Hirdessen itt

Árnyékban növekszik Gyurcsány egy friss elemzés szerint


A XXI. Század Intézet elemzése az ellenzéki erőviszonyok átrendeződését, illetve a Demokratikus Koalíció növekedését vizsgálja. 

Hosszú elemzést tett közzé a hazai belpolitikai helyzetről a XXI. Század Intézet, mely arra kereste a választ, milyenek az erőviszonyok az ellenzék térfelén és mi várható részükről az idei évben. A kutatás kiemeli, hogy a politikai frontvonalak megmerevedtek, mert míg a társadalmi többséget maga mögött tudó kormány szuverenista állóháborút folytat az uniós bürokráciával, az ellenzéki oldalon sem megújulás, sem érdemi erősödés nem történt a választások óta.

„A Demokratikus Koalíció és a Momentum továbbra is dominanciaküzdelmet vív egymás kárára, miközben a Jobbik, az LMP és az MSZP is a túlélésért küzd, a Párbeszéd pedig mérhetetlen” – olvasható a kutatásban. 

A Nagy Ervin által fémjelzett elemzés rámutat, hogy a DK nagy csinnadrattával bejelentett árnyékkormánya 

új választókat nem vonzott be, de átrendezte az ellenzéken belüli erőviszonyokat.

Úgy folytatták, hogy Gyurcsány Ferenc stratégiájának köszönhetően pedig egyre több politikus igazol át a Demokratikus Koalícióba, amely ezáltal lépéselőnybe került. A Momentum a másik párt, amelyik felzárkózni készül, mégpedig úgy, hogy Gelencsér Ferencet a szülésből visszatérő Donáth Annára cserélik. 

„Az országgyűlési választások óta tovább fragmentálódott az ellenzék: Jakab Péter mozgalmat alapított, Márki-Zay Péter pártja zászlóbontás előtt áll, miközben a közvélemény-kutatások szerint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt átlépte az öt százalékos küszöböt” – elemezte a helyzetet a XXI. Század Intézet.

A rendszerváltás óta nem volt ilyen

A kutatás rámutat arra is, hogy az elmúlt 33 évben sosem versengett még ennyi baloldali szervezet a szavazók bizalmáért, s mivel a megújulás a választási bukás után ismét elmaradt, így szükségszerű volt, hogy az egykori szövetségesek egymás ellen forduljanak.

 A rendszerváltoztatás óta ez idáig sosem volt ilyen sok ellenzéki frakció a parlamentben

– írták, majd úgy folytatták, hogy a politikai frontvonalak tehát a tavalyi választások óta megmerevedtek: a kormány külső erőkkel folytat szuverenista állóháborút, az ellenzék pedig belső pozícióharccal van elfoglalva.

Annak ellenére, hogy a jelenlegi globális gazdasági válság potenciális kockázatot jelent az Orbán-kormány stabilitására és a közvélemény-kutatások enyhe elbizonytalanodást mér a kormánypárti szavazók körében, az ellenzék nem képes erősödni és a jobboldal tartja a domináns pozícióját. 

Ennek okai az ellenzéki oldalon a következők:

  • nincs politikai stabilitás, ami egy válságban felértékelődik,
  • továbbra sincsenek érvényes politikai válaszok, így hiányzik a kormányzóképesség,
  • nem történt megújulás, a tavalyi választásokon vereséget szenvedett pártelit regnál,
  • a pártok magukkal vannak elfoglalva, illetve egymással is versengenek,

rossz taktikát választottak az EP-ben, a társadalom többsége ugyanis elutasítja a dekonstruktív magatartást.

Az elemzés rámutat, hogy az ellenzék megítélését nagy mértékben rontja az is, hogy a baloldali politikusok igyekeznek megakadályozni, hogy Magyarország hozzáférjen az uniós forrásokhoz.

Az ellenzéki pártok ráadásul az uniós szankciók esetében is szembe mennek a társadalmi elvárásokkal”

– jegyezték meg.

Gyurcsány, a taktikus

A XXI. Század Intézet kutatása rámutat arra, hogy a baloldalon leginkább aktív DK az árnyékkormány megalakításával nem az ellenzék összefogására, hanem leuralására készül. A Demokratikus Koalíció bár erősödik a kutatások szerint, ám ezt leginkább a többi ellenzéki párt kárára teszik. 

„A belső erőviszonyok átrendeződése miatt a Demokratikus Koalíció vonzó alternatíva lett azon politikusok számára, akik sikeresen akarnak szerepelni a 2024-es helyhatósági választásokon, de településükön, vagy a kerületükben nincs jól megszervezett ellenzéki erő vagy stabil baloldali együttműködés” – mutattak rá.

Gyurcsányék ráadásul számos politikust is igazoltak, a Párbeszédből Szücs Balázs alpolgármestert és Erdősi Évát, a Jobbikból Szilágyi Szabolcsot, majd Déri Tibort, Bodrozsán Alexandrát és Buzinkay Györgyöt és Juhász Bélát is. 

2023-ban egyedül a Momentumnak lesz esélye arra, hogy felzárkózzon a Demokratikus Koalíció mellé és egy, az MSZP–SZDSZ-koalícióhoz hasonló együttműködést hozzon létre”

– olvasható.

A XXI. Század Intézet megjegyzi, erre erre addig nincs esély, míg komoly lépéshátrányban vannak. „Gelencsér Ferenc mint pártelnök elbukott”, ugyanis nem tudott új impulzust adni a mozgalomnak, a szervezetet pedig sorra hagyják el vezető pozícióban lévő politikusok.

Vélhetően ez áll annak hátterében, hogy Donáth Annát, aki a Momentum legújabb kampányának arca lett, idő előtt reaktiválják”

– jelentették ki. 

Az elemzést azzal zárják, amelyik párt nem tud megfelelő alternatívát és keretet kínálni egy-egy politikus karrierjének, az tovább fog zsugorodni. Gyurcsány Ferenc ugyanis a Demokratikus Koalíciót „gravitációs erővé” kívánja formálni, így folytatódni fognak az átigazolások.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések