A baloldali vezetésű főváros sleppjére költhették el Karácsony Gergelyék azt a 200 milliárd forintos tartalékot, amit az előző főpolgármester, Tarlós István hagyott utódjára 2019-ben – állította a Városháza-ügy kulcsfigurája egy beszélgetés során. Ez azokból a vágatlan hangfelvételekből derül ki, amelyeket korábban Anonymus juttatott el a hatóságokhoz, és amelyeknek a leirata a jelenleg zajló büntetőeljárás nyomozati anyagainak részét képezik.
Újabb megdöbbentő részletekre világított rá a Városháza-botrány kulcsfigurája azon a hangfelvételen, amelynek leirata a Magyar Nemzet birtokába került. Gansperger Gyula a Karácsony Gergely vezette főváros közpénzkezelési gyakorlatáról és az önkormányzat valós anyagi helyzetéről rántotta le a leplet. Többek között azt taglalta, hogy Budapest baloldali vezetése a „sleppre” költhette az előző főpolgármestertől, Tarlós Istvántól megörökölt 200 milliárd forint nagy részét.
Kampányüzemmódban vádaskodott a főpolgármester
Mielőtt pontosan idéznénk a Városháza-ügy egyik kulcsfigurájának véleményét a főváros baloldali vezetésének közpénzkezelési gyakorlatáról, érdemes visszatekinteni a 2019 októberétől – a baloldal fővárosi hatalomátvételétől – eltelt időszak történéseire. Karácsony Gergely főpolgármesteri tevékenységét a kormány elleni kampány és miniszterelnök-jelölti ambíciói határozták meg. Már 2020 februárjában arról beszélt a főváros költségvetéséről szóló vitában, hogy a kormány „kivérezteti” Budapestet. A főpolgármester úgy fogalmazott: „a költségvetés feszített, a kormány feszíti, a kabinet ugyanis az iparűzési adó átírásával az önkormányzatok gazdasági helyzetét rontja, a fővárostól 100 milliárd forintot elvéve.” Szerinte aki ezt támogatja, az nem fejleszti, hanem kivérezteti a fővárost.
Később, 2021 novemberében már a Fidesz központjához fordult Karácsony kabinetje azt kérdezve, hogy hogy „miért akarja a kormányzat kivéreztetni a fővárost”. A főpolgármester a közösségi oldalán olvasható bejegyzésben azt írta: „a központi kormányzat a 2019-es önkormányzati választások óta bünteti Budapestet és a budapestieket”.
Tarlós cáfolta Karácsonyt
A valós helyzet azonban egészen más, mint ami Karácsony vádaskodásából következne. Tarlós István már 2020 novemberében az Indexnek adott interjúban világosan, konkrét adatokkal alátámasztva cáfolt utódját. A volt főpolgármester úgy fogalmazott: „Azt, hogy most mi a helyzet a város forrásai tekintetében – több mint egy év távlatából – nem akarom véleményezni. De azt pontosan tudom, mit hagytunk ott: tartalékként 160 milliárd forint értékpapírt és 40 milliárd forint készpénzt. Ez 200 milliárd forint. Hiába mondják azt, hogy ezt ők ki tudják tölteni projektetekkel, mert előkészített projekteket csak mi hagytunk ott, új előkészített projekt nincs. És az EIB-hitelkeretből, amit mi hagytunk ott, a felét nem hívtuk le. Az általunk hátrahagyott – az örököltnél két és félszer kisebb – adósságállományról azt kell tudni, hogy ez fejlesztési hitel, és ezeket nem most kell visszafizetni, a legkorábbi futamideje 2030-ban jár le, de nagyobbik rész 2044-ben, illetve 2049-ben. Majdnem harminc év múlva. Tehát nem az van ám, amit itt az emberek nagy része hisz, hogy 110 milliárdot most mindjárt vissza kell fizetni, hanem ezt 29 évre elosztva kell törleszteni.”
Karácsonyék tehát jelentős – 200 milliárd forintos – tartalékkal vették át 2029-ben a fővárost, majd ennek a pénznek a nagy részét anélkül élték fel, hogy érdemi új beruházásokat, fejlesztéseket indítottak volna. A fővárosi önkormányzatok pénzeszköz-állományát tartalmazó hivatalos adatokat összegezve is látható, hogy miközben a budapesti kerületek anyagi helyzete mindvégig– még a koronavírus-járvány idején is – stabil volt, addig a Fővárosi Önkormányzat 2021. évi előzetes tényadatok szerinti költségvetési egyenlege 62,7 milliárd forint hiányra teljesült. Megállapítható, hogy 2019 és 2021 vége között közel 115 milliárd forinttal csökkent a Fővárosi Önkormányzat pénzeszköz-állománya, ami 2022-re a 2021 végén lehívott 65 milliárd forint fejlesztési célú hitelkeret nélkül a lélektani 100 milliárdos határ alá zuhant volna.
A sleppnek nagy a rizsije
Ezek után adódik a kérdés, hogy mire költhették el Karácsonyék ezt a tetemes összeget. Erre kereste a választ a hangfelvétel tanúsága szerint a Városháza-ügy kulcsfigurája, Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök egykori „harcostársa” is, aki előbb tömören úgy fogalmazott: „slepp van közöttük.”
Itt érdemes megállni egy pillanatra és pontosítani, kikre utalhatott Gansperger Gyula. Az említett „slepp” jelentős részét képezheti a tanácsadók hada, amely körülveszi Karácsony Gergelyt és akik évente több száz millió forintjába kerülnek a budapesti adófizetőknek. Az Origo 2021 végén közérdekű adatigényléssel kapott hivatalos fővárosi adatok alapján arról számolt be, hogy majdnem 400 millió forintot költött el tanácsadókra Karácsony Gergely főpolgármester és négy helyettese csak abban az évben. Összesen 54 önkormányzati (fő)tanácsadót foglalkoztattak 2021 során, közülük 47-en a teljes évet kitöltötték, tehát jogosultak voltak 12 havi fizetésre. A dokumentumból az is kiderült, hogy egy tanácsadó havonta átlagosan bruttó 636 019 forintot keresett.
A slepp csupa régi, bejáratott balliberális bizalmi ember, akik már a Gyurcsány-Bajnai korszakban bizonyították párthűségüket. Ebbe a körbe tartozik például Jávor Benedek, aki nem tanácsadó, de ő is jelentős pénzhez jut a baloldali vezetésnek köszönhetően, mivel Karácsony Gergely azzal bízta meg, hogy Brüsszelben vezesse a főváros képviseletét, havi 990 ezer forint fizetésért. Egy másik fontos ember, Korányi Dávid, aki a főpolgármester diplomáciai főtanácsadójaként dolgozott tavaly év végéig 900 ezer forintos havi illetményért.
Korányi hozta létre az Egyesült Államokban azt az Action for Democracy nevű alapítványt, amely a 4 milliárd forintos külföldi támogatás döntő részét közvetítette a dollárbaloldalnak a tavalyi kampányban.
A Soros-hálózat egyik prominense – a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott Város Mindenkiért Csoport aktivistája – Misetics Bálint lakhatási és szociális főtanácsadóként keres szintén kilencszázezer forintot a Városházán. Igazi nagy hal, az a Gál J. Zoltán, aki egykor Gyurcsány Ferenc államtikáraként is tevékenykedett. Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt kampányával kapcsolatban a kampányfőnöki feladatokat látta el 2021-ben, és egyúttal a főpolgármester stratégiai főtanácsadója. Gál J. a városháza egyik legbefolyásosabb embereként a főpolgármester Facebook-posztjaiért is felelős volt, és tavaly havi 1,15 millióforintot keresett.
A sleppnek tehát nagy a „rezsije”, sokba kerül a balliberális holdudvar kifizetése, amire a Városháza-ügy kulcsfigurája is utalhatott. Az idézett beszélgetés egy későbbi részében bővebben is kifejtette álláspontját a főváros valós anyagi helyzetéről, jelezve, hogy 200 milliárd forintnyi készpénzes államkötvényt hagytak 2019-ben az új, baloldali városvezetésre. Majd így folytatta: „És van rajtuk 112 milliárd fejlesztési hitel, amiből az elsőt, az elsőt 2030-ban kell majd elkezdeni törleszteni, kamatot nyilván kell fizetni. 2030, 2030 és 40, és 2040 és 2050 között kell fizetniük vissza a hitelt. Tehát most adósság-szolgálatuk, tőke nincs.”
Ezt követően azt vázolta, hogy az iparűzési adó tekintetében és a BKV-bevételeinek csökkenése miatt nagyjából 25-30 milliárd forintos kiesést kellett elkönyvelniük Karácsonyéknak, ugyanakkor az összbevételük több volt 2020-ban, mint 2019-ben. Mindez tehát Gansperger szerint sem magyarázza a 200 milliárdos tartalék elfolyását. A kérdésre, hogy hova tettek 200 milliárd forintnyi készpénzt és állampapírt, a Városháza-botrány kulcsfigurája sommásan annyit mondott: „F…sz tudja.”
Nyomoz a rendőrség
Az idézett hangfelvétel része annak a sajtóban eddig meg nem jelent, közel tíz órányi hanganyagnak, amelyet Anonymus vágatlan formában juttatott el a hatóságokhoz és a Városháza-ügy nyomozati anyagát képezi. A botrány azt követően robbant ki, hogy Anonymus 2021 őszén több beszélgetést is nyilvánosságra hozott. A szerkesztőségeknek elküldött felvételekből az derült ki, hogy a rendkívül értékes Városháza-épületegyüttest és a hozzá tartozó telket a Karácsony Gergely-féle balliberális városvezetés alatt többmilliárdos kenőpénzért cserébe, titokban akarták eladni. Az ingatlan kapcsán orosz, olasz, amerikai és izraeli befektetőknél is házalt egy baloldalhoz köthető személy. Az orosz befektetőkkel, azok közvetítőivel folytatott egyeztetéseket vélelmezhetően valamelyik résztvevő rögzítette.
A hanganyagok alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör korrupciós, úgynevezett jutalékos rendszert működtetett, így bizonyos személyekhez csúszópénzek kerültek.
A történtekkel összefüggésben a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított, a rendőrök tavaly ősszel befolyással üzérkedés gyanúja miatt három személyt hallgattak ki. Meggyanúsították a fővárosban működő korrupciós rendszer kulcsfigurájának tartott és a baloldalhoz szorosan köthető Berki Zsoltot, valamint testvérét, Berki Józsefet. Előbbi keresett meg a Városháza adásvételével kapcsolatban több, Magyarországon ismert üzleti kört, utóbbiról pedig érdemes megemlíteni, hogy éppen abban az időben dolgozott a néhai Kiss Péter mellett, amikor a volt MSZP-s miniszter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt. A rendőrség kihallgatott egy koronatanút is, a büntetőeljárás jelenleg is zajlik.
0 Megjegyzések