Kína kulcsfontosságú globális erővé vált, számos csúcstechnológia vezető országává, státusza és az uniós érdekeink miatt még fontosabbá válik az EU-val való kapcsolata, ezért a Kínával való szakítás nem életképes, nem kívánatos és nem is célszerű – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke kedden az Európai Parlament plenáris ülésén.
A EU-Kína kapcsolatok újragondolásáról szóló plenáris vitában az elnök elmondta: Az EU-nak ki kell dolgoznia kockázatmentesítési startégiát Pekinggel való viszonyát illetően, amely világosan rámutat a kockázatokra és a lehetőségekre. Mint mondta, az utóbbi évek során Kína általános stratégiai álláspontja "megkeményedett". Például a katonai gyakorlatokat hajt végre a Dél-kínai-tengeren, vagy súlyos emberi jogsértéseket követ el az ujgurok lakta területeken.
Felszólított a tajvani békére
Az
EU a Tajvani-szorosban a béke és a stabilitás megteremtésére szólít
fel, és határozottan ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását,
különösen erő alkalmazásával - hívta fel a figyelmet. Von der Leyen
szerint Kína fokozza gazdasági és kereskedelmi kényszerítő politikáját
is, "ez arra utal, hogy lezárta a reformok és a nyitás korszakát és a
biztonság valamint ellenőrzés új korszakába lépett".
"Kína nyíltan a világtól való függőségének csökkentésére irányuló politikát folytat. Ez teljesen rendben van. De miközben növeli a függetlenségét, egyben növeli a világ tőle való függőségét is, például a kritikus nyersanyagok vagy a megújuló energiaforrások, az új technológiák terén"
- mutatott rá.
Hozzátette:
ezért kell egy olyan megközelítést kidolgozni, amely megfelel a
gazdasági és nemzetbiztonsági szükségleteknek, amelyet mindenki támogat,
és Kína is képes elfogadni. Az elnök szerint, e célból csökkenteni kell
"a félreérthető kommunikációt", és biztosítani kell Kínát, hogy az EU
nem akarja megszakítani a gazdasági, társadalmi, politikai és tudományos
kapcsolatokat, továbbá sürgető szükség van az EU-Kína kapcsolatok
egyensúlyba állítására az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a
kölcsönösség alapján.
"Azt szeretnénk, ha Kína tiszteletben
tartaná az egyenlő feltételeket, amikor a vállalatainknak a kínai piacra
való bejutásáról van szó, továbbá a támogatások átláthatóságát, és a
szellemi tulajdonjogokat. Ezért kell a jövőbeni Kína-stratégiánk
központi részét képeznie a gazdasági kockázatcsökkentésnek" -
hangoztatta. Von der Leyen szerint több területen kell specifikus
stratégiát kidolgoznia az EU-nak: az ellenállóképesség javítása és a
versenyképesség illetve az ipari és védelmi szuverenitás erősítése
terén, a kereskedelmi védelemre vonatkozóan.
Az unió tagállamainak egységesen kell Kínához viszonyulniuk
Hangsúlyozta
annak jelentőségét is, hogy az uniós vállalatok tőkéit, szakértelmét ne
lehessen felhasználni a rendszerszintű riválisok katonai hírszerzési
képességeinek erősítésére. Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai
főképviselő beszédében rámutatott, hogy az EU-Kína kapcsolatok, már csak
azért is bonyolultak, mert az egyes tagállamok különbözően közelítenek
Pekinghez.
"Amennyiben egy közös koherens uniós Kína-stratégiát akarunk kialakítani, létfontosságú, hogy az EU minden egyes tagállama úgy járjon el, hogy közben teljes mértékben tiszteletben tartja a szerződéseket és hatáskörét"
- mutatott rá.
Véleménye
szerint, a közös stratégia kialakítása során, nagy figyelmet kell
szentelni a Kínával való párbeszéd fenntartására. "Kína szuperhatalom,
amely folyamatosan növekszik, jelen van az egész világon, befolyása
jelentős, politikai súlya egyre nagyobb és egyre vonzóbbá válik a déli
országok számára. Nem hagyhatjuk abba a tárgyalásokat Kínával, csak
azért mert az ország nem demokratikus. Több mint 40 magasan eladósodott
ország van, több milliárd embert érint a klímaváltozás. Az ilyen
problémák megoldásában együtt kell, hogy működjünk Pekinggel" - hívta
fel a figyelmet.
Továbbra is fent kell tartani az emberi jogi párbeszédet Kínával
Borrell
hangsúlyozta továbbá, hogy Kína minden nemzetközi fórumon és a világ
minden országával szemben olyan narratívát alakított ki, amely az
alapvető politikai jogokat a gazdasági fejlődésnek rendeli alá.
Mint mondta,
a politikai szabadságra szükség van a polgárok jólétének megteremtése végett, ezért "a rendelkezésre álló összes szellemi erővel szembe kell szállni Kína narratívájával", úgy hogy közeben az EU fenntartja Kínával az emberi jogokról szóló párbeszédet.
Tajvannal
kapcsolatban Borrell felhívta a figyelmet, hogy a régió Európa számára
kulcsfontosságú, gazdaságilag és stratégiailag egyaránt.
"A
tajvani-szoros a világkereskedelem egyik legfontosabb helyszíne az
EU-nak kell ott lennie, a hajózás a hajózás szabadságát biztosító
műveletek révén" - hangsúlyozta. Véleménye szerint, el kell utasítani
minden, Tajvan ügyeibe való külső beavatkozást, mert ez gazdaságilag
súlyos következményekkel járhat az EU számára, mivel Tajvan szerepe a
legfejlettebb félvezetők gyártásában kulcsfontosságú.
Kínának fel kell lépnie Oroszországgal szemben
A
főképviselő "a provokációk megakadályozására szólított fel, bárhonnan
is érkezzenek" és "a status quóhoz való visszatérés" mellett érvelt.
Ukrajnáról szólva hangsúlyozta: a Kínával való kapcsolatok nem
fejlődhetnek "normálisan" ha Kína nem használja a befolyását
Oroszországgal szemben, hogy rávegye, hogy vonja ki csapatait az
országból. "Minden olyan semleges álláspont, amely nem tesz különbséget
az agresszor és az áldozat között, alapvetően az agresszor oldalán áll" -
jelentette ki.
0 Megjegyzések