Ebben az évtizedben a közmédia küldetése, hogy műsoraival biztosítsa a médiapiac valódi pluralizmusát, bemutassa a nemzeti kultúrát, hiteles legyen közéleti kérdésekben, és közös élményeket közvetítsen – jelentette ki a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója hétfőn Budapesten.
Altorjai Anita az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közös, Igazságháborúk II. című konferenciáján azt mondta, hogy ezt a missziót segíti az értékszemlélet, a széles látókör, a naprakészség. Az európai államok ma is erősen támogatják, hogy saját nemzeti közmédiájuk minden polgárukhoz eljusson. A britek vagy a franciák már a kilencvenes évek közepén következetesen fejlesztették a saját közmédiájukat, de az olaszok is külön protekcionista erőfeszítéseket tettek, hogy megőrizze súlyát a közmédia - tette hozzá.
A vezérigazgató úgy vélekedett, hogy az 1996-os magyar liberális médiatörvény szembement ezekkel a folyamatokkal, kiszolgáltatta a nézőket a kereskedelmi televízióknak. Ezt kellett kijavítani 2010 után - hangoztatta.
A nemzeti önrendelkezés részeként „alapvető jog, hogy a mi történeteinket mi mondjuk el” - fogalmazott Altorjai Anita.
Kiemelte: a nemzeti közösségek számára máig magától értetődő, hogy a saját nyelvükön akarnak tájékozódni.
Felidézte, 2015-ben egyes elemzések olyan mértékűnek látták az új online cégek térnyerését, hogy 5-10 éves távlatban a lineáris média eltűnésével számoltak. Egyértelművé vált azonban, hogy a jóslat alaptalan, sőt 2020 a legtöbb európai közmédiumnak a nézőszám bővülését hozta, a koronavírus-járvány idején ugyanis az emberek ezeket a forrásokat tekintették hitelesnek - közölte a vezérigazgató, hangsúlyozva: a közmédia nem rendelődik alá a profit szempontjainak.
Altorjai Anita kiemelte, hogy a köztelevízió 66, a közrádió 96 éve van jelen az emberek életében, és az idősebb generációk továbbra is hűségesen követik ezeket a csatornákat.
Európa több országában jellemző, hogy rendszeresen támadások kereszttüzébe kerül a közmédia, főleg választások idején - mondta.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke hangsúlyozta: értékrendbeli választás, hogy egy adott állam, jogrendszer hol húzza meg a szólásszabadság határait. Az emberi méltóság meghatározása a médiában problematikusnak, bizonytalan körvonalúnak tűnhet; olyannak, ami önkényes jogalkalmazásra ad módot. Valójában azonban nem ez a helyzet, mert a jogrendszer több mint harminc éve próbálja értelmezni az emberi méltóság fogalmát - jelentette ki Koltay András.
Az NMHH elnöke négy esettípusról beszélt, amelyben eljárnak.
Az elsőbe a gyermekek szereplésével készült méltóságsértő tartalmak tartoznak. Ilyenkor a fiatalok rövid időre a középpontba kerülnek, például mint balesetek áldozatai. A bíróság azonban mindig jogsértőnek tekintette ezen gyermekek szerepeltetését, mert egészséges társadalomban nem lehet őket ilyen médianyilvánosságnak kitenni - közölte.
Koltay András másodikként a kiszolgáltatott, megalázott helyzetben lévő emberek sérelmes bemutatását említette. Ilyenből sem volt sok, a hatóság eljárt ezen ügyekben.
A harmadik típus, amikor társadalmi csoportokat sértenek meg úgy, hogy az még nem éri el a gyűlöletbeszéd szintjét. Ilyen volt, amikor a hajléktalanok ügyében felléptek - mondta az NMHH elnöke.
Az utolsó kategóriába azok a műsorszámok tartoznak, amelyek kódolt üzenete már eleve figyelmen kívül hagyja az emberi méltóságot. Például valóságshow-k és bizonyos vetélkedők sorolhatók ide, amelyek azt üzenik, hogy az emberi méltóság anyagi okból negligálható. Ebben az esetben lényegtelen, hogy az érintettek megalázónak tekintik-e a rájuk kényszerített viselkedést - ismertette Koltay András.
Az NMHH elnöke azt mondta, 2010 óta a jogalkalmazás egyértelműen abba az irányba ment, hogy ha valakinek megsértik a méltóságát, akkor a hatóság polgári vagy büntetőjogi útra tereli az ügyet. Olyan tartalmakkal szemben lépnek fel, amelyek az emberi méltóság értékét általában véve negligálják.
Koltay András kijelentette, a 2021. nyári gyermekvédelmi törvénycsomag betartatását nehezíti, hogy a szolgáltatók „megtanulták”: olyan helyen kell közzétenniük a problémás tartalmakat, például az LMBTQ-propagandát, hogy ne a magyar joghatóság érvényesüljön. Így az NMHH-nak más országok hatóságaival kell leveleznie, ráadásul az érintett államokban jellemzően nem tartják jogsértőeknek a kérdéses műsorokat.
Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója közölte, hogy egy nagyobb kutatást végeztek. Kimutatták, hogy a külföldről a magyar médiába érkező forrásokhoz megrendelés is társul, amely „a donor mögött álló politikai entitásnak a céljait szolgálja”.
A Magyarországon működő, részben vagy egészben külföldről finanszírozott elektronikus média kormánykritikus, sőt kormányellenes aktivista újságírást folytat, amelynek célja a társadalmi stabilitás aláásása - jelentette ki. Ez a tevékenység közvetett befolyásszerzésre alkalmas, ami sérti a szuverenitást - fűzte hozzá.
A külföldi finanszírozók között megtalálhatók bizonyos országok külügyminisztériumai - az Egyesült Államok és Hollandia „élen jár ebben” -, alapítványok - főleg norvégok és svédek -, nagyvállalati szereplők és európai uniós intézmények is - sorolta Békés Márton.
Kijelentette, hogy a magyar médianyilvánosság teljes mértékben szabad.
A kutatási igazgató feltette a kérdést: miért van, hogy az a „működési modell, amit régen úgy hívtak, hogy Szabad Kezdeményezések Hálózata”, ma rejtőzködve, magát szavakban átlátszónak nevezve, „de forrásait titkolva működik”? Úgy vélekedett, hogy 1988-ban még őszintébben kimondták az igazságot.
0 Megjegyzések