Az Economist szerint Putyin sikeresen, „halálos fegyverként” használta az energiához való hozzáférést az európai lakosság ellen.
Hatvannyolcezer
életet követelhetett Európában a legutóbbi tél során az, hogy
jelentősen megemelkedtek az energiaárak, ami magasabb szám, mint a
koronavírus okozta halálozások ugyanebben az időszakban – legalábbis az
Economist számításai szerint.
Mint a lap emlékeztet, Vlagyimir
Putyin orosz elnök, miután megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában,
elvágta az Európa felé irányuló gázszolgáltatást, amivel elérte, hogy
jelentősen megnövekedjenek a lakossági energiaárak: a két évvel
korábbihoz képest ezen a télen az elektromosság 69, a gáz 145
százalékkal drágult.
Márpedig a lap munkatársai szerint a magas
energiaárak emberéletekbe kerülhetnek, mert ha az emberek nem tudják
vagy akarják megfelelően felfűteni a lakásaikat, hideg növeli a szív és a
tüdő megbetegedéseinek kockázatát. Hogy rájöjjenek, valóban okozott-e
kiugró halálozási számokat mindez, az Economist egy modellt készített,
amelyhez a többlethalálozásra vonatkozó adatokat vették figyelembe, azaz
az átlagosan várható halálozási számtól való eltérést.
A
modellben a 2015 és 2019 közötti halálozási adatokat hasonlították össze
a mostani téliekkel. 28 vizsgált európai országban úgy találták, hogy a
várt adatoknál 149 ezerrel többen haltak meg 2022 novembere és 2023
februárja között, ami 7,8 százalékos emelkedést jelent.
A
növekedést több tényező is okozhatta; 60 ezer halálesetet indokoltak a
hatóságok a koronavírus-fertőzéssel, de a járvány vélhetően közvetve
vagy közvetlenül ennél több halálesetért lehetett felelős, de aligha
felelős a teljes számért. Hozzáteszik: 2020 márciusa és 2022
szeptemebere között a többlethalálozás 79 százalékáért nevezték meg a
koronavírust felelősnek, míg a legutóbbi télen csak a 40 százalékáért.
Emellett
a hideg időjárás és a december elején tapasztalt nagy lehűlés is
okozott halálozásokat, azonban mivel az idei tél enyhébb volt a
2015-19-es évekénél, úgy vélik, ez sem lehet felelős a teljes további
többlethalálozásért.
Az Economist modellje számolt az egyes
országok demográfiai adataival, az energiaárakkal és a korábbi télen
tapasztalt koronavírus miatt halálesetek számával is. Úgy vélik, hogy
kilowattóránként 0,1 eurónyi (kb. 40 forintnyi) áramár-emelkedés 2,2
százalékkal növeli egy ország heti halálozási adatait. Így számolva
kijelentik:
ha az áram ára megegyezett volna a 2020-as árakkal, 68 ezerrel kevesebb haláleset mutatott volna a modell.
Hozzáteszik azt is: számításaik szerint a kormányok energiaárakat csökkentő beavatkozásai nélkül 26 600-zal több haláleset történhetett volna Európában az elmúlt télen.
0 Megjegyzések