Válogatott kegyetlenkedésekkel vádolja egymást Oroszország és Ukrajna.
Mióta Oroszország tavaly február 24-én lerohanta Ukrajnát, naponta érkeznek híradások olyan cselekményekről, amiket egyik vagy másik fél háborús bűnnek tart.
Ilyen háborús bűnöket vágtak eddig egymás fejéhez az ukránok és az oroszok
Ukrajna legutóbb például azzal vádolta meg Oroszországot, hogy érettségizőket vinne háborúba – igaz, ebben az esetben az időtlen idők óta minden 18-27 év közötti oroszra érvényes kötelező hadiösszeírást keverték össze a sorozással.
Az említett hír apropóján összegyűjtöttük, milyen háborús bűnöket vágtak eddig egymás fejéhez az ukránok és az oroszok.
Tömegmészárlások
Oroszország Kijev alóli kivonulását követően az első béketárgyalásokat törte derékba az a hír, hogy
a Bucsát megszálló orosz katonák tömegével mészárolták le Bucsa lakóit
a Bucsát Irpinnyel összekötő híd utcájának környékén.
A bizonyítékanyagról heteken keresztül folyt a vita – azt, hogy az orosz megszállás idején történt a legtöbb halál, videó- és műholdfelvételek bizonyítják, de egy Telegram-videón egy ukrán katona oroszok meggyilkolásáról is beszélt.
Bucsához hasonló esetek történhettek Izjumban, Irpinyben és Borogyankában is, ahol az ukránok az oroszok kivonulása után tömegsírokat találtak.
Kazettás bombák használata
A kazettás bombák több száz kis robbanó lőszert lőnek ki magukból, jelentős csapásmérő területükön válogatás nélkül mindenkit megölnek, így esetükben a legkevésbé kontrollálható az, hogy meghalnak-e használatuk során ártatlan civilek is.
A kazettás fegyverek használatának tilalmáról szóló 2008-as dublini egyezményt 107 ország írta alá, Oroszország azonban nem, így jogilag a kazettás bombák bevetése orosz oldalról nem egyértelmű háborús bűn, inkább szürkezóna.
A Human Rights Watch azonban
a kazettás bombák mikolajivi bevetését az oroszok részéről háborús bűnnek tartja.
Hadifogolykínzás
Ukrajna feltételezett háborús bűneinek döntő többsége ehhez a tárgykörhöz tartoznak: Ukrajna oroszok felé folytatott információs kampányának szerves részét képezik
a fogságba esett orosz katonák sanyarú sorsáról szóló videók.
Számos olyan videó – köztük más, adott esetben nyugati források által megerősítettek is – kering az interneten, amelyben az ukrán katonák orosz hadifoglyokat kínoznak vagy gyilkolnak is.
Ezekkel az ukránok ellenállást igyekeznek szítani Oroszországban a hadköteles korú férfiak körében.
A gyakorlat ugyanakkor nyilvánvalóan sérti a hadifoglyok jogait világosan rögzítő genfi egyezményt,
így az ENSZ is háborús bűncselekménynek nyilvánította.
Hasonlóan vélekedik az ENSZ arról, hogy az úgynevezett Donyecki Népköztársaság bírósága halálra ítélt két fogságba esett, Ukrajna oldalán harcoló zsoldost – a helyzetet itt külön bonyolítja, hogy egy Oroszországon kívül senki által el nem ismert szakadár államalakulat tekintetében még a szokásosnál is lehetetlenebb érvényre juttatni a nemzetközi jogot.
Emberrablás, kényszerdeportálás
Számos hír jelent meg korábban arról, hogy
Oroszország erőszakkal orosz területre szállítja a megszállt ukrajnai területek civil lakosságát,
köztük gyermekeket, majd „szűrésnek” vetik őket alá, közben erőszakot tesznek rajtuk. Erről a háborús bűnről az Amnesty International készített Oroszországot súlyosan elítélő jelentést.
Az ENSZ nevében Michelle Bachelet volt chilei elnök, jelenlegi emberjogi főbiztos korábban 188 igazolt emberrablásról számolt be, mely 180-at – civileket, újságírókat, politikusokat – az orosz fél, 8-at az ukrán fél követett el.
Civil objektumok támadása
Oroszország a harkovi és herszoni kivonulás után stratégiája integráns részévé tette az energetikai infrastruktúra rombolását, de korábban is eltalált – akár szándékosan, akár pontatlan célzás következtében – semmilyen katonai relevanciával nem bíró civil objektumokat.
Ezek közül
a legsúlyosabb háborús bűn a kórházak támadása.
Márciusban az Associated Press 34, az ENSZ 50 kórház elleni támadást rögzített.
Jelentős problémát jelent emellett a kulturális örökség rombolása is. Az UNESCO összesítése szerint mostanáig 234 ukrán kulturális intézményt ért orosz támadás: 104 vallási intézményt, 18 múzeumot, 82 műemlék épületet, 19 szobrot és 11 könyvtárat. Ezek katonai fenyegetést semmiképpen nem jelentettek Oroszországra.
Akadnak ugyanakkor olyan támadások is, amelyek az ukrán hadsereg által lőszerraktárként vagy lövészállásként használt, így csak látszólag civil célpontokat érnek – ezt állítja például Oroszország a kijevi Retroville plázáról.
Civilek élő pajzsként való használata
Mariupol ostromának során bírt komoly jelentőséggel az Azov ezred, amely egész Európából származó, különböző ideológiákat valló szélsőségesek náci szimbolikát használó egységeként része az ukrán hadseregnek, és hetekig védte Mariupolt.
Őket az orosz fél azzal vádolja, hogy a város civiljeinek evakuálását ellehetetlenítették, és
élő pajzsként használták maguk előtt a civil lakosságot
0 Megjegyzések