A várt 25% feletti értékkel szemben „csak" 24,5% volt decemberben az infláció – közölte a KSH péntek reggel. Éves átlagban 14,5%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, továbbra is elsősorban az élelmiszerek drágulnak, majdnem 45%-kal.
Decemberben 24,5%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon az előző havi 22,5%-os mérték után – közölte a KSH. A maginfláció 24,8% volt, vagyis továbbra is magasabb a headline adatnál. Ez ugyanakkor a vártnál kisebb inflációt jelent, hiszen az elemzők előzetesen 25% feletti értékre számítottak. Kérdés, hogy innen a következő hónapokban mennyivel emelkedik majd a ráta a tetőzés előtt.
A mostani adattal 2022-ben az éves átlagos infláció 14,5% lett, aminél magasabb utoljára 1997-ben volt az áremelkedés, amikor 18,3%-kal nőttek a fogyasztói árak.
Már a novemberi 22,5%-os magyar infláció a legmagasabb volt Európában, decemberben pedig az Eurostat módszertana szerint akár a 25%-ot is meghaladhatta az áremelkedés. A legtöbb országban már csökkenést tapasztaltak az utóbbi hónapokban, itthon van néhány speciálisan magyar tényező, melyek még magasan tartják az inflációt kitolva a tetőzést:
- A forint tavalyi gyengülése.
- A kialakuló ár-bér spirál, ami mind a béreket, mind az árakat felfelé hajtja.
- Az árstopok kivezetése (üzemanyag), illetve az a
Az üzemanyagok árstopjának eltörlése önmagában 1,6 százalékponttal emelte az inflációs mutatót, vagyis az előző hónaphoz képest történt 2 százalékpontos gyorsulás nagy részét ez magyarázza. A december 7-től élesedett intézkedés januárban még mintegy 0,5 százalékpontos infláció-felhajtó hatást jelent áthúzódó hatásként.
Decemberben 24,5%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon az előző havi 22,5%-os mérték után – közölte a KSH. A maginfláció 24,8% volt, vagyis továbbra is magasabb a headline adatnál. Ez ugyanakkor a vártnál kisebb inflációt jelent, hiszen az elemzők előzetesen 25% feletti értékre számítottak. Kérdés, hogy innen a következő hónapokban mennyivel emelkedik majd a ráta a tetőzés előtt.
A mostani adattal 2022-ben az éves átlagos infláció 14,5% lett, aminél magasabb utoljára 1997-ben volt az áremelkedés, amikor 18,3%-kal nőttek a fogyasztói árak.
Már a novemberi 22,5%-os magyar infláció a legmagasabb volt Európában, decemberben pedig az Eurostat módszertana szerint akár a 25%-ot is meghaladhatta az áremelkedés. A legtöbb országban már csökkenést tapasztaltak az utóbbi hónapokban, itthon van néhány speciálisan magyar tényező, melyek még magasan tartják az inflációt kitolva a tetőzést:
- A forint tavalyi gyengülése.
- A kialakuló ár-bér spirál, ami mind a béreket, mind az árakat felfelé hajtja.
- Az árstopok kivezetése (üzemanyag), illetve az a
Az üzemanyagok árstopjának eltörlése önmagában 1,6 százalékponttal emelte az inflációs mutatót, vagyis az előző hónaphoz képest történt 2 százalékpontos gyorsulás nagy részét ez magyarázza. A december 7-től élesedett intézkedés januárban még mintegy 0,5 százalékpontos infláció-felhajtó hatást jelent áthúzódó hatásként.
EGY HÓNAP ALATT 6 SZÁZALÉKKAL OLCSÓBB LETT, EZEN BELÜL A VEZETÉKES GÁZÉRT MAJDNEM 12%-KAL KELLETT KEVESEBBET FIZETNI, MINT NOVEMBERBEN.
CSÖKKENT A – A HATÓSÁGI ÁRSAPKA ÁLTAL ÉRINTETT TERMÉKKÖRBE BEKERÜLŐ – TOJÁS (7,9%), VALAMINT A MARGARIN (1,6%) ÁRA.
0 Megjegyzések