A legtöbb amerikai szerint az Egyesült Államok egyik legnagyobb ellensége maga az elnök, Joe Biden.
Exkluzív felmérést készített a McLaughlin & Associates közvéleménykutató cég a Századvég Alapítvánnyal közösen a 2024-es amerikai elnökválasztás esélyeit latolgatva, mely szerint Donald Trump ma nem is kicsit verné meg az elnököt.
A kutatók idén februárban 1600, magát biztos választónak mondó polgárt, köztük 737 republikánust interjúvoltak meg az úgynevezett csatatérállamokban. A csatatérállamok olyasmik, mint Magyarországon a billegő körzetek: sokszor ezekben néhány ezer vokson múlhat a teljes elnökválasztás kimenetele, így az átlagosnál nagyobb figyelem irányul rájuk.
Ami az adatsorokból egyértelműen látszik: az amerikaiak nagyobb része szerint rossz irányba haladnak a dolgok Joe Biden elnöksége alatt; Donald Trump volt elnöknek pedig jó esélye lehet legyőzni a jelenleg regnáló ellenfelét – s bár a nagy párton belüli rivális, Ron DeSantis floridai kormányzó általános imázsa valamicskét jobb lehet Trumpénál, ez egyáltalán nem biztos, hogy szavazatokra is váltható 2024-ben.
Az első és legfontosabb kérdés volt, amit feltettek a választópolgároknak: hogy érzik, jó irányba halad-e Amerika Biden elnöksége alatt?
s ebből nagyobb volt az erősen elégedetlenek aránya (41 százalék), mint a csak valamelyest elégedetleneké (26 százalék).
Alig 34 százalék volt optimista, ezen belül mindössze 9 százaléknyian voltak, akik szerint nagyon jó irányba halad Amerika, és 24 szaléknyian azok, akik szerint csak inkább jó irányba (a módszertan és a kerekítések miatt a százalékok nem mindig jönnek ki 100-ra).
Természetesen a republikánus szimpatizánsok szerint még rosszabb a helyzet, közülük 87 százalék szerint mennek rosszul a dolgok (65 százalék szerint erősen rossz, 22 szerint inkább rossz), 13 százalék szerint jó (4 szerint nagyon, 10 szerint inkább).
Majd értelemszerűen jött a pártpreferenciát firtató kérdés: melyik pártra adná a voksát, s ha igen: biztosan, valószínűleg vagy talán?
Ráadásul a republikánusok választói elszántabbnak is tűnnek, magasabb a biztos szavazóik aránya mint a demokratákénak (31 százalék a 27-tel szemben). A bizonytalanok aránya 10 százalék volt.
Aztán következtek az egyes prominens politikusok imázsát firtató kérdések. Ezek alapján megmérettetett Joe Biden, akinek az imázsa az összes megkérdezett körében sem volt túl fényes.
56 százalékos volt az elutasítottsága – a résztvevők ekkora hányada körében volt Bidennek „kedvezőtlen” az imázsa, ezen belül az erősen elutasítók voltak többségben (42 százalék). Kedvező imázsa a megkérdezettek 42 százalékánál volt az elnöknek, a zöm itt nem volt túl lelkes, 25 százalék körében csak „inkább” volt kedvező az imázsa, csak 17 százalék mondta azt, hogy nagyon kedvezőnek látja azt; 2 százalék pedig nem válaszolt. Értelemszerűen a republikánusoknál nagyobb volt az elutasítottsága, itt 89-10 volt a kedvező-kedvezőtlen arány, szintén 2 százaléknyi nem válaszolóval. Egyszóval, ha Trumpra szokás azt mondani, hogy „megosztó”, Bidenre hasonlóképpen áll a megállapítás.
Azonban míg a demokratáknál egyértelmű, hogy az elnök fog újraindulni, a republikánusok némiképp megosztottabbak: Donald Trump exelnök mellett a hasonló pozíciót még nem viselt, ergo ismeretlenebb Ron DeSantis kormányzó is ringbe szállna az előválasztáson, hogy ő lehessen Biden kihívója, így értelemszerűen a két politikusnak is megvan a maga tábora a republikánusok körében, amely inkább elutasítja a másik platform erősemberét, és ez látszik a számaikon is.
No, de ami Trumpot illeti, elutasítottsága az összes megkérdezett körében 57 százalék, kedvező imázst pedig 41 százaléknyian társítanak hozzá. A republikánusokon belül 70 százaléknyi számára kedvező a volt elnök imázsa, 29 százalék számára nem az.
Ezzel szemben DeSantis számai első ránézésre hasonlóak: 70 százalék szerint kedvező az imázsa, 14 szerint nem, ennél beszédesebb, hogy 10 százaléknak nincs róla véleménye, további 6 pedig be is vallotta: életében nem hallott még DeSantisról. Márpedig akiről nem hallottak, az valószínűleg nehezen tudna tömegeket mobilizálni, bár még akad valamennyi idő felépíteni; ugyanakkor legkésőbb Dávid Ibolya óta pontosan tudjuk, hogy a viszonylag jó imázs – kisebb elutasítottság – egyáltalán nem jelent automatikusan voksokat, sőt.
Ellenben egy újabb kérdésnél a felmérés készítői összemérték Trump és Biden esélyeit a választásokon; a két jelölt pedig nem meglepő módon hozta a pártpreferenciák szerinti arányokat. Vagyis:
Donald Trumpra 48 százalék voksolna, míg Joe Bidenre csak 43.
Elszántságban hasonlónak tűnt a két tábor a bizonytalanok aránya viszont kicsit magasabb, 9 százaléknyi volt.
Persze ahhoz, hogy akár Trump, akár DeSantis ringbe hívhassa a jelenlegi elnököt, előbb a republikánus előválasztáson kell győzelmet aratnia, méghozzá – ha marad a szereposztás – a másik ellenében.
E téren pedig egyértelműen Trumpnak áll a zászló: az előválasztáson az adatok szerint 51 százalék, vagyis
az abszolút többség Trump mellett voksolna,
DeSantis ehhez képest csak 41 százalékot tudna maga mögé állítani (7 százalék bizonytalan). Arányosan Trump támogatói pedig valamivel elszántabbak is, biztos voksolók terén 35-25 százalék az arány.
A kutatás készítői ennél direktebben is feltették a kérdést: ki lenne alkalmas arra, hogy legyőzze Joe Bident 2024-ben: Donald Trump, vagy akárki más?
Az arányok még egyértelműbbek voltak: 57 százalék szerint Trump lesz az esélyes, a maradék 43 százalék szerint valaki más; ez pedig már 14 százalékos különbségnek felel meg, és némiképp egybecseng DeSantis relatív ismeretlenségével Trumppal szemben.
Bővebben a kutatásról ide kattintva olvashatsz.
0 Megjegyzések