A világrekord Budimir Sobat nevéhez fűződik, aki 24 perc 37 másodpercig képes a víz alatt tartózkodni egy levegővel
A bravúrról még a hivatásos búvárok is elismerően nyilatkoztak. A titok a tiszta oxigén belélegzése, a normálisnál gyorsabb és mélyebb légzés – írta meg az Index.
A legtöbb profi szabadbúvárnak is sokáig, akár évekig kell edzenie, hogy elérje ezt a szintet, de Kate Winslet csak néhány hétig készült a teljesítményre – írta meg az Index. Most ő tartja a leghosszabb filmes merülés rekordját, és ezzel megverte Tom Cruise-t, akinek 6 és fél perc volt a víz alatti levegő-visszatartó bravúrja.
A világrekord Budimir Sobat horvát búvár nevéhez fűződik, aki 24 perc 37 másodpercig képes a víz alatt tartózkodni egy levegővel. A rekordra évekig készült, majd 2021 márciusában állította fel Sziszek városában, orvosi felügyelettel. A korábbi rekordot is ő tartotta 24 perc 11 másodperccel. A nagy merülés előtt 100 százalékos tiszta oxigént lélegzett be nagyon gyors ütemben, így növelte vérének oxigénszintjét.
A légkör oxigénaránya ugyanakkor 21 százalékos, úgyhogy ennek másik rekordere van, Stéphane Mifsud szabadbúvár 11 perc 35 másodperccel. Igen, a légköri oxigénnel nehezebb sokáig lent maradni. Kate Winslet is valószínűleg tiszta oxigént lélegzett be, és feltehetően gyakorolta a normálisnál gyorsabb és mélyebb légzést.
Légzésciklusaink 3–4 másodpercesek, nyugalmi állapotban percenként 15–16-szor veszünk levegőt, és körülbelül fél literrel töltjük meg a tüdőnket, de erőltetett légzéssel akár 2–2,5 litert is juttathatunk a légzőszervbe. Egy átlagos felnőtt tüdőkapacitása 4 liter, ami soha nem ürül ki teljesen, mindig marad körülbelül 1 liter tartalék. Bizonyos szakmákban, sportágakban fontos, hogy minél nagyobb terhelhetőségű legyen a tüdő: a gyöngyhalászok a bent tartott levegővel stabilizálják mellkasukat, a szinkronúszók átlagosan 3–4 percet tudnak a víz alatt maradni.
Bizonyos speciális sejtcsoportok a szén-dioxid és a vérben lévő oxigén szintjére reagálnak, a légzés sebességét és mélységét szabályozzák, illetve fenntartják az optimális szén-dioxid- és oxigénszintet a vérben. Légzéskimaradáskor a vér szén-dioxid-szintje emelkedik, az oxigénszint csökken. Egy bizonyos küszöb felett a receptorok reagálnak az oxigén csökkenésére, ekkor nő meg a légzési késztetés, ami annyira erős lesz, hogy a rekeszizom ellenőrizhetetlenül, akaratlan légzőmozgással összehúzódik. Ez a helyzet általában körülbelül három perc elteltével következik be, ha nem lélegeztünk be tiszta oxigént. Ha igen, akkor az akaratlan légzőmozgások megjelenése jelentősen késik, a tiszta oxigén megnöveli a légzés időtartamát és a vér oxigénszintjét.
De még a 100 százalékos oxigén belélegzésekor is nő a szén-dioxid szintje. A tiszta oxigén mellett egy másik trükk a szapora légzés a visszatartás előtt, ez csökkentheti a szén-dioxid-szintet. De 100 százalékos oxigén belélegzése nélkül a lélegzet-visszatartás előtti szapora légzés veszélyes, mert növelheti az eszméletvesztés kockázatát.
Valószínű, hogy Kate Winslet oktatói is a 100 százalékos oxigénre esküsznek, ahogy azt már 1959-ben hét képzetlen önkéntesen végzett kísérlet során bemutatták: a tiszta oxigén hat–tizennégy perces légzés-visszatartást tesz lehetővé, így néhány hetes edzés után valóban nem irreális a hétperces légzésleállítás – olvasható a portálon.
0 Megjegyzések