Öngóllal szereztek előnyt a katalánok a Real Madrid ellen
Győzni tudott a Bernabéuban a Barcelona a spanyol Király-kupa elődöntőjében, így előnnyel várhatja az április 5-i visszavágót a Real Madriddal szemben. A mérkőzés egyetlen gólja öngólból esett.
Carlo Ancelotti úgy döntött az esztendő második El Clásicója előtt, hogy – eredeti terveivel ellentétben – kihagyja a kezdő tizenegyéből Aurélien Tchouaménit, s ezért Eduardo Camavingát előreviszi a középpályára, s Nacho kerül a balhátvéd posztjára. A húzás nem vált, legalábbis, ha azt vesszük, hogy az első félidő legfontosabb akciója Camavinga a középpályán történő labdavesztéséből indult, majd öngóllal zárult, Éder Militaóról saját kapujába került a labda.
A két csapat az alábbi összeállításban szerepelt a Bernabéuban, a spanyol Király-kupa egyik elődöntős párharcának első mérkőzésén: Real Madrid: Courtois – Carvajal, Éder Militao, Rüdiger, Nacho – Camavinga, Kroos, Modric – Valverde, Benzema, Vinicius Júnior. Barcelona: Ter Stegen – Araujo, Koundé, Marcos Alonso, Balde – Busquets, De Jong, Kessié – Raphinha, Gavi, Ferran Torres. (Az elődöntő másik párjában: Osasuna–Athletic Bilbao 1-0.)
A meccs előtt Sergio Busquets kapott néhány elismerő hátba veregetést: negyvenhatodik alkalommal játszott a Real Madrid ellen, s ezzel az El Clásicók történetének csúcstartója lett, megelőzve korábbi klubtársát, Lionel Messit, s a Madrid korábbi ikonját, Sergio Ramost.
Az első félidő a vártnál gyengébb játékot hozott. A Real Madrid nem engedte el játékosait a hétfői FIFA-gálára, nos, a játékon nem látszott a nagy koncentráltság, a rendkívüli felkészülés. Ugyan a csapat jó számokat produkált a labdabirtoklásban, a passzokban, de a játéka hatékonyságáról sok mindent elárul, hogy egyetlen lövés sem találta el a Barcelona kapuját. Igaz, a másik oldalon is csupán egy labda ment Courtois kapujára, az, ami szülte az öngólt.
A legutóbbi 16 El Clásicóból tizennégyet megnyert az a csapat, amelyik az első gólt szerezte, kettő döntetlenül végződött. Ez nem ígért sok jót a Madridnak a folytatásra. Nyilván nem a statisztika kötött béklyót a lábakra, de a folytatásban sem változott a képlet. Sokat birtokolta Ancelotti csapata a labdát, de nem tudta veszélyeztetni Ter Stegen kapuját. A második félidő közepén az olasz edző növelte a támadóerőt, Nacho helyére beküldte Rodrygót.
Ám utána Raphinha elviharzott a bal szélen, középen pedig alig maradt le Ferran Torres a labdáról. A brazilnak ez volt az utolsó labdaérintése, Ansu Fati váltotta. A Madrid nagyon jól járt volna a régi grundszabállyal („három korner, egy tizenegyes”), mert a mérkőzés háromnegyedéig már tíz szögletig jutott, helyzet nélkül.
A 72. percben Ferran Torres előkészítése után Franck Kessié óriási helyzetből lőhetett, de a kapu jobb sarkába tartó labdája elakadt saját csapattársában, Ansu Fatiban.
Utána a Madrid feltette a régi lemezt: adogatta a labdát, próbált kiegyenlíteni, de nagyon nem ment a csatároknak. Mintha nem ugyanaz a csapat játszott volna, mint amelyik bő egy héttel ezelőtt nyerni tudott a Liverpool ellen az Anfield Roadon…
Végül 97 percig tartott a mérkőzés, az utolsó pillanatokban a hazai játékosok büntetőt reklamáltak, mondván, Tchouaméni fejese után Marcos Alonso kezéről pattant le a labda – de a játékvezető és a VAR-szobában ülők nem így látták.
Két gyengén játszó csapat találkozóján a szerencsésebb és a veszélyesebb ellentámadásokat vezető győzött 1-0-ra.
0 Megjegyzések