22,5 százalék volt az infláció novemberben.
Huszonnégy
éve nem volt annyira nagy az infláció Magyarországon, mint idén
novemberben, ráadásul miközben Európa sok helyén már lassulni kezdett a
drágulás üteme, nálunk tovább száguld, az előzetes adatok szerint az EU
élére. Az élelmiszerek 43,8, a háztartási energia 65,9 százalékkal
drágábbak, mint egy éve voltak. És mivel a KSH most a novemberi számokat
adta ki, ebben a benzinár elengedése még csak benne sincs.
Elemzők szerint a következő hónapokban még gyorsulhat a drágulás, de 2023 közepétől már várhatóan lassulni fog.
Az utóbbi egy év drágulásából a legtöbbeknek a rezsicsökkentés átalakulása és az élelmiszerárak jelentős növekedése fájhat. De míg az új rezsiárak nem mindenkit érintenek, az élelmiszerek árváltozásával mindannyian találkozunk. Az élelmiszerek egy sor okból drágulnak, a legfontosabb közülük az energiaárak növekedése, a háború miatti termeléskiesés és az egész kontinenst sújtó aszály.
22,5 százalékosra nőtt az infláció
idén novemberben – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A háztartási
energia 65,9, az élelmiszerek 43,8 százalékkal drágultak egy év alatt.
Ez 1996 második negyedéve óta a legmagasabb mutató.
Ebben pedig a
benzinársapka elengedésének hatása természetesen még nincs is benne –
úgy számoltunk, hogy amikor majd az teljes mértékben érezteti a hatását,
a legjobb esetben is 2 százalékponttal dobja majd meg az inflációt. A
most kiadott adatokban a járműüzemanyagoknál 3,3 százalékos árcsökkenést
mértek, hiszen tavaly novemberben, amihez hasonlítjuk a számokat, havi
átlagban 500 forint körül volt a benzin és a gázolaj ára is, csak a
hónap közepétől jött az ármaximálás.
Korábban a három balti állam és néha Csehország inflációja nagyobb volt a magyarnál, most azonban a lett adat 21,7 százalékos, az észt és a litván pedig 21,4, és ugyan ezek még csak előzetes adatok, a trend világos. A saját régiónkkal pedig mint ha nem is egy pályán lennénk: Szlovákia inflációja 15,1 százalék, Ausztriáé 11,1, Szlovéniáé 10,8 az előzetes adat szerint, ahonnan pedig még csak októberi adat van, ott azt látjuk, hogy Lengyelország 16,4, Csehország 15,5, Horvátország 12,7 százalékos drágulást élt át akkor.
Ha
nem az egy évvel korábbihoz viszonyítjuk a drágulást, hanem az
októberihez, akkor azt látjuk, hogy azóta 1,8 százalékkal nőttek az árak
– ennyit az újabb, épp a múlt havi inflációs adat közlésének napján
bejelentett árstop hatásairól.
A gyorsan változó tételektől
megtisztított maginfláció 24 százalékosra nőtt, ez egy hónapja 22,3
százalék volt. Az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott
nyugdíjas infláció pedig 23,6 százalékról 25,2 százalékosra nőtt.
Több mint egy éve tart, nem látszik a vége
Az
infláció az egész világon 2021-ben kezdett el felpörögni, amikor a
koronavírus-járvány miatti lezárásokat hirtelen sok helyen egyszerre
oldották fel. Ekkor a gyorsan meginduló gazdaság miatt számos termékből
hiány alakult ki, az égbe lőttek ki az energia- és alapanyagárak, és
akadozni kezdtek a globális ellátási láncok.
Az európai helyzetet
idén februártól az orosz-ukrán háború hatásai is rontották. A
visszatartott orosz energiahordozók és a szankciók miatt leálló
kereskedelem az EU keleti felében szinte mindenhol a 10-20 százalékos
sávba lökte az inflációt.
Magyarországon a kormány sokáig piaci
beavatkozással igyekezett mérsékelni az inflációt, a rezsicsökkentésen
túl így ársapkát raktak az üzemanyagra és először hat, majd később
nyolcfajta élelmiszerre. Az élelmiszerárstop hatásairól vita van, hiszen
a kieső bevételt a kiskereskedők a többi terméken igyekeznek
visszahozni.
0 Megjegyzések