Az elmúlt évben csúcsot döntött a Németországban élő, migrációs háttérrel rendelkező lakosok száma – derül ki a Szövetségi Statisztikai Hivatal adataiból, amely szerint a német lakosság már csaknem egynegyede rendelkezik ilyen háttérrel.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal felmérésében a migrációs háttérrel rendelkező lakosok közé azokat is besorolja, akik korábban, azaz 1950-től érkeztek az országba – mint első generációs migránsok –, továbbá ezen csoportba tartoznak az előbb említett személyek közvetlen leszármazottai is – számolt be a Hirado.hu.
A hivatal adatai szerint így:
2022-ben a migrációs múlttal rendelkezők aránya csúcsot döntött,
ugyanis már 20,2 millió fő, azaz a lakosság 24,3 százaléka rendelkezik
migrációs háttérrel.
A hivatal által készített mikrocenzus eredményei továbbá arra is
rámutatnak, hogy a migrációs háttérrel rendelkezők aránya a tavalyi
évben 6,5 százalékkal volt magasabb a 2021-es eredménynél, amely azt
jelenti, hogy ezen idő alatt 1,2 millió fővel nőtt ezen személyek száma.
Im Jahr 2022 lebten in Deutschland 20,2 Millionen Menschen mit Einwanderungsgeschichte. Das waren 6,5 % oder 1,2 Millionen mehr als im Vorjahr. Der Anteil an der Gesamtbevölkerung stieg um 1,3 Prozentpunkte auf 24,3 %. Mehr:https://t.co/TdvzOBiKby #Eingewanderte #Bevölkerung pic.twitter.com/bw2M5mqtk5
— Statistisches Bundesamt (@destatis) April 20, 2023
További fontos adat, hogy a 20,2 millió migrációs háttérrel rendelkező személyből 15,3 millió főt (a lakosság 18,4 százaléka) tett ki azok száma, akik 1950 óta érkeztek az országba, ezen lakosok közvetlen leszármazottai – akinek mindkét szülője első generációs érkező – pedig elérték a csaknem 5 millió főt (a lakosság 5,9 százaléka).
A migránsok többsége az elmúlt 10 évben érkezett Németországba, közel 40 százalékuk – azaz 6,1 millió fő –, 2013 és 2022 között érkezett. A migrációs hátterűek átlagéletkora 30 évre tehető, azaz lényegesen fiatalabbak, mint a migrációs múlttal nem rendelkező lakosság, akiknek az átlagéletkora 47 év.
A migrációs hátterűek többsége Szíriából (16 százalék),
Romániából (7 százalék), Lengyelországból (6 százalék) és Ukrajnából (5
százalék) érkezett.
További 4 millió fő él Németországban, akinek csak az egyik szülője rendelkezik migrációs háttérrel.
Tavaly további 3,9 millió személy született Németországban (a népesség 4,6 százaléka), akik esetében a két szülő közül csupán az egyik rendelkezik migrációs múlttal. Ebben az esetben a 2021-es adatokhoz képest 3,5 százalékos növekedésről számolt be a statisztikai hivatal.
Fontos megjegyezni, hogy a hivatal által készített felmérés szerinti migrációs háttérrel bíró személyek körébe azonban ezen csoport nem került beszámításra.
A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal adatai szerint az idei év első negyedében több mint 80 ezren nyújtottak be menedékkérelmet Németországban mellyel kapcsolatban a Tübingen városának zöldpárti polgármestere is felszólalt.
„Ha a társadalom minden erőforrását az újonnan érkezőkre
fordítjuk, de az itt helyben élők számára nem marad semmi, akkor ez
feldúlja a társadalmat”
– fogalmazott Boris Palmer, aki továbbá arra is figyelmeztetett, hogy a menedékkérőket a szociális rendszerek egy bizonyos ponton túl már nem lesznek képesek fenntartani.
A politikus szerint:
„Az ilyen magas (menedékkérelmi) szint mellett fel kell tenni
a kérdést, hogy ez mit jelent a társadalom számára, ha kevés az új
munkavállaló száma, a támogatásból részesülők pedig sokan vannak”.
A Die Welt napilap kiemelte, az idei év első negyedévében a menedékkérelmek száma a tavalyi évhez képest jelentősen megugrott. A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal adatai szerint az idén január és március közötti időszakban összesen 87 777 személy adott be menedékjogi kérelmet Németországban. A hatóság szerint a beadott kérelmek száma közel 80 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos negyedévéhez képest.
0 Megjegyzések