleges visszaesését, ami egyébként az uniós előírásokat tekintve bele is fért, mivel az ország számára kitűzött cél így is teljesült. Miközben tavaly ősszel itt tömegek vizionálták kétségbeesetten az egész ország fűtési célú tarvágását, Dobrev Klára gyakorlatilag azt sérelmezi, hogy 2013 és 2018 között nem égettünk el több fát.
De ez még nem eléggé drámai, ezért a gondolatmenet folytatódik: „Gázzal fűtesz, hogyha éhen halsz, akkor is” – szögezte le a kormány az EP-képviselő szerint aljasul, amikor ideiglenesen, nem azonnali hatállyal, a későbbi igénylők vonatkozásában felfüggesztette a fel nem használt napenergia hálózatba való visszatáplálásának lehetőségét. Ami egyébként további rohamhoz vezetett a napelempiacon, tehát csak segítette a megújulóenergia-használat további terjedését –
de a hallgatóság már szinte látja maga előtt, ahogy Orbán Viktor hitvány módon megfenyegeti a lakosságot:
ne merészelj beruházásba kezdeni, ezáltal pedig áfát generálni és a gyengélkedő építőipart pörgetni, Te, adó- és járulékfizető polgár, hanem az átlagfogyasztásig támaszkodj az államnak súlyos pénzekbe kerülő rezsicsökkentésre, átlagfogyasztás felett pedig inkább halj éhen legott (ami egyébként kevéssé életszerű opció azok esetében, akiknek telik fűtési célú napelemparkra plusz esetleg hőszivattyúra).
Körülbelül azokban a percekben, amikor Dobrev Klára a beszédének ezt a részét fogalmazta, egy (részben uniós forrásokból finanszírozott) szegedi alállomás átadásán az illetékes államtitkár elmondta: „a kormány 2030-ig hatezer megawattnyi napelemes kapacitás kiépítését tervezte. Úgy tűnik, ez egy-két éven belül elérhető”. Február óta minden hónapban megdőlt az ipari naperőművek termelési csúcsa, május elsején pedig volt olyan negyedóra, amikor a hazai villamosenergia-igényt 94 százalékban megújuló forrásból fedezték.
Elkerülték volna ezek a fejlemények az „árnyékkormányfő” figyelmét és tényleg 2019-es adatokból dolgozva tervezgeti a 2026-os programját,
vagy túl kevés a gond, a politikai sikerhez muszáj szándékosan hazugságokkal is stresszelni a szavazókat?
Amivel meg is érkeztünk a beszéd egy másik részletéhez. „Ma egész Európában Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban!” – mutat rá döbbenten Dobrev Klára, egy „orbáni infláció” feliratú térképpel szemléltetve az adatot, majd kellő borzongás és megfelelő mennyiségű fejcsóválás után leszögezi: ez nem valamiféle sajátos magyar balsors miatt van így, nem! Hanem azért, mert az Orbán-kormány nem hajlandó költeni az egészségügyre a magyar költségvetésből. Bezzeg a következő miniszterelnök (tudniillik ő) olyasmikkel fog büszkélkedni, hogy itt halnak meg a legkevesebben rákban és mindenki meg tudja venni a legmodernebb gyógyszert (magabiztos mosoly, hatásszünet; a kivetítőn a zömében nyugdíjas közönség előtt megjelenik az ígéret: „a TI adótokat egészségügyre”).
Nos. Az sajnos igaz, hogy Magyarország vezeti a rákos halálozások uniós statisztikáját, jóllehet (a helyzet csigalassú, ámde folyamatos javulásának köszönhetően) egyre csökkenő mértékben. Csakhogy a DK politikusa a teátrális rácsodálkozásával nyilvánvalóan abból indul ki, hogy hallgatósága tájékozatlan és szenilis. A „rákos megbetegedés okán elhunyt férfiak arányát tekintve világelsők vagyunk” – írta ugyanis már 2004 júniusában is a Népszava, hogy azután 2009 decemberében hírül adja: „Magyarország világelső a rákos megbetegedésekben és a halálozásban”.
Vajon akkoriban is a NER volt ezért a felelős? Vagy netán a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és az alkohol?
A kérdés azért releváns, mert az OECD most is pontosan ezeket jelöli meg a magyarországi mortalitás fő tényezőiként, nem pedig Orbán Viktort. Ha tehát Dobrev Klára valóban büszke akarna lenni arra, hogy itt a legkedvezőbbek a rákstatisztikák, akkor semmiképp sem várna arra, hogy valamikor hátha megkaparintja a hatalmat, és akkor állítólag (a 2010 előtti gyakorlattól eltérően) beletol egy csomó pénzt az egészségügybe (egyidejűleg azzal, hogy felújít és napelemmel szerel fel minden panel- és társasházat, kényelmes életre elegendő nyugdíjat fizet azoknak is, akik nem vettek részt a közteherviselésben, pénzesőt zúdít a közoktatásra, megemel minden bért, ésatöbbi), hanem most azonnal szólna legalább a hallgatóságának, hogy drága barátaim, vigyázzatok magatokra, tegyétek le a cigit, a DK TV nézése közben szalonnázás helyett végezzetek legalább vállkörzéseket, és ellenállásképpen bojkottáljátok a töményszeszfogyasztást. Máris elhinnénk, hogy rajta van az ügyön, tesz a népegészségügy érdekében. Na de a követők immunrendszerét rombolva keseregni azon, hogy itt minden rossz (például drága a zsírban sütött rántott hús), majd hagyni, hogy bánatukban leigyák magukat, az nem túl meggyőző.
„Ha itt tudnának maradni késő estig, el tudnám Önöknek mondani pontosan, mit tervezünk az egészségügyben, az oktatásban, hogyan lehetne letörni az inflációt” – mondta végül Dobrev Klára,
de sajnos ezekre a részletkérdésekre nem jutott idő.
Támpontként csupán a DK által közreadott 13 pontos „antiinflációs” cselekvési terv szolgálhat: aszerint eltörölnék a kiterjesztett népegészségügyi termékadót, azaz olcsóbbá tennének egy sor feldolgozott, előrecsomagolt, a kelleténél sósabb vagy cukrosabb, nem alapvető élelmiszert (vö.: elhízás), csökkentenék a rezsi áfáját és ezáltal a túlfogyasztók spórolásban vagy energetikai korszerűsítésben való érdekeltségét (amellett, hogy a szemlőhegyi wellnessrészleges nagyfogyasztó lényegesen több áfát spórolna meg, mint a kis lakásban élő, jóval átlag alatt fogyasztó özvegy, aki felelős polgárként az évek során összekuporgatta az ablakcserére valót), valamint egyebek mellett emelnék a minimálbért és a nyugdíjakat. Plusz csatlakoznának az Európai Ügyészséghez.
Ha ettől nem ijedne meg a rák, a szén-dioxid-kibocsátás és az infláció, akkor semmitől.
(Francesca Rivafinoli - Mandiner.hu)
0 Megjegyzések