Az északi, viking törzsek sok istent imádtak, és mindegyiknek különböző tulajdonságai, gyengeségei és erősségei voltak
Dániai kutatók szerdán közölték, hogy azonosították a legrégebbi ismert feliratot, amely Odint, a skandináv és a germán mitológia egyik legfontosabb istenét említi.
A feliratra egy 2020-ban Nyugat-Dániában feltárt, vékony, díszes aranylemezen (brakteátán) bukkantak rá. Az egyoldalas aranyvereten az áll: „Ő Odin embere”. Szakértők szerint a lemezpénz valószínűleg egy ismeretlen királyra vagy nagyúrra utal. A leletet bemutató koppenhágai Nemzeti Múzeum szerint Észak-Európában több mint ezer brakteátát találtak.
Lisbeth Imer, a múzeum rúnaszakértője elmondta: a felirat az első kézzelfogható bizonyíték arra, hogy Odint már az ötödik században tisztelték, legalább 150 évvel korábban, mint ahogy azt eddig feltételezték. Az eddigi legrégebbi utalás egy dél-németországi brosson található, amelynek keletkezését a hatodik század második felére teszik.
A Dániában felfedezett aranylemez egy körülbelül egy kilogrammos aranylelet része, amely csészealj nagyságú medálokat és ékszerré átalakított római pénzérméket is tartalmaz. A kincsre a Jylland-félsziget középső részén fekvő Vindelev falujában találtak rá. Szakértők szerint a kincset 1500 évvel ezelőtt ásták el, vagy azért, hogy elrejtsék az ellenség elől, vagy pedig az istenek kiengesztelésére szolgáló adományként.
„Ez az egyik legmívesebb rúnafelirat, amelyet valaha láttam” − mondta Imer.
A rúnák olyan szimbólumok, amelyeket az észak-európai törzsek használtak az írásos kommunikációra.
Odin az északi mitológia egyik főistene volt, akit gyakran hoztak kapcsolatba a háborúval és a költészettel.
Az északi, viking törzsek sok istent imádtak, és mindegyiknek különböző tulajdonságai, gyengeségei és erősségei voltak. A mondák és a rúnaleletek alapján egy olyan vallás körvonalazódott, amelynek istenei sok emberi tulajdonsággal rendelkeztek.
0 Megjegyzések